Már csak néhány nap van 2018-ból, és szerencsére a mozik tele vannak szuper animációkkal, amiket mi is nagyon szerettünk idén. Az alábbiakban összegyűjtöttünk párat, amit mindenképp ajánlunk, ha még nem néztétek meg!

GEEKEKNEK

A Pókember - Irány a Pókverzum még azoknak a filmrajongóknak is hatalmas élmény, akik amúgy nem Pókember-rajongók. Az Oscar-versenyben rögtön a bemutatása után a legesélyesebbnek kiáltották ki a szakmabeliek, amit a rajongók visszajelzései is megerősítettek. Hihetetlenül látványos, pörgős, menő, tele van popkulturális utalással, a Pókember-rajongók tobzódhatnak a nekik irányzott elszólásokban, a képregényes forma megidézésében, az animációsok pedig eldobják az agyukat attól a mainstream animációktól egészen szokatlan látványtól és ingertől, ami két órán át éri őket. Nem kell ismerni hozzá Miles Morales vagy a többi dimenzióban létező pókteremtmény háttérsztoriját, hogy élvezzük, egyszerűen csak át kell adni magunkat annak a döbbenetesen elképesztő látványnak, amit a Sony animációs szakemberei létrehoztak. 

CINEFILEKNEK ÉS A KÉPZŐMŰVÉSZET RAJONGÓINAK

Az idei év nagy durranása volt Milorad Krstic első egész estés animcáiója, a Ruben Brandt, a gyűjtő, mely rövid idő alatt varázsolta el a közönséget és a nemzetközi filmszakmát. A filmes és képzőművészeti utalásokban bővelkedő, thriller, noir, krimi, kaland és olykor horror-elemekből építkező animációról egyből klasszikusként írtak, és valóban meghatározó lesz a magyar animációs történetben, hiszen rég készült ennyire egyedi és szórakoztató alkotás (utoljára talán 2004-ben, a Nyócker). A film amerikai forgalmazót is kapott, méghozzá az egyik legmenőbbet, a Sony Pictures Classic-ot, és szintén esélyesnek tartják Oscar-jelölésre, ez pedig igazán nagy dolog lenne, és talán segítene több bizalommal lennie a hazai támogatási rendszernek (pontosabban a Filmalapnak) a beadott egész estés animációs filmterveket illetően. A filmről itt írtunk.

Három hónap múlva lesz négyéves a Dot & Line, most karácsonykor pedig megengedünk magunknak egy személyesebb bejegyzést, amiben megtudhatjátok hogy jött létre az oldal és kik állnak mögötte.

Gyerekkorában nyilván mindenki sok animációs filmet nézett, a rendszerváltás környékén születettekhez pedig még csak a tévé által jutottak el a sorozatok. Nekünk otthon csak három földi adónk volt, ami akkor még az M1-et, az RTL Klubot és a TV2-t jelentette, úgyhogy a Cartoon Network, Minimax és társai kimaradtak a gyerekkoromból, helyette a Batman, a Beetlejuice, a Bolygó kapitánya vagy a Bolondos dallamok animációs sorozatokért rajongtam az olyan klasszikusok mellett, mint a Balu kapitány, a Kacsamesék, a Hupikék törpikék, a Tini Nindzsa Teknőcök vagy a Sailor Moon. Viszont mivel apum tévéműszerészként kezdte, ezért nagyon sok filmet meg tudott szerezni kéz alatt nyugatról, jó esetben magyar hangalámondással, úgyhogy már háromévesen az Idő urait néztem, és a mai napig csak magyar hangalámondással láttam a német kópiáról átmásolt, majd angol szinkronra vágott Csipkerózsikát, illetve a klasszikus Disney-rajzfilmek mellett becsúsztak olyan kissé lélekpróbáló, de csodaszép alkotások, mint a Marina, a kis hableány vagy a Tűz és jég.

A teljesen átlagos gyerekkor után csak egyetemen hallottam először arról, hogy az animációkkal lehet elméleti szinten is foglalkozni. 2010-ben kezdtem az ELTE magyar szakát, ahol film minoron rögtön első félévben felvettem az akkor doktorizó Varga Zoltán Magyar animációs játékfilmek szemináriumát, melynek keretében a hajdani Örökmozgóban néztünk hetente egy meghatározó magyar animációt, az adott filmhez kapcsolódóan meghívott előadóval. Ekkor láttam először a Habfürdőt, amely rám is olyan nagy hatással volt, mint a kortárs animációsokra, és ahogy Zoli hihetetlen információdúsan és érdekesen beszélt mindegyik filmről, akkor vált bizonyossá, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Akkoriban senki más nem tartott animációelméleti órákat az egyetemeken, egyáltalán a filmszakokon, úgyhogy Zoli animációs kurzusai úttörőek voltak. Tanultunk az animáció történetéről, a különböző technikákról, stílusokról, alkotói életművekről, hogy milyen irányból lehet az animációs kisfilmekhez közelíteni, szóval minden olyan dologról, ami kellő hátteret biztosított ahhoz, hogy magabiztosan lehessen animációkról beszélni. (Ha valaki pótolni szeretné, ajánlom Varga Zoltán A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyvét.) Ez egyébként a mai napig problémának tűnik a hazai újságírói közegben, hogy nem nagyon mernek (rövid) animációkról írni, mert "nem tudják hogy kell" és emiatt is van sokkal kisebb jelenléte a hazai sajtóban. 

Vácz Péter: Nyuszi és Őz

A kutya és az ember közti barátság az egyik legrégibb toposz, amelyet az irodalom mellett a filmtörténet folyamán is számtalanszor feldolgoztak, és amelyet valószínűleg az Aardman stúdió járatott csúcsra a Wallace és Gromit-filmekkel, de nagy kedvencünk volt Tim Burton bábanimációja, a Frankenweenie is, ahol a halálból hozza vissza barátját egy kisfiú. 

Most egy pár évvel ezelőtti kedvencünket vesszük elő: Jeanette Nørgaard Kutya a mennyekben (Hund i Himlen, 2012) című rövidfilmjét, mely Hanne Kvist dán írónő 2001-ben megjelent könyve alapján készült. A történet egy kolostorba zárt kislányról, Loráról szól, egyetlen barátja és társa egy öreg kutyus, akit rögtön megérkezése napján elvesznek tőle, mert a házirend tiltja az állatokat a zárda területén. A lány a kolostor tetején keres vigaszt, ahol mindenféle kötöttség és szabály nélkül átadhatja magát bánatának és ahol megismerkedik egy különös fiúval is. Mivel az apácák napközben még gondolni sem engedik szeretett állatára, ezért Lora elhatározza, inkább ő maga változik kutyává, ezzel pedig szokatlan változásokat indít el a kolostor addigi szigorú házirendjében és komor, monoton mindennapjaiban.

A cikk a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a Prizma filmművészeti folyóirat 2013-as filmszakíró versenyére készült írás átdolgozott részlete.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum a cinefileknek kedveskedett tavaly karácsonykor azzal, hogy több mint 60 filmet tett elérhetővé három hétig. Akkor a magyar animáció rajongói nem nagyon lubickolhattak animációs filmekben, ugyanis csak a Szaffi és egy közel 20 perces Dargay-portré került a válogatásba. Idén viszont a 100 filmajándék között már 40 szuper animációs alkotás nézhető ingyen: Kovásznai György kultfilmje, a Habfürdő és az első egész estés magyar animáció, a János vitéz mellett 13 egyedi kisfilm látható Rófusz Ferenctől, Foky Ottótól, Kovásznai Györgytől, Szoboszlay Pétertől, Bányai Istvántól, Jankovics Marcelltől, Vajda Bélától és Macskássy Katitól, valamint egy-egy válogatás Macskássy Gyula és Dargay Attila rövidfilmes életművéből, ráadásként pedig Dargay Attila több reklámfilmjét is elérhetővé tették. Egy magyar animációrajongó eldobja az agyát ettől a válogatástól, hiszen nagyon sok olyan kisfilm lett publikus, amelyet máshol nem lehet látni.

Macskássy Gyula: Uhuka, aki egész nap a tévét nézte

A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál (2019. március 25–31.) programjában jövőre is, immár 5. alkalommal rendezik meg a rövidfilmes pitchfórumot. A rendezvény célja, hogy lehetőséget teremtsen fiatal filmes alkotóknak előkészületben levő projektjeik prezentálására és azok megvitatására.

A 2019-es Friss Hús Rövidfilmfesztivál pitchfórumára rövidfilmes alkotók filmterveit várják. A legjobb filmterv pénzdíjban részesül, illetve a nyertes projektet a Daazo és más szervezetek szakmai tanácsokkal segítik.

A pitchfórumon való részvételre a projekt rendezője vagy producere pályázhat, egy pályázó több pályázatot is benyújthat. A pályázatra a nevezés ingyenes. A beérkezett pályázatok közül a szervezők várhatóan 10 filmtervet választanak ki, amelyeket szakmai zsűri előtt mutatnak be az alkotók. A prezentáció időpontja: 2019. március 29., helyszíne a Toldi Mozi. A nevezés menetéről és feltételeiről minden információ megtalálható a Friss Hús Budapest weboldalán.

A nevezés határideje: 2019. február 5. éjfél

Az Amerikai Filmakadémia nyilvánosságra hozta a rövidfilmes shortlisteket, köztük az animációs rövidfilmes kategóriával, melyben két magyar vonatkozású alkotás volt esélyes: Andrasev Nadja A nyalintás nesze című MOME Anim diplomafilmje, valamint Bucsi Réka dán gyártású kozmikus űrutazása, a Solar Walk.

A 81 Oscar-nevezett animációs rövidfilm közül végül az alábbi 10 került a szűkített listára:

• John Kahrs: Age of Sail (USA)
• Alison Snowden, David Fine: Animal Behaviour (Kanada)
• Domee Shi: Bao (USA)
• Pierre Perifel, J.P. Sans, Liron Topaz: Bilby (USA)
• William Salazar: Bird Karma (USA)
• Lucrèce Andreae: Grandpa Walrus (Pépé le Morse) (Franciaország)
• Louise Bagnall: Late Afternoon (Írország)
• Andrew Goldsmith, Bradley Slabe: Lost & Found (Ausztrália)
• Andrew Chesworth, Bobby Pontillas: One Small Step (USA/Kína)
• Trevor Jimenez: Weekends (USA)

Trevor Jimenez: Weekends