Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 395 művésszel bővíti tagsági körét, a meghívottak között van Bucsi Réka is.

50 országból 395 új tagot hívott meg az Amerikai Filmakadémia, hogy szavazzanak az Oscar-díjakról. Mint írják, a 2021-es osztály 46%-a nő, 39%-a alulreprezentált etnikai közösségből való, 53% pedig nemzetközi művész. A 395 meghívott között 89 Oscar-jelölt és 25 -nyertes van.

Bucsi Rékát a rövidfilmes és egész estés animációs brancsba hívták meg. A bekerüléshez két ajánló kellett: az egyiket az amerikai független animáció királya, Don Hertzfeldt írta Rékának, a másikat pedig a svéd spleen királynője, Niki Lindroth von Bahr.

Bucsi Réka már rögtön MOME diplomamunkájával nagy szakmai hírnevet szerzett, amikor 2014-ben Oscar shortlistre válogatták a Symphony no. 42-t. Azóta francia-magyar koprodukcióban elkészítette a szerelem sokféleségét bemutató LOVE-ot, majd dán felkérésre egyórás háttéranimációt rendezett az Aarhus Jazz Orchestrának, amiből a Solar Walk című kisfilm is született. Réka 2014 óta minden páros évben visszatér a Berlinaléra, de míg korábban kisfilmjeivel szerepelt a versenyprogramban, 2020-ban zsűritag volt. Közben sok kisebb projekten dolgozott, például az FX Networks-nek, a Cartoon Networknek és az Adult Swimnek, előadott többek közt a Pictoplasmán Berlinben és New Yorkban, valamint az FMX konferenciáján Stuttgartban, az amerikai CalArts-on pedig workshopot is tartott. A karantén alatt készített a Vimeo felhívására kisfilmet, melyet a magyar Plante. növénybolt ihletett, legutóbb pedig a Netflix új animációján, a The Witch Boy-on dolgozott, mint látványtervező. A Filmklub Podcast pont a hetekben készített vele hosszú interjút a munkásságáról, érdemes meghallgatni.

Bucsi Réka

Ternovszky Bélával és Gelley Bálinttal zárul az MMA Animációs esték beszélgetéssorozata. A csütörtöki virtuális eseményen szó lesz többek között a generációk közti kommunikációról, a rendezői szerepről és a Macskafogó 2-ről is.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) által életre hívott estéken eltérő generációk képviselői ülnek egy asztalhoz. Az eddigi adások vendégei voltak Orosz Anna Ida és Fülöp József, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Varsányi Ferenc és Fazakas Szabolcs. Az utolsó eseményen a házigazda, Kollarik Tamás producer, egyetemi oktató többek között arról vet fel kérdéseket, hogy hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak? Rajzfilmben pontosan mit jelent a rendezői szerep, és hogyan merült fel a Macskafogó folytatása?

Ternovszky Béla (Forrás: Filmarchív)

Elstartolt az idei MOME Anim Summer Premier, melyben négy szuper diplomafilmet tesz online elérhetővé a suli. Másodikként Hana Yamazaki The Act of Breathing című kisfilmjét láthatjuk.

Hana Yamazaki The Act of Breathing című animációs táncfilmje a légzés fizikai és emocionális természetét ábrázolja. Ezt a vitális élettani funkciót egy mesterséges, de organikus anyag, a műanyag, valamint az emberi test jeleníti meg. A stop motion, pixilláció és élőszereplős részeket keverő film alapvetően a táncban megnyilvánuló fizikai létezés és mozgás képi ábrázolására irányul a test átalakulásán keresztül. 

A film nemzetközi premierje Annecy-ban volt 2019-ben, azóta szerepelt többek közt a Dublini Függetlenfilm Fesztiválon, az InShadow Screen Dance Fesztiválon, a BuShon, vagy a Thessaloniki Cinedance fesztiválon. Elnyerte a legjobb diákfilm díját a San Francisco-i Táncfilm Fesztiválon, a legjobb táncfilm és közönségdíjat a Szerpentin Táncfilm Fesztiválon, valamint zsűri különdíjas lett a Blue Danube Filmfesztiválon.

Hana Yamazaki: The Act of Breathing

Megvan a 15. KAFF versenyprogramja: 23 ország közel 300 alkotása közül az előzsűri 90 animációt választott ki, melyeket augusztusban nagyvásznon láthatunk Kecskeméten.

Az öt versenybe került egész estés animációból három történelmi témát dolgoz fel. A Kabul fecskéi című francia–luxemburgi–svájci animációs film Zabou Breitman és Eléa Gobbé-Mévellec rendezésében 1998 nyarán, Kabulban játszódik. A romos várost megszállták a tálibok. Mohsen és Zunaira fiatalok, szerelmesek, és az erőszakkal teli hétköznapok, minden sanyarúságuk ellenére még hisznek a jövőben. De egy nap Mohsen meggondolatlanságot követ el, ami felborítja a terveiket.

Ilze Burkovska Jacobsen munkája, az Annecy-ban és Bucheonban egyaránt díjat nyert A kedvenc háborúm című norvég–lett alkotás az 1970–1990 között a Szovjetunióban felnőtt rendező személyes történetén keresztül mutatja be a hatalomnak a lakosság elnyomására irányuló ideológiai háborúját.

Ilze Burkovska Jacobsen: A kedvenc háborúm

Idén online tartották a kéthetesre bővült CEE Animációs Fórumot, melyen hat magyar projekt mutatkozott be. Baka Adrienn a Primanima gyakornokaként vett részt a fórumon, és az alkotókat kérdezte a filmterveikről.

A 9. CEE Animációs Fórum egész estés versenyében szerepelt Richolm Orsolya Tanár úr (Senior Crush) című filmterve. A 2000-es évek Budapestjén játszódó történet főszereplője a 16 éves, szeretetéhes Piroska, aki minden alkalmat megragad, hogy a középpontban legyen. Egyetlen ember lát át a felszínes viselkedésén: a suli mogorva és szűkszavú rendszergazdája, Ivrigy. A lány idővel elkezdi értékelni a férfi őszinte érzéseit, ez az új tapasztalat pedig lángoló szerelmet gyújt iránta, viszont a férfi visszautasítja. A szeretetéhség és az elutasítás között vergődő lány lassan kialakítja azt az empatikus ént, amely elfogadni és adni is képes a hőn vágyott, őszinte szeretetet.

Orsi az SZFE filmdramaturg szakán végzett, de már tanulmányai alatt készített analóg technikával animációs kisfilmeket, melyeket többek közt a Primanimán is láthattunk. Korábban már interjúztunk Orsival, akkor a rövidfilmjeiről is kérdeztük (amik megtekinthetők online), a Filmklub Podcast adásában pedig egész estés filmtervéről is beszélt. A projektet az ULab-nál fejleszti a rendező, producere Ausztrics Andrea.

A Tanár úr a 9. CEE Animációs Fórumon egész estés filmek kategóriájában különdíjat nyert, valamint meghívást kapott a Cartoon Media által rendezett Cartoon Springboard pitchfórumra. Orsit és Andit kérdeztük a projektről.

Richolm Orsolya: Tanár úr (Forrás: Ulab)

A magyar képregény történetének ikonikus alakja előtt tisztelgő képregénykönyv és a kreativitás válságáról szóló vallomás nyerte az idei Alfabéta-díjakat.

A június 26-i Képregényteraszon adta át a Magyar Képregény Szövetség a 2021-es és a 2020-as képregénydíjakat. A 2020-as díjakat a rendezvények elmaradása miatt virtuálisan hirdették ki, most pedig élőben is megünnepelték a díjazottakat.

2021-ben Koska Zoltán A nagy Csé című képregénye nyerte a Magyar Képregény Szövetség Alfabéta-díját a húsz oldalnál hosszabb alkotások “kép-regény” kategóriájában. A MOME animosként végzett Koska Cs. Horváth Tibor életéről és az adaptációs képregények aranykoráról készítette könyvnyi terjedelmű munkáját. A díjátadón Koska Zoltán munkáját a zsűri nevében Szép Eszter képregénykutató méltatta, aki a zsűritagok értékeléséből olvasott fel részleteket. Wostry Ferenc szerint: "Cs. Horváth személye és munkássága – pro és kontra – megérdemli, hogy emléket állítsanak neki. A nagy Csé miliőfestésben is nagyon ügyes, és kiválóan hozza a Füles képregényszerzőinek, Cs. Horváth-nak és a rajzolóknak a mikrokozmoszát, illetve Cs. Horváth önmarcangolásba átcsapó rácsodálkozását arra, amikor szembesülni kénytelen azzal, hogy életművét egyesek egyenesen károsnak tartják. Nagy dráma."

Koska Zoltán A nagy Csé című képregényének borítórészlete