Megvannak az idei Visegrádi Animációs Fórumra bejutott projektek, köztük négy magyar alkotással.

Május 1. és 3. között, a csehországi Anifilm Nemzetközi Animáció Filmfesztivál keretében rendezik meg Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfórumát, a Visegrádi Animációs Fórumot (VAF). Az angol nyelvű workshopokat, előadásokat, prezentációs és kapcsolatépítő fórumot is magába foglaló VAF-ra a kelet-közép-európai országokon kívülről is érkeznek szakmabeliek (több mint 150 producer, forgalmazó, műsorszolgáltató, fesztiválszervező, befektető, stb.), akik a pitch ideje alatt támogatási és továbbfejlesztési lehetőségeket is felvázolnak a résztvevőknek. A VAF legjobb rövidfilmes ötlete, valamint a legjobb sorozat és tv-speciál terve is 2000 eurós pénzjutalmat kap további fejlesztésre, ezen kívül a legjobb sorozatterv továbbjut a 2018-as Cartoon Fórumra is.

Az idei VAF  rövidfilmes blokkjába 11 film került, köztük Lovrity Anna Katalin Márvány és citrom (Marble and Lemons) című filmterve, melynek főhőse egy anya és lánya, akik Olaszországban nyaralnak. A lány szembesül anyja öregedésével, ezért megpróbál újra közel kerülni hozzá. A filmben párhuzamosan fut az anya és lánya közti kapcsolatot bemutató rész és a szimbolikus szekvencia, amelyben megjelenik a címszereplő márvány és citrom: a márvány egy nagyon kemény, időtálló anyag, de egy csepp citrom képes felmarni, a citrom pedig az időt jelképezi a csendélet-festészetben.

A TV-sorozat és -speciál kategóriában 10 projekt szerepel, köztük három magyar filmtervvel: Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című sorozata, melynek első részét decemberben adta le a tévé (itt írtunk róla). A széria az Umatik Kft. produkciójában készül, főszereplője Janó Manó, az erdő gondnoka, akinek az a feladata, hogy megvédje az erdő lakóit, melyben segítségére van jobbkeze, Ragacs Pamacs. 

Szederkényi Bella az Ahány király, annyi mese című szériatervével szerepel a VAF-on, melynek két része (A könyvgyűjtő király, A bújócskakirály) már elkészült és fesztiválozik. A Simon Réka Zsuzsanna meséje alapján készült sorozat gyártója a CUB Animation, a mesék pedig egy-egy királyról szólnak, akiknek különböző szenvedélyeik vannak.

Speciálként szerepel a projektek közt Vácz Péter 25 perces karácsonyi bábanimációja, a Noé fája, mely jelenleg utolsó fordulós a Macskássy Gyula-pályázaton. A speciál gyártója a Filmfabriq, producere Osváth Gábor.

Tesztkép Vácz Péter Noé fája című tv-speciáljához (Forrás: Filmfabriq)

A VAF-on korábban sok magyar projekt kapott támogatást: 2012-ben a legjobb rövidfilm lett Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála későbbi MOME Anim diplomafilmje, a francia koprodukcióban megvalósult Limbo-Limbo Travel, 2014-ben pedig a Candide kalandjai című széria lett különdíjas. 2015-ben Kreif Zsuzsanna és Bognár Éva Katinka szüfrazsett-mozgalomról szóló terve, az Operation Burning Corset lett a rövidfilmes kategória nyertese, külön elismerésben részesült Tóth Luca Superbia című elsőfilmje, a tv-sorozat kategóriában pedig különdíjat kapott Tamás Iván Hogyan keletkezett a világ? című szériaötlete. 2016-ban Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Carpel című projektje kapta a legjobb rövidfilmtervért járó díjat, tv-sorozat kategóriában Buda Flóra Anna és Turai Balázs Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai című szériaterve nyert és juthatott tovább a Cartoon Forumra, ugyanebben a kategóriában pedig Gurmai Beáta Borka és a varázsruha című sorozata lett különdíjas. 2017-ben Szeiler Péter és Fritz Zoltán sorozatterve, a Hajótöröttek nyerte a kategória fődíját, mely szintén Filmfabriq-projekt.

Forrás: VAF

A franciaországi Bordeaux-ban március 7. és 9. között rendezték meg a 20. Cartoon Movie-t, mely az európai Media Program által támogatott pitch- és koprodukciós fórum egészestés animációs filmek számára. A beválogatott projektek producerei a kétnapos esemény alatt filmterveikhez keresnek partnereket és nemzetközi forgalmazókat. 

Idén 60 animációs projekt szerepelt a fórumon, melyek közt két hazai alkotás volt. Gauder Áron Minden a Rokonom (As Long as the Grass Grow) című filmterve a francia Les Bateliéres Productions és a magyar Cinemon Entertainment (Salamon király kalandjai, Lengemesék) stúdióval koprodukcióban készül. A 90 perces családi film forgatókönyvét Gauder Áron és Bereményi Géza írta és egy megalázott és porba tiport nemzetnek állít emléket. A Minden a Rokonom egy indián mítoszokon alapuló teremtéstörténetet mesél el, ahol az ember nem a teremtés koronája, hanem a természet leggyengébb teremtménye. A film az idők kezdetekor játszódik, mikor a Nagy Öreg elkezdi létrehozni a világot egy marék sárból. Minden, amit teremt, új és névtelen, és hatással van a világ többi részére. Még az érzések és a vágyak is ismeretlenek, ám amikor megjelennek, a világ egyre bonyolultabbá válik.

A másik projekt Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első egészestés filmterve, a Műanyag égbolt című sci-fi animáció, mely a magyar SALTO FILM, a francia Paprika Films, valamint a szlovák Artichoke stúdióval koprodukcióban készül. A Műanyag égbolt a Filmalap Inkubátor Programján nyert támogatást, mellyel 82 millió forintot kaptak a gyártási szakaszra. Egészestés animációnál ez nagyon kevés (összehasonlításképp a Salamon király legendája 800 millió forintból készült, ami szintén nem sok európai, vagy világviszonylathoz képest), ezért további anyagi források keresése egyértelmű volt. 

2219-re a termőföld eltűnik a Föld teljes felszínéről, a flóra és a fauna pedig a végleges kipusztulás előtt áll. Budapest teljes elszigeteltségben él. A tudósok egy különös növényt kísérleteznek ki, melynek rendkívül tápláló levelei vannak, viszont ez a növény kizárólag emberi húsból képes táplálkozni, halálos szimbiózisban élve a gazdatesttel. A város minden polgárának beültetnek egy ilyen növényt az 50. születésnapján. Stefan, egy 28 éves pszichiáter teljes mértékben hisz a rendszer szükségességében, mígnem felesége, Nóra önként jelentkezik a beültetésre.

Bánóczki Tibor & Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

Ismét eltelt egy hónap, februárban pár nagy kedvencünk is elérhetővé vált online. Például Paul Cabon The Bald Future című animációja, melyben bepillanthatunk a kopasz embereket emésztő félelmekbe, Noah Malone újabb társadalomkritikus filmje, a Fly Safe, vagy az egyedi hibaesztétikájáról ismert Nikita Diakur Fest című animációja, magyar vonalon pedig Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű örmény temetése című filmjét tette közzé az alkotó stúdió, a Kecskemétfilm. És még sok más gyöngyszem a februári válogatásban, a korábbiakat itt lehet böngészni.

Március 17-én látható Rófusz Ferenc Egy év Hoppifalván című animációja, mely a 13 részes Hoppi mesék című sorozat egészestés változata. Az Oscar-díjas rendező szériája 2016. decemberében elsőként kapott támogatást a Médiatanács Dargay Attila-pályázatán, hogy egybefűzve, egészestés tévéfilmként is elkészülhessen.

A Hoppi mesék című rajzfilmsorozat az óvodás korú gyerekeknek szól. A történetek középpontjában a Hoppik állnak: színes, vidám, manószerű lények, akik egy varázslatos völgyben élnek és az ő dolguk, hogy a hétköznapok mellett ünnepek is legyenek a világban. Hoppifalván egész évben nagy a sürgés-forgás: húsvétkor tojást festenek, karnevál idején táncokat tanulnak, farsang alkalmával jelmezeket készítenek, karácsonykor díszeket gyártanak és ajándékokat csomagolnak. Minden ország minden fontos ünnepéről a Hoppik gondoskodnak, így kalandjaikon keresztül a világ különböző népeit és az ő szokásaikat is megismerhetik a gyerekek. Az Egy év Hoppifalván bemutatja többek közt az újév, a Valentin nap, a farsang, Szent Patrick, a húsvét és a karácsony ünnepét.

Rófusz Ferenc: Hoppi mesék

A Hoppi mesék ötlete Rófusz Ferenc és Salusinszky Miklós fejéből pattant ki még a kétezres évek elején, majd Salusinszky 2006-os halála után fia, Salusinszky Tamás vette át a helyét és tervezték tovább a sorozatot. Az első részre 2012-ben kaptak támogatást a Macskássy Gyula-pályázaton, egy év elteltével a következő kettőre, 2014-ben pedig a maradék 10 részt is megtámogatta a Médiatanács. A Hoppi mesék nemcsak a magyar ünnepeket, hanem más országok ünnepeit is feldolgozza, így egyrészt külföldi gyerekek számára is érthető, másrészt a gyerekek megismerhetik más ország kultúráját is. Ezen kívül az alkotók beleszőttek környezetvédelmi témákat is (amiért díjat is kapott), a tolerancia kérdését is körbejárják és tanító jelleget is kapott a mese.

Az Egy év Hoppifalván március 17-én, szombaton 18.15-től látható az M2-n, online itt lehet majd nézni.

Az Entertainment Weekly csapata forgatott egy rövid behind the scenes videót Wes Anderson hamarosan mozikba kerülő stop motion animációjáról, a Kutyák szigetéről, melyből többek közt kiderül, hogy 37 ember készítette a stop motion részeket.

Hardcore stop motion rajongóként sosem tudok elmenni szó nélkül az ilyen videók mellett, mert lenyűgöző látni hogyan jön létre az, amit a moziban 90 percig nézünk és mennyi ember milyen aprólékos munkája van mögötte. A Kutyák szigetének stop motion részeit 27 animátor és 10 asszisztens hozta létre, akiknek nemcsak a mozgatás volt a feladata, hanem az is, hogy személyiséget adjanak a karaktereknek. Mert hiába vannak csodálatos bábok a szuper díszletben, azokat életre is kell kelteni, ami nemcsak a mozgatásukat jelenti. Nagy kihívás különböző alapanyagokból (gumiból, pamutból, szilikonból, drótból) létrehozni valami olyat, aminek aztán személyisége van, de mindezt segítik a szinkronszínészek előre felvett dialógusai is, az animátoroknak pedig a hangot és a látványt kell összeegyeztetniük, vagyis a színészek tulajdonságai a karaktereken is látszódjanak. És akkor az olyan aprólékos munkáról, mint a szájszinkron, még nem is esett szó. A Kutyák szigetében például minden ember bábnak kézzel készített arca volt, cserélhető szájjal, a kutyáknak pedig eleve mozgatható volt az arcuk.

A kutyák járásának lemodellezésére kamerákat raktak valódi állatokra, már ezzel egyfajta karaktert adva a szereplőknek, de még a rendező is küldött videókat az animátor stábnak, amelyekben saját maga mutatta be az általa elképzelt mozdulatokat, gesztusokat és érzelmeket. Nagyot téved, ha valaki azt gondolja, hogy mindegyik animátor ugyanarra képes, hiszen ez csak mozgatás: ahogy minden szakmában, itt is mindenki másban erős és eszerint választották ki őket a feladatra. Van, aki az akciójelenetekben profi, van, aki az apró részletek és az érzelmek kidolgozásában tudja a legtöbbet beleadni, és van, akinek a humoros jelenetek mennek a legjobban.

Nyilvánosságra hozták az idei Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztivál rövidfilmes programját, melyben négy magyar animációs kisfilm szerepel.

Június 11. és 16. között rendezik meg az egyik legnagyobb európai animációs eseményt, az Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztivált, melyre a tavalyit megdöntve rekord mennyiségű nevezés érkezett: az idei fesztiválra több mint 3000 filmet neveztek 93 országból, melyek közül 130 alkotást válogattak a rövidfilmes versenyprogramba, az alábbi 5 kategóriába: 

• 46 animáció a rövidfilmes versenyprogramban,
• 8 alkotás az Off-Limits blokkban,
• 18 film a Perspectives szekcióban,
• 10 kisfilm a fiataloknak szóló Young Audiences programban,
• 48 alkotás a diplomafilmes versenyszekcióban.

A szervezők március végéig nyilvánosságra hozzák a TV-sorozat és alkalmazott animáció versenyblokkokba beválogatott alkotásokat is, az egészestés (verseny- és versenyen kívüli) filmeket pedig április végén jelentik be.

Tavaly két magyar animáció szerepelt a versenyprogramban: Wunder Judit MOME Anim mesterszakos munkája, a Kötelék a diplomafilmes versenyszekcióban, a MOME Anim alapszakos Halasi Bálint és a média design szakos Lazin Damján a Francia Intézet számára készített ID szpotja, a Le Chef pedig az alkalmazott munkák blokkjában. Idén viszont négy magyar animációs rövidfilmnek is szurkolhatunk!

A rövidfilmes versenyprogramba került Traub Viktória nemrég debütált második egyedi filmje, a Sellők és Rinocéroszok. A történet főhőse a 8 éves Tilda, akinek emlékképei szürreális vízióként elevenednek meg. Groteszk, esendő, vágyakozó, szeretetre éhes emberek veszik körül a kislányt. Jelenetről jelenetre tárul fel egy család titkokkal teli múltja. Cirkusz és képzelet, vágy és valóság, bánatból rinocérosz, szexusból sellő. A karakterek átlépik testük határait, a múlt képeiből és egymásból alakulnak, transzformálódnak. A szeretet és a kapcsolódás konstans hiánya keretezi a filmet. A filmről korábban azt írtuk, hogy a rendező első egyedi filmjéhez, a Vastojáshoz hasonlóan ez is keveri a valóságot és a szürrealitást, de itt már sokkal inkább a groteszk felé véve az irányt. Míg a Vastojásban a mesei részeket a türkiz színek jellemezték, addig a Sellők és Rinocéroszokban a piros dominál, illetve nagy különbség, hogy ugyan mindkettő egy gyermek szemszögéből mesél, a Sellők... mégis inkább a felnőtt közönséget célozza.