Farkas Juli az első magyar animációs alkotó, aki kisfilmet készített az Adult Swim Smalls projektjében, méghozzá egy óriási vizuális agymenést a rá jellemző végtelenül cuki figurákkal.

Az Adult Swim jól ráérzett arra, hogy mekkora szükség van a bevett animációs formák és kanonizált történetek mellett merészebb, polgárpukkasztóbb, kísérletezőbb és szabadabb tartalomra is, ahol a fiatal alkotók szabadon  szárnyalhatnak, nem mellesleg a csatorna túllépett azon a közhelyen, hogy az animációk csak gyerekeknek szólhatnak és a mainstreambe emelte a felnőtteknek szóló darabokat, legyen az sorozat, ID szpot vagy kisfilm. 

A Robot Chickenen és a Rick & Morty-n túl megannyi szupermenő ifjú animációsnak adtak lehetőséget ID szpotot készíteni, akik a saját stílusukban gyárthattak promót a csatornának. Többek közt egyébként Bucsi Réka is animált Rick & Morty promót a negyedik évadhoz. Aztán 2018-ban elindult az Adult Swim Smalls, melyben fiatal alkotók szerte a világból készíthetnek a saját egyéni stílusukban kisfilmet, teljesen szabad kezet kapva. Óriási dolog, hogy az AS nem szól bele az alkotói folyamatba, hanem csak a pénzbeli keretet adja meg hozzá és hagyják a rendezőket szárnyalni. És pont így születnek szuperjó kisfilmek, amik ráadásul egyből elérhetővé válnak a csatorna Youtube platformján, vagyis nem kell éveket várnunk ezek bemutatására, míg kifesztiválozzák magukat. Mivel az Adult Swimen nincsenek reklámok, ezért ezek a minifilmek a reklámhelyek kitöltésére készülnek. Dave Hughes, az AS producere szerint a Smalls projektek szuper lehetőséget jelentenek új ötletek kipróbálására, és nem mellesleg új alkotók megismerésére, akik aztán később dolgozhatnak a csatornánál.

Farkas Júlia: Big Crunch

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) Animációs esték – Hagyomány és haladás címmel indít beszélgetéssorozatot, melyben a szakma nagy öregjei és ifjú tehetségei ülnek le egymással beszélgetni.

Az MMA MMKI évek óta kiemelt figyelemmel foglalkozik a magyar animáció feldolgozásával, hiánypótló munkák megjelenését támogatja és gondozza. Nagyon izgalmas és talán sohasem próbált kísérlet a magyar mozgókép alkotói és szervezői világában, animációs területen pedig biztosan első alkalommal történik meg, hogy eltérő generációk képviselői ülnek egy asztalhoz. Orosz Anna Ida és Fülöp József, Jankovics Marcell és Bucsi Réka, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Ternovszy Béla és Andrasev Nadja, valamint Varsányi Ferenc és Gelley Bálint részvételével és Kollarik Tamás vezetésével keresik a választ a film, az animáció és a magyar kultúra fontos kérdéseire.

Generációk egymás mellett, hagyomány és progresszió, rendezői lét és egyéni alkotói programok, szakmai közeg itthon és a nagyvilágban: mind és mind olyan felvetések, amely az animáció világán túl is érdekesek. Az előadásokon többek közt az alábbi kérdések vetődnek majd fel: a magyar animáció történetét, de általában a médium fejlődését tekintve melyek azok a szempontok, amelyek a művészeti értékek létrehozásához elengedhetetlenek? Miben áll a tehetségek gondozása, hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak? Mi az állam szerepe, a támogatási rendszerek szükségessége, a piac, valamint a mecenatúra és a kultúra kapcsolata?

A beszélgetéseket Kollarik Tamás, Magyar Filmdíjas, Bánffy Miklós-díjas producer, jogász, egyetemi oktató vezeti, az első alkalommal pedig Orosz Anna Ida, a Magyar Nemzeti Filmarchívum animációs szakreferense és a Primanima fesztivál társalapítója, valamint Fülöp József animációs filmrendező, vizuális kommunikációs tervezőművész, egyetemi tanár, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora lesz a vendég.

Az első adásban szó lesz többek között arról, hogy a magyar animáció területén miként jutottunk el a kezdetektől napjainkig, milyen hagyományokra épült a története, hogyan határozható meg a szakma helyzete napjainkban és milyen irányba tart a jövőben. Említésre kerülnek továbbá a magyar animáció főbb műhelyei, legnagyobb alakjai, intézményei, iskolái, és természetesen azok a kiemelkedő személyek is, akik a múltat ilyen értelemben összekötik a jelennel. Kiderül, milyen képzési lehetőségek vannak ma az animáció területén, és hogy milyen feladatok állnak a szakma előtt a további fejlődés és népszerűsítést szem előtt tartva.

FRISSÍTÉS A beszélgetéssorozat menete és résztvevői a járvány miatt változtak, alább a végleges verzió olvasható.

Forrás: MMA, Filmhu

A január azért volt szuper hónap, mert az Oscar-hajrában több Oscar-kvalifikált animációs rövidfilmet elérhetővé tettek online az alkotók, így többek közt láthattuk Andrasev Nadja nagyon valószerű kisfilmjét a női féltékenységről, a Szimbiózist, Pilar Garcia-Fernandezsesma diák-Oscart nyert Ciervo című animációját a családon belüli erőszakról, vagy Shoko Hara Just a Guy című dokuanimációját a Richard Ramirezzel való szerelmi levelezéséről. Élvezzétek őket! 

A Szimbiózis az alábbi képre kattintva megnézhető youtube-on!

A járványhelyzetre való tekintettel a hagyományos időpontnál később, 2021. augusztus 11. és 15. között rendezik meg Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjét, a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, melyre március 31-ig lehet nevezni.

Február 8-án elindult a nevezés a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválra. A fesztivál versenyprogramjába 2019. január 1. után készült hazai és európai animációs munkákkal lehet nevezni, témamegkötés nélkül. A magyar alkotások versenyére hat kategóriában – egész estés film, tv-speciál, rövidfilm, televíziós sorozat, alkalmazott animáció (reklám, szignál, előzetes, főcím, videóklip) és diákfilm – várják az alkotásokat, míg az európai filmek kategóriában egész estés filmek, tv-speciálok és televíziós sorozatok versenyeznek majd. A filmek regisztrációja ingyenes. A nevezési határidő: 2021. március 31. A nevezés részletes feltételei és az online nevezési lap a fesztivál weboldalán található.

A 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál ideje alatt a teljes programot ingyenes vetítések keretében láthatják majd a nézők. A KAFF célja, hogy a legszélesebb körben merítsen az elmúlt két évben készült hazai és nemzetközi animációsfilm-termésből. A versenyprogramok mellett tematikus panorámavetítések, retrospektív-válogatások, filmszakmai konzultációk és mesterkurzusok, valamint workshopok, kiállítások színesítik majd a programot. A járványhelyzetre való tekintettel idén a hagyományos időpontnál később, 2021. augusztus 11. és 15. között rendezik meg a világ egyik legnagyobb animációs seregszemléjét, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált.

Forrás: KAFF

Az Umatik gyártásában készült Janó Manó és az elveszett harmatcseppek sorozat felkerült youtube-ra, ahol már szabadon megtekinthető az első hat epizód. Ezeket hetenként követik majd az újabbak május végéig.

Janó Manó 2016-ban öltött testet, amikor az író-rendező páros, Herkó Attila és Miklósy Zoltán sikerrel pályázott a figura köré szőtt ötletével a Magyar Média Mecenatúra programban, ami révén lehetőséget kaptak a Janó Manó és az elveszett harmatcseppek sorozat első epizódjának elkészítésére. Az első részt 2017 decemberében mutatta be az M2, amiről itt írtunk. Az első rész után 2017-ben és 2018-ban a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán további támogatást kaptak a második és harmadik epizódra, majd a sorozat pozitív fogadtatása után zöld utat kapott a további 10 rész is, aminek köszönhetően megvalósulhatott az elmúlt évek során a 13 epizódot felölelő teljes első évad.

Janó Manó és az elveszett harmatcseppek (Forrás: Médiatanács)

Gyulai Líviusz korai sorozatai és kisfilmjei is felkerültek a netre, melyek közt vannak ritkán látott animációk és örök kedvencek is.

Gyulai Líviusz a hetvenes-nyolcvanas években új aranykorát élő magyar grafika egyik legjelentősebb alkotója. Pályáját a hatvanas évek elején könyvillusztrációkkal kezdte, azóta mintegy ötszáz könyvet illusztrált Villontól Shakespeare-en át Karinthyig, a Weöres Sándor Psychéjéhez készült rokokó hangulatú rajzai (1972) pedig egy csapásra híressé tették a nevét. – olvashatjuk a 2019-ben, az Uránia moziban megrendezett szerzői nap bevezetőjében. Gyulai Líviusz a hetvenes évek közepén kezdett rajzfilmeken dolgozni a Pannónia Filmstúdióban. "Bájosan bumfordi figurákkal, álmodozókkal és szerencselovagokkal teli karikaturisztikus világ Gyulai Líviuszé, melynek védjegye a nosztalgia a 19-20. század fordulója iránt, illetve a filmek benépesítése mitikus, kultúrtörténeti figurákkal (az antik mitológiától és a Bibliától kezdve a pajzán és a szentimentális irodalomba illő alakokon át Münchhausen báróig vagy Ali babáig)." – írta róla Varga Zoltán A magyar animációs film című könyvében. – "A magyar karikaturisztikus rajzfilmben gyakorinak éppen nem mondható életvidámság és tündéri fantázia a Gyulai-féle karikatúra-egyénítés legfőbb sajátossága."

Gyulai Líviusz: Golyós mese (Forrás: Digitális Képarchívum)