Az animációsok hétköznapjait kevésbé borította fel a koronavírus, mint az élőszereplős filmekkel foglalkozó alkotótársaikét, hiszen a távmunka mindennapos számukra. Így nekik inkább a szabadidejük változott, közös kávézás, mozizás vagy bármilyen kültéri szórakozás helyett otthon vannak, kreatív ötletekkel ütik el az időt, vagy éppen még többet dolgoznak. A karanténos mindennapokról faggattuk már a hazai gif-herceget, Klement Csabát, a Kuflik direktorát, Jurik Kristófot, a felejthetetlen Nyuszi és Őz rendezőjét, Vácz Pétert, a szédületes Limbo-Limbo Travel társalkotóját, Kreif Zsuzsannát, most pedig a mesés kacajáról is ismert Tóth Lucát kérdezzük hogyan tölti az idejét.

Tóth Luca már a Royal Collage of Art-on készült diplomafilmjével, A kíváncsiság korával felhívta magára a szakma figyelmét, de az igazán átütő siker az első függetlenfilmjével, a nemi szerepeket felcserélő, huncut és egyben társadalomkritikus Superbiával jött, mely egyből a Kritikusok hetén debütált Cannes-ban. A sikeres fesztiválkörút után Luca második kisfilmje, a Lidérc úr szintén egy A-listás fesztiválon, a Berlinálén mutatkozott be, azóta pedig a díjlajstromában Oscar-kvalifikáló elismerés is szerepel. Luca most pihen, a Francia Intézetnek készített promó után jött az önkéntes karantén, elindította a Színtiszta Stresszoldó színezős projektet, és nekiállt hímezni. Az instagramját látva el sem hisszük, hogy csak pár hete kezdte. 

Tóth Luca, a maszk és a fejhallgató (Fotó: Tóth Luca)

Az animációsok hétköznapjait kevésbé borította fel a koronavírus, mint az élőszereplős filmekkel foglalkozó alkotótársaikét, hiszen a távmunka mindennapos számukra. Így nekik inkább a szabadidejük változott, közös kávézás, mozizás vagy bármilyen kültéri szórakozás helyett otthon vannak, kreatív ötletekkel ütik el az időt, vagy éppen még többet dolgoznak. A karanténos mindennapokról faggattuk már a hazai gif-herceget, Klement Csabát, a Kuflik direktorát, Jurik Kristófot, a felejthetetlen Nyuszi és Őz rendezőjét, Vácz Pétert, most pedig Kreif Zsuzsannát, az egyik legegyedibb kortárs női animációst kérdeztük mivel telnek a napjai.

Kreif Zsuzsanna 2014-ben, a Zétényi Borival közösen jegyzett Limbo-Limbo Travel című őrületes animációval robbant be, amiben egy csapat nő eszeveszett boldogságkeresését követhetjük nyomon. Zsuzsi részt vett a Zina nevű szuper projektben számos kiemelkedő hazai női alkotóval együtt, akik olyan tematikus kiadványokat készítettek, amelyek a nőket foglalkoztató témák köré épülnek játékos, olykor kritikus módon. Ő rendezte a nagy port kavart Candide sorozatot, mely Kovásznai György ötletét továbbgondolva zseniálisan adaptálja Voltaire művét kortárs viszonyokra. Jelenleg több animációs projektet fejleszt, az FX-nek készít mini sci-fit, és még akár egy újabb egész estés animáció is lehet a Forró helyzet a hüllők bolygóján című sci-fi szatíra tervéből.

Kreif Zsuzsanna (Fotó: Andrasev Nadja)

Az animációsok hétköznapjait kevésbé borította fel a koronavírus, mint az élőszereplős filmekkel foglalkozó alkotótársaikét, hiszen a távmunka mindennapos számukra. Így nekik inkább a szabadidejük változott, közös kávézás, mozizás vagy bármilyen kültéri szórakozás helyett otthon vannak, kreatív ötletekkel ütik el az időt, vagy éppen még többet dolgoznak. A karanténos mindennapokról faggattuk a hazai gif-herceget, Klement Csabát, a Kuflik direktorát, Jurik Kristófot, most pedig a felejthetetlen Nyuszi és Őz rendezőjét, Vácz Pétert kérdeztük mivel telnek a napjai.

Vácz Péter 2013-ban a Nyuszi és Őz frissességével felpezsdítette a hazai animációs szakmát, a kisfilm az évtizedre jellemző magyar animáció felfutásának egyik legelső darabja lett. Peti azóta készített két csodaszép stop motion klipet az angol James zenekarnak, hagyományos kézirajzos animációt a Szagos hörigekkók gyerekegyüttesnek, de animációra adaptálta Lackfi János és Miklya Zsolt versét is, 2018-ban pedig megrendezte első élőszereplős rövidfilmjét. Több fejlesztés alatt álló animációs terve is van (nagy kedvencünk a Noé fája), régóta oktat, tavaly óta pedig a budaörsi Illyés Művészeti Akadémia animációs OKJ szakának a művészeti vezetője is, így saját bőrén tapasztalta az online tanítást.

Vácz Péter és Pierrot, a bohóc

Amikor a filmkészítés keretei limitáltak, az egész estés élőszereplős alkotások forgatásai állnak vagy az előkészületek/utómunkálatok zajlanak, a rövidfilmes szcéna még inkább felpezsdül. Néhány extrém nagyjátékfilmes esetet leszámítva (mint a 2019-es lett Away című animációs film, melyet egyedül készített Gints Zilbalodis rendező) a filmkészítés mégiscsak csapatmunka. Ám vannak olyan formák, ahol egy ember is létre tud hozni egészen elképesztő alkotásokat. Az animációsoknak többnyire egy számítógép kell, a dokumentumfilmeseknek elég lehet egy kamera, a kísérleti filmeseknek pedig csak a képzeletük szab határt. A Short of the Week rövidfilmes oldal éppen erre próbálta ösztönözni az otthon ragadt filmeseket a Shelter Shorts nevű felhívásával, melyre továbbra is várnak a koronavírus ideje alatt készült kisfilmeket.

Bucsi Réka: Plante.

Az Arany Blende díj-at tavaly hozták létre a legjobb magyar előzeteseknek, emellett egy épülő adatbázis, ahol a szervezők tervei szerint évről évre nyomon követhetjük az aktuális magyar trailer-trendeket. 2020-ban gyökeresen megváltoznak a filmfogyasztási szokások, ezért fontosnak tartják, hogy a 2019-es évnek is legyen egyfajta lenyomata arról, hogyan próbálták a filmek megtalálni a közönségüket a trailerek segítségével.

A versenybe került előzetesek közül az Arany Blende honlapján szavazhatja meg a közönség a neki legjobban tetszőt: azé a közönségdíj, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. A fődíjról a szakmai zsűri dönt, melynek tagjai több szempont szerint értékeli majd az alkotásokat.

Tóth Luca: Lidérc úr

Idén május 6. és 10. között rendezték volna meg a 16. Budapesti Nemzetközi Képregény Fesztivált a Dürer kertben, de a koronavírus járvány miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy elhalasztják az eseményt. Viszont a legrangosabb hazai képregényes díjjal, az Alfabéta-díjak kiosztásával nem akartak várni, úgyhogy vasárnap nyilvánosságra is hozták a győztest.

Az Alfabéta-díj az előző naptári év legjobb új magyar képregényeit ismeri el. Idén a 15 tagú zsűri (melyben a Dot & Line csapata is benne volt) döntése szerint 2019 legjobb új, önálló kötetben megjelent magyar képregénye a Vízitündér első része lett. A történetet Maria Surducan írta, a rajzokat Benczédi Anna Júlia készítette, kiadója a kolozsvári Illustrart. A kép-regény kategória további négy jelöltje volt Kálmán Áron Csontváry és Lakatos Botond Gilisztalázadás című műve, valamint a Királyok és keresztek 2: Canes et lupi (írta Mészáros János, rajzolta Németh Levente), illetve a Seuso mozaik (írta Kiss Ferenc, rajzolta Szendrei Tibor, Sváb József, Sarlós Endre és Tebeli Szabolcs).

Maria Surducan és Benczédi Anna Júlia: Vízitündér