Már 2021 van, mi pedig folytatjuk, amit 2016-ban elkezdtünk: a havi kedvenceink összeállítását. December legszuperebb híre, hogy felkerült netre Tóth Luca Lidérc úr című kisfilmje, mely nemcsak a viszonzatlan szerelmet mutatta be nagyon érzékenyen, hanem magának a szeretetnek a megnyilvánulási formáit is. De többek közt az idei Anilogue-on különdíjat nyert Merry Grandmas is elérhetővé vált online más szuperjó kisanimációk mellett. BÚÉK!

Jobb hírrel nem is indulhatna az év, mint hogy a zseniális Candide sorozat január 1-től elérhető a Cinego oldalán, méghozzá cenzúrázatlan változatban! 

A 13 részes Candide széria Voltaire klasszikusát adaptálta kortárs viszonyokra egy csapat magyar animációs Kovásznai György ötletei alapján. A rendező és látványtervező Kreif Zsuzsanna, a forgatókönyvet Bera Nándor és Turai Balázs jegyzik, akik az egyes epizódok társrendezői is voltak. Voltaire 18. századi műve egyszerre kalandregény és filozófiai gúnyirat, a sorozat pedig megőrzi a szatirikus felhangját és a kortárs társadalmi-politikai állapotok iránti kritikus attitűdjét. A szabad adaptációban Candide megpróbálja elnyerni szeretett Kunigundája szívét különböző kortárs helyszíneken, miközben nehéz helyzetekben találja magát, és szembe kell néznie a világ kegyetlenségével. Azonban Pangloss mester utasításait követve mindig próbál optimista maradni, miközben körbeutazza a világot egy kaliforniai start-up cégtől kezdve Észak-Optimisztánon keresztül az űrig.

Bera Nándor és Turai Balázs hihetetlenül ügyesen ültette át a 18. századi történetet a kortárs (magyar) politikai-társadalmi helyzetre, mely nem nélkülözi a kritikai látásmódot, a nyitottságot, a paródiát, a trágárságot és az erőszakot, a hatalmas szeretetet az animáció és Kovásznai iránt, a kőkemény beszólásokat, a popkulturális utalásokat, és nem utolsó sorban a véleményüket a Candide-ban felbukkanó témákról. A szatirikus látásmódot felerősítve a Candide sorozattal nemcsak a magyar politika kerül terítékre, hanem minden szélsőséges gondolkodásmód, amelyet tapasztaltunk az elmúlt években. Nem szemérmeskednek, bátran véleményt formálnak mindenről, hol direkt, hol burkolt szimbólumokat használnak, és a sorozat nyelvezetében sem szégyenlősködik.   

2020 elég furcsa év volt, de szerencsére a koronavírus az animációs filmgyártást kevésbé érintette, vagy legalábbis kevésbé hátráltatta, mint mondjuk az élőszereplős filmek elkészültét. Tavaly témakörönként vettük végig mi minden történt az évben, idén hónapok szerint haladtunk.

Január

• Felkerül a netre az egyik legjobb szakítósfilm, Hegyi Olivér MOME Anim diplomamunkája, a Take Me Please.
• Bucsi Réka a Berlinale rövidfilmes zsűritagja.
• Kreif Zsuszanna Candide sorozata és Andrasev Nadja Szimbiózis című kisfilmje is szerepel a Slamdance versenyprogramjában.
• Két magyar online filmlexikon is indul, tele animációkkal.
• Meghal Richly Zsolt, A kockásfülű nyúl atyja.
• A Nemzeti Filmintézet további összeggel támogatja a Műanyag égbolt gyártását.
• Annie-díjat nyer a Love, Death & Robots antológiának Digic Pictures által gyártott epizódja, a The Secret War.
• A Candide sorozat kapja a Magyar Filmkritikusok díját animációs kategóriában.

Bánóczki Tibor, Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

Most már hagyománnyá vált, hogy év végén összeszedjük milyen animációkat érdemes megnézni újévig (2018, 2019), vagy idén épp szilveszterkor. De a korábbi években arra buzdítottunk titeket, hogy menjetek moziba, nagyvásznon élvezni a jobbnál jobb filmeket, idén viszont a járvány miatt bezártak a mozik, a külföldi forgalmazók pedig valamelyik streaming szolgáltató oldalára költöztették a filmjeiket. Úgyhogy ugyan kisképernyőn, de könnyen elérhető módon nézhetitek az idei legjobb animációkat – szerintünk. 

Wolfwalkers

Közel négy éve vártuk Tomm Moore új filmjét, a Wolfwalkerst, melyet a rendező az ír folklór triptichonjának záródarabjaként emlegetett. A Kells titkával (2009) az írek egyik legnagyobb nemzeti örökségének keletkezését, a 9. században íródott kellsi kódex létrejöttét mesélte el, A tenger dalában (2014) a saját gyerekkori traumáját jelenítette meg a kelta mitológia alakjaival: fókatündérekkel, koboldokkal, bagoly boszorkánnyal, istenekkel és istennőkkel. Az ír folklór trilógiát a Wolfwalkers zárja, mely könnyedén hozza Tomm Moore korábbi filmjeinek magas színvonalát, nemcsak a szemkápráztató vizualitásában, hanem történetében is. 

A 1600-as években játszódó történet főhőse két kislány: a farkasvadász egyszem lánya, Robyn, valamint az erdő mélyén élő, szintén egyke Mebh, akinek az a különleges képessége, hogy farkassá tud változni, amikor alszik. Vagyis a kislány egy wolfwalker, akikkel nagyon régen egyezséget kötött a falu, hogy nem háborgatják az erdejüket a farkasok, cserébe ők békén hagyják a falusiakat. Ezt az egyezséget szegi meg az új vezető, aki le akarja tarolni, ki akarja zsákmányolni az egész erdőt és a wolfwalkereket hamis babonává degradálja. Ám Robyn annyira kíváncsi, makacs és tiszta szívű, hogy nem lehet megállítani, amikor egy véletlen folytán összetalálkozik Mebh-el, aki bevezeti őt ebbe a fantasztikus és szabad világba, amit a wolfwalker-lét jelent. 

Tomm Moore, Ross Stewart: Wolfwalkers

A Demon Slayer megdöntötte az Oscar-díjas Chihiro Szellemországban jegybevételi rekordját és ezzel minden idők legnagyobb jegybevételű produkciója lett Japánban.

A Demon Slayer – The Movie: Mugen Train (eredeti címén Kimecu no Jaiba – Mugen no Densa) egy emberevő démonokkal küzdő árva fiúról szóló animációs film, amely az azonos című, Japánban rendkívül népszerű manga- és animesorozat nyomán készült. A filmet október 16. óta játsszák a japán mozik és jegybevétele már 32,47 milliárd jen (93 milliárd forint), amivel túlszárnyalta a Ghibli stúdióban készült Chihiro Szellemországban (2001) két évtizedig tartó, 31,68 milliárd jenes jegybevételi rekordját. A Chihirót egyébként idén újra bemutatták a japán mozikban, és közel 1 milliárd jennel növelte az addigi bevételét, de még ezt is sikerült lepipálnia a Demon Slayernek. Japánban a tíz legtöbb bevételt hozó filmből hat animált: a fent említett kettőn kívül a Jégvarázs, a Your Name, A vadon hercegnője és A vándorló palota.

A 2010-es években megjelent a magyar animáció második újhulláma, fiatal alkotók rövidfilmjei halmoznak sikert sikerre, és újra a magyar animáció felé fordult a nemzetközi figyelem. De hol vannak az egész estés animációk? Utánajártunk milyen magyar animációs mozifilmek készülnek vagy vannak fejlesztési fázisban. Egy biztos, a 2020-as évtized a magyar animációs nagyjátékfilmek évtizede lesz. A kétrészes cikkünkben 14 alkotásról írunk, íme a második rész.

Öt éve, a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának indulásakor tettük fel a kérdést, hogy vajon hol vannak az egész estés magyar animációs filmek. Azóta elkészült az izraeli-magyar koprodukcióban gyártott Salamon király kalandjai (2017), és a Ruben Brandt, a gyűjtő (2018), mely az első, teljes egészében Filmintézet által támogatott animáció. Ezeken kívül az elmúlt években csak sorozatok epizódjaiból összeállított nagyjátékfilmeket láthattunk moziban, tévében, illetve most már a Netflixen is (Egy év Hoppifalván, Lengemesék 1-2., Boxi, Egy kupac kufli, Mi újság, kuflik?).

A Filmintézet Inkubátor Programjából idén került ki az animáció, méghozzá financiális okokból, ugyanis a kis költségvetésű filmek megvalósítására biztosított keret az animációs filmek esetében már kevésnek bizonyult. Úgyhogy ideje volt újra megnézni, milyen magyar animációs nagyjátékfilmek készülnek jelenleg. Meglepőnek tűnhet, de 13 animációs mozifilm is tervben van. Ezek különböző fejlesztési és gyártási fázisban vannak, van, ami nemsokára kész lesz, és van, amit még csak most kezdtek pitchelni az alkotók. Meg persze vannak az NFI által elkaszált filmtervek, melyek közül csak kettőt említünk ebben a cikkben, ezeknek a támogatását nemrég utasította el a Filmszakmai Döntőbizottság, de az alkotók nem teszik fiókba az ötletet.

Alább 8 magyar animációs nagyjátékfilmről írunk, a korábbi 6 projektet itt mutattuk be.