Az idei MOME Anim Summer Premierben négy szuper diplomafilmet tesz online elérhetővé a suli, harmadikként Ottlik Anna Prímek című kisfilmjét láthatjuk.
A Prímek egy felnőtt férfi reggelét mutatja be: a jelen képei közé vegyül pár emlék, amelyek a férfi gyerekkorát idézik fel. A két idősíkot egy belső monológ kíséri, amelyben a főszereplő az apjával kapcsolatos emlékeiről, sérelmeiről és viszonyáról beszél. A matematika, azon belül a prímszámok is nagy jelentőséget kapnak, hiszen végigkísérik a férfi életét és szorosan kapcsolódnak az apjához is. "Sokszor a szülőktől származó gyerekkori traumák és lelki sérülések olyan mély nyomot tudnak hagyni, hogy felnőttkorunkra is velünk maradnak és ezekből olyan szorongások és feszültségek alakulhatnak ki, amelyek a mindennapjainkat is megnehezíthetik."
Ottlik Anna a MOME Anim oldalán mesélt a film koncepciójáról: "Amikor elkezdtem a Prímek előkészítését, nagyon fontos szempont volt nekem, hogy ne még egy olyan filmet csináljak, amiben magamról és a saját történeteimről beszélek. Ami ebben a filmben megfogalmazódik, az pont a szöges ellentéte az én harmonikusnak mondható gyerekkoromnak, annak az állapotnak, amiről én hosszú ideig naiv módon azt gondoltam, hogy ez az átlagos és normális. Később fiatal felnőttként szembesültem vele szűkebb és tágabb környezetemben, hogy az idillikus családi buborék nagyon keveseknek adatik meg. Tehát alapvetően a saját megfigyeléseim mentén jelöltem ki a film fő témáját, így kezdtem el narratív életút-interjúkat készíteni, személyes történeteket gyűjteni, amik végül kiadták a végső tartalmat. Az egész munkafolyamat elég sok rugalmasságot követelt meg, a kezdeti ötletekhez képest sok változás történt, de semelyik ponton nem bántam ezt, úgy érzem, hogy fontos volt ez az organikus fejlődés." Anna szerint fontos beszélni a szülők által okozott sebekről, a hiányzó szülőkről, a társadalmi elvárások miatt az érzelmi önkifejezésben önmagukat elnyomó, elfogadni nem tudó férfiak problémáiról, és az ehhez hasonló szorongásokról.
Ottlik Anna: Prímek
A film látványvilágáról is részletesen mesélt a rendező: "A filmben megjelenő két idősíkot különválasztottam, így a jelen síkja a felnőtt férfi mindennapi frusztráltságával, szétesettségével, bezártságával, kiúttalanságával van párhuzamban. Ezeket az érzéseket, egy sketchbookos, grafitos látványvilággal idéztem elő, ahol minden szürkés, szálkás, élethű és merev, a főszereplő sosem látszik egyben, mindig csak közeli részleteket látunk róla és a környezetéről is, ezzel is erősítve a bezártság és a szétesettség érzését és hogy nem tudja egyben (át)látni a problémáját, meg van rekedve a mindennapi tevékenységeiben."
"A múlt látványvilága sokkal képlékenyebb, az emlékek foszlányosságára, homályosságára játszik rá" – folytatta Anna. "A körvonalak és színek hiányosak, állandóan változnak, a szereplők sokszor egy végtelen üres térben vannak és csak az emlék csomópontjait látjuk élesen, ekkor látunk csak részletesebben bármit, de a kép többi része ilyenkor homályos. Az egyes képek részletessége vagy homályosságának aránya változó, az élesebb emlékeknél több konkrétum jelenik meg és fordítva. A jelen sketchbookos, grafitos világa itt is visszaköszön és a belső monológ előrehaladtával erősödik, ezzel is kihangsúlyozva azt, ahogy mélyül az emlékezés, felszínre kerülnek a sérelmek, amelyek a mindennapi életben is így vagy úgy jelen vannak."
A Prímek dramaturgja Domonyi Rita, vágója Czakó Judit, hangdizájnere Kalotás Csaba, a szinkronhangok Csillag Máté és Csatári Barnabás. A kisfilmet többek közt a BuShón, a horvát STIFF - Nemzetközi Diákfilmfesztiválon és a szintén horvát Supertoon fesztiválon, a szlovén Animatekán és a koszovói Anibaron is láthatta a közönség.
Anna azt is elárulta, hogy jelenleg több filmterv van a fejében, amikben közös a pszichológiához és az önismerethez való kötődés, mert ezek foglalkoztatják leginkább napi szinten.
Forrás: MOME
