Idén hatodszorra rendezték meg a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált, melyen ismét szép számmal voltak animációs kisfilmek: a magyar versenyprogram 34 filmje között szerepelt Bucsi Réka Solar Walk, Turai Balázs Róma bukása, Hegyi Olivér Take Me Please, Felvidéki Miklós Gorgon, valamint Nagy Szabolcs Fiaskó című alkotása. A nemzetközi versenyben hét animáció kapott helyet: Lucréce Andreae Grandpa Walrus, Niki Lindroth von Bahr The Burden, Nikita Diakur Ugly, Jonatan Schwenk Sog, Chintis Lundgren Manivald, Adrienne Nowak Gusla or the Spirits, valamint Céline Devaux You Will Be Fine című rövidfilmje. Ezen kívül egy gyerekeknek szóló animációs válogatást is láthatott a közönség, de még a Friss Hús pitchfórumának tíz versenyzője között is szerepelt három animációs terv.

A vasárnap délután tartott díjátadón két animációt is díjazott a háromtagú zsűri: Fodor Anna filmforgalmazó, Boyd van Hoeij, a The Hollywood Reporter újságírója, és Pőcze Balázs, a Mito alapítója és kreatív igazgatója. A legjobb magyar animáció Hegyi Olivér MOME Anim mesterszakos diplomamunkája, a Take Me Please lett, mely egy párkapcsolat széthullásának utórezgéseit mutatja be egyszerre humoros és maróan fájó, átélhető módon, a rendező saját, eltorzított szinkronjával. A díjhoz 500 ezer forintos pénzjutalom is jár, melyet az NMHH ajánlott fel. A kisfilmet az április 20-án tartott MOME Anim diplomapremieren lehet újra látni, a következő állomás pedig Annecy!

Idén másodszorra osztották ki a legígéretesebb 30 év alatti magyar rendezőnek járó elismerést, mellyel 2018-tól 500 ezer forintos pénzdíj is jár, szintén az NMHH támogatásával. Ezt a díjat idén a 22 éves Nagy Szabolcs kapta a Fiaskó című bábanimációjáért, ami azért is óriási, mert Szabolcs a fősodron kívül érkezett, filmje pedig a Szent György Média és Informatikai Szakgimnázium animációs képzésén készült. A Fiaskónak elég sikeres fesztiválkörútja van, korábban többek közt elnyerte a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál legjobb elsőfilmjének járó díját, a 6. Primanimán pedig a legnépszerűbb magyar animációnak járó Macskássy Gyula-díjat kapta. A kisfilm főszereplője egy öregember, akihez egyik nap beállít egy furcsa szerzet, akit az öreg megpróbál átejteni.

Nagy Szabolcs: Fiaskó

Emellett a kreatív történetmesélésért elismerő oklevelet kapott a Nyuszi és Őz rendezője, Vácz Péter is, aki első élőszereplős alkotásával versenyzett a fesztiválon. A Párnaarc című filmjében egy zárkózott férfi hotelszobájának magányában párnafigura társat kreál magának, de az ismeretlen szobalány újra meg újra elágyazza újdonsült barátját. 

A 6. Friss Hús díjazottjairól a fesztivál honlapján lehet olvasni. 

Nyolcvankét évesen elhunyt Takahata Iszao animációs rendező és producer, a japán animáció zászlóshajójának tekintett legendás Ghibli stúdió társalapítója. Takahata tüdőrákban szenvedett, a stúdió közleménye szerint csütörtökön hunyt el egy tokiói kórházban.

A japán animáció aranykorának kiemelkedő alakja volt, és bár az Oscar-díjat nem nyerte el, sok rangos nemzetközi elismerést kapott, egyebek mellett a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének díját, a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál díját és az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál életműdíját. Pályafutása alatt filmjeinek erős női karaktereiről lett híres. Utolsó munkája, a Kaguja hercegnő legendája 2015-ben az Oscar-jelöltek között szerepelt.

Takahata Iszao

Takahata a Tokiói Egyetemen szerzett diplomát, aztán egy vezető japán film- és animációs vállalatnál, a Toei stúdióban kezdett dolgozni. 1968-ban rendezte meg első egészestés animációs filmjét, A Nap hercege: Horus kalandjai (Horis: Prince of the Sun, Taijó no ódzsi – Horus no daibóken) című alkotást. A hetvenes években a Johanna Spyri svájci szerző könyve alapján forgatott Heidi, Girl of the Alps (Heidi, az Alpok lánya) című tévésorozattal nagy népszerűséget vívott ki magának.

1985-ben Mijazaki Hajao animációs filmrendezővel alapította meg a Ghibli stúdiót, melynek létrehozásában Szuzuki Tosio producer is közreműködött. 1988-ban Takahata készített nagy sikerű animációs filmet Noszaka Akijuki japán író a Szentjánosbogarak sírja című háborúellenes regényéből.

Takahata 2015-ben, az AP hírügynökségnek adott interjújában beszélt a Ghibli animációs filmjeinek lényegéről: "A valóságot akarjuk bemutatni, de anélkül, hogy ragaszkodnánk a túlzott realista ábrázoláshoz, ugyanis teret akarunk adni a közönség képzelőerejének" – mondta. Saját alkotásairól szólva hangsúlyozta: minden történetének volt egy fontos, közös üzenete, hogy a maga teljességében kell megélni az életet, és ennek elérését nem akadályozhatják meg a pénz vagy a presztízs miatti kicsinyes aggodalmak. "Ez a világ jó hely, és nem az örökkévalóság miatt. A halállal minden véget ér, de az újra és újra ismétlődő körforgásban mindig jönnek utánunk újak" – vallotta.

Forrás: MTI

Április 6. és 8. között, az Akvárium Klubban rendezik meg az első Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivált, melyen 34 ország 91 gyerekeknek szóló alkotását láthatják az érdeklődők.

A Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivállal a szervezők szeretnék felhívni a figyelmet a gyerek- és ifjúsági filmek fontosságára, feléleszteni a hazánkban jelentős múltra visszatekintő gyerekfilmes hagyományokat, gyerekfilmgyártást. A Cinemira kifejezetten gyerek- és családi filmeket mutat be rövid animációs, élőszereplős és dokumentumfilm kategóriában.

A versenyprogramba a világ számos országából, többek közt Franciaországból, Indiából, Mexikóból, Németországból, az Egyesült Államokból, Egyiptomból,  Svájcból, Japánból és hazánkból származó kisfilmeket válogatott be a fesztivál előzsűrije. A három kategória (élőszereplős kisjátékfilm, animációs rövidfilm, rövid dokumentumfilm) versenyzőit korosztályoknak megfelelő blokkokban vetítik, a részletes program a fesztivál oldalán böngészhető.

Az animációs kisfilmek között 48 alkotás szerepel három korcsoportra bontva (4, 7 és 10 éves kortól ajánlott blokkokban), melyek közt láthatók a Boxi, a Kuflik, a Bogyó és Babóca, a Hoppi mesék és a Lengemesék egyes epizódjai, valamint a Kippkopp a fűben, A kozmosz nagykövetei és a Kojot és a szikla. Ezen kívül olyan nemzetközi darabok, mint Log Jam széria alkotójának, Alexey Alekseev új filmje, a The Hunt, Maïté Schmitt a Filmakadémia Baden-Württemberg animációs képzésén készült diplomafilmje egy éhes denevérről, az A priori, vagy nagy kedvencünk, az ukrán Natalia Chernysheva legújabb animációja, a Spider Web, melyben egy pók megtanul csipkét készíteni.

Natalia Chernysheva: Spider Web

Április 3. és 8. között a Toldi moziban rendezik meg a 6. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált, a hazai rövidfilmes szakma legjelentősebb eseményét, ahol a legújabb magyar és nemzetközi kisfilmek mutatkozhatnak be a közönségnek.

A Friss Hús elsődleges célja a legújabb magyar és nemzetközi rövidfilmek bemutatása, valamint egy olyan szakmai fórum építése, ahol a visszajelzést kereső alkotók közönség előtt mutathatják meg alkotásaikat. A fesztivál látogatóinak száma évről évre egyre magasabb: tavaly márciusban már több mint kétezren vettek részt a Friss Húson. 2018-ban lesz először LMBTQ-szekció az elmúlt év legjobb meleg témájú kisfilmjeivel, valamint horrorfilmekből összeállított program, amelyet késő esti vetítéseken láthat a közönség, ezen kívül idén is lesz Friss Hús #Kids, ahol a legfrissebb, gyerekeknek szóló magyar animációkat lehet megnézni. 

Az idei fesztiválra 168 magyar és 1500-nál is több külföldi rövidfilmet neveztek az alkotók több mint 65 országból, ebből végül 34 magyar és 16 nemzetközi kisfilm került be a versenyprogramba. A magyar versenyben látható itthon először Bucsi Réka Berlinalén debütált Solar Walk című filmje, mely egy kozmikus utazás, amely a káosz melankóliájának elfogadásáról szól az egyén és a naprendszer közötti tér és időbeli perspektívaváltásokon keresztül. A húsz perces kisfilm nemrég kezdte a fesztiválkörútját és rögtön a debütálási helyszínén elnyerte az Audi Short Film Award-ot. A rendezővel készült interjúnkat itt lehet olvasni.

Nagyon várjuk Turai Balázs, az Oligarchia webszéria egyik atyjának saját képregény-adaptációját, a Róma bukását, mely egy szürreális, antiutópisztikus és erősen társadalomkritikus animáció, egyben fricskája is az itthoni politikai helyzetnek. "Rádiumék egy átlagos világvége utáni család. A Búra mesterséges édenkertjében élik mindennapjaikat: a gyerekek játszanak, anyu főz, apu a határra jár mutánsokat lőni. Amikor Gyurit is magával viszi egy vadászatra, a kisfiút furcsa vágy fogja el a Külvilág felderítésére. Éjszaka a hugával együtt kiszökik a Búrából. A tesók először az elrákosodott kivándorló Árpi Bácsival randiznak, utána szembekerülnek a gonosz mutánsokkal is."

Elkészült a Szőrmók Ovi második része, melynek premierje húsvétkor lesz a tévében.

A Manieggs - Egy kemény tojás bosszúja, valamint a Janó Manó és az elveszett harmatcseppek gyártóstúdiója, az Umatik Kft. 2015-ben kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán a Szőrmók Ovi első részének elkészítésére. A Szőrmók Ovi a Umatik első, saját ötleten alapuló rajzfilmsorozata, melynek alapötlete egy olyan szőrmók világ, ahova a szőrmók gyerekek buborékgömbökben érkeznek reggelente az óvodába, és minden részben olyan témák megoldásával találkoznak, melyeket kisgyermekkorban kell elsajátítani. Ilyenek például a köszönés, a kulturált étkezés, a természetvédelem, a kiközösítés ellenzése, vagy a csalás fogalmának megértése és elítélése. Az első epizód, mely a köszönés és bemutatkozás témakörét járja körbe, már online is elérhető.

Miklósy Zoltán és Herkó Attila sorozatának második része, mely 2017-ben kapott támogatást szintén a Macskássy Gyula-pályázaton, az oviban tartott homokvár építő versenyről szól: a buborékgömbjükben pattogva közlekedő kis szőrmókok, Lali és Flamo azon dolgoznak, hogy megtörjék Sumák Samuék homokvár-hegemóniáját, és két év után az övék legyen a legstabilabb építmény. A rajzfilm látványvilágát 2D-s és 3D-s grafikai elemek alkotják: a szőrmókok vicces megjelenése az előtérben digitális 2D-ben, míg a hátterek 3D-s modellekből lettek felépítve. Az összkép így egy impozáns, színes világ, melynek erőteljes karaktere megjegyezhetővé teszi a rajzfilmsorozatot a gyerekek számára.

A karaktereknek Baráth István, Kocsis Judit, Szokol Péter, Gubányi György István, Hermann Lilla, Mezei Kitty, Szalay Csongor és Szabó Zselyke kölcsönzik a hangjukat, a sorozat zenéjét Milkovics Mátyás szerezte, az animátorok ezúttal is Reichardt Péter és Milbich Tamás voltak, az utómunkában pedig Hamza Károly működött közre

A harmadik epizódra idén januárban nyert támogatást az Umatik, a gyártás tervezett befejezési határideje 2018 év vége.

Az első rész március 31-én, szombaton 19.25-től, a második, legújabb epizód pedig április 1-én 19.40-kor látható az M2-n. Online itt lehet majd nézni.

Március 25-én, az Észt Hét keretében ismét lehet találkozni a legfrissebb észt animációkkal: az Új ész animációs blokkot 16 órától a Művész moziban, április 5-én, 17-órától pedig a szegedi Grand Caféban lehet látni.

Az idei Észt Héten sem maradunk animációk nélkül: az esemény zárónapján az észt animáció legfrissebb alkotásaiból láthatunk válogatást a Művész moziban, illetve a szegedi Grand Caféban. A hét animáció között szerepelnek stop motion darabok a nagy presztízsű Nukufilm stúdiótól, három kisfilm az Észt Művészeti Egyetemről, de Ülo Pikkov és Chintis Lundgren új animációját is vetítik.

Chintis Lundgren filmjei abszolút közönségkedvencnek számítanak az animációs fesztiválokon, mert egyszerre kedvesek, humorosak, tele vannak érzelemmel és apró, hétköznapi problémákkal, emellett pedig fontos társadalmi kérdéseket dolgoznak fel: az élet Hermannal című animációja például az alárendelő párkapcsolatokat mutatja be, melyben egy pedáns kiscica szolgálja ki a punk patkányt - és közben próbálja megváltoztatni, az Észt Héten vetített Manivald pedig szintén egy társas kapcsolatot helyez a középpontba. A főhős Manivald kora ellenére még mindig a gondoskodó anyjával él, aki mindenben kiszolgálja őt. Ám egy napon megjelenik Toomas, a mosógépszerelő, aki felborítja a harmonikus életüket és új élményeket szerez az anyának, Manivaldot pedig nagy lépésre készteti. 

Hasonló, a komfortzónájából kilépő főhőse van Rino Unt bábanimációjának, a Maria és a hét törpének. Maria egy kolostor falai közt magányosan élő apáca, akinek mindennapos rutinja, hogy lenyírja a füvet a kertben, miközben arról álmodozik, hogy nincs egyedül és gondoskodhat valaki másról is. Sőt, vágyakozva nézi a kolostor kapuja előtt elhajtó motoros nőt, aki kívülről felszabadultnak és boldognak látszik az életétől. Végülis az ember társas lény, láttunk már példát arra, hogy egy magányos ember a körülötte lévő tárgyakból készített magának partnert, Maria sem kivétel ezek közül.  

Rino Unt: Maria és a hét törpe