Ducki Tomek új animációja, a Plantarium az online megrendezett Krakkói Filmfesztivál versenyprogramjában debütál.

A koronavírus járvány egyik legnagyobb vesztesei a fesztiválok, de szerencsére a filmfesztiválok számára remek B-opció a lefújás helyett az esemény online térben való megrendezése. Különösen a rövidfilmfesztiválok vannak jobb helyzetben, hiszen az online terjesztési jogaik kevésbé merevek, mint egész estés társaiknak, és könnyebben bólintanak rá a producerek a párnapos, biztonságosan elérhető online jelenléthez. Az elsők közt volt az amerikai SXSW fesztivál, akik egy héttel indulás előtt jelentették be, hogy nem rendezik meg az egyik legmenőbb filmfesztivált, majd netre költöztették a rövidfilmes versenyprogramjuk nagy részét. De online rendezték meg a Stuttgarti Animációs Filmfesztivált, jövő héten indul a Vienna Shorts, és az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál is egy online különkiadást tart idén az esemény törlése helyett. A nagy múltú Krakkói Filmfesztivál is az online megrendezés mellett döntött, így május 31. és június 7. között közel 200 filmet lehet megnézni neten, mindössze 60 zlotyért, vagyis nagyjából 4600 forintért, és ez a legdrágább opció. Viszont a korábbi online fesztiválokhoz képest ezek a filmek csak Lengyelországban lesznek elérhetők.

Ducki Tomek: Plantarium

Az animációsok hétköznapjait kevésbé borította fel a koronavírus, mint az élőszereplős filmekkel foglalkozó alkotótársaikét, hiszen a távmunka mindennapos számukra. Így nekik inkább a szabadidejük változott, közös kávézás, mozizás vagy bármilyen kültéri szórakozás helyett otthon vannak, kreatív ötletekkel ütik el az időt, vagy éppen még többet dolgoznak. A karanténos mindennapokról faggattuk már a hazai gif-herceget, Klement Csabát, a Kuflik direktorát, Jurik Kristófot, a felejthetetlen Nyuszi és Őz rendezőjét, Vácz Pétert, a szédületes Limbo-Limbo Travel társalkotóját, Kreif Zsuzsannát, most pedig a mesés kacajáról is ismert Tóth Lucát kérdezzük hogyan tölti az idejét.

Tóth Luca már a Royal Collage of Art-on készült diplomafilmjével, A kíváncsiság korával felhívta magára a szakma figyelmét, de az igazán átütő siker az első függetlenfilmjével, a nemi szerepeket felcserélő, huncut és egyben társadalomkritikus Superbiával jött, mely egyből a Kritikusok hetén debütált Cannes-ban. A sikeres fesztiválkörút után Luca második kisfilmje, a Lidérc úr szintén egy A-listás fesztiválon, a Berlinálén mutatkozott be, azóta pedig a díjlajstromában Oscar-kvalifikáló elismerés is szerepel. Luca most pihen, a Francia Intézetnek készített promó után jött az önkéntes karantén, elindította a Színtiszta Stresszoldó színezős projektet, és nekiállt hímezni. Az instagramját látva el sem hisszük, hogy csak pár hete kezdte. 

Tóth Luca, a maszk és a fejhallgató (Fotó: Tóth Luca)

Az animációsok hétköznapjait kevésbé borította fel a koronavírus, mint az élőszereplős filmekkel foglalkozó alkotótársaikét, hiszen a távmunka mindennapos számukra. Így nekik inkább a szabadidejük változott, közös kávézás, mozizás vagy bármilyen kültéri szórakozás helyett otthon vannak, kreatív ötletekkel ütik el az időt, vagy éppen még többet dolgoznak. A karanténos mindennapokról faggattuk már a hazai gif-herceget, Klement Csabát, a Kuflik direktorát, Jurik Kristófot, a felejthetetlen Nyuszi és Őz rendezőjét, Vácz Pétert, most pedig Kreif Zsuzsannát, az egyik legegyedibb kortárs női animációst kérdeztük mivel telnek a napjai.

Kreif Zsuzsanna 2014-ben, a Zétényi Borival közösen jegyzett Limbo-Limbo Travel című őrületes animációval robbant be, amiben egy csapat nő eszeveszett boldogságkeresését követhetjük nyomon. Zsuzsi részt vett a Zina nevű szuper projektben számos kiemelkedő hazai női alkotóval együtt, akik olyan tematikus kiadványokat készítettek, amelyek a nőket foglalkoztató témák köré épülnek játékos, olykor kritikus módon. Ő rendezte a nagy port kavart Candide sorozatot, mely Kovásznai György ötletét továbbgondolva zseniálisan adaptálja Voltaire művét kortárs viszonyokra. Jelenleg több animációs projektet fejleszt, az FX-nek készít mini sci-fit, és még akár egy újabb egész estés animáció is lehet a Forró helyzet a hüllők bolygóján című sci-fi szatíra tervéből.

Kreif Zsuzsanna (Fotó: Andrasev Nadja)

Az animációsok hétköznapjait kevésbé borította fel a koronavírus, mint az élőszereplős filmekkel foglalkozó alkotótársaikét, hiszen a távmunka mindennapos számukra. Így nekik inkább a szabadidejük változott, közös kávézás, mozizás vagy bármilyen kültéri szórakozás helyett otthon vannak, kreatív ötletekkel ütik el az időt, vagy éppen még többet dolgoznak. A karanténos mindennapokról faggattuk a hazai gif-herceget, Klement Csabát, a Kuflik direktorát, Jurik Kristófot, most pedig a felejthetetlen Nyuszi és Őz rendezőjét, Vácz Pétert kérdeztük mivel telnek a napjai.

Vácz Péter 2013-ban a Nyuszi és Őz frissességével felpezsdítette a hazai animációs szakmát, a kisfilm az évtizedre jellemző magyar animáció felfutásának egyik legelső darabja lett. Peti azóta készített két csodaszép stop motion klipet az angol James zenekarnak, hagyományos kézirajzos animációt a Szagos hörigekkók gyerekegyüttesnek, de animációra adaptálta Lackfi János és Miklya Zsolt versét is, 2018-ban pedig megrendezte első élőszereplős rövidfilmjét. Több fejlesztés alatt álló animációs terve is van (nagy kedvencünk a Noé fája), régóta oktat, tavaly óta pedig a budaörsi Illyés Művészeti Akadémia animációs OKJ szakának a művészeti vezetője is, így saját bőrén tapasztalta az online tanítást.

Vácz Péter és Pierrot, a bohóc

Amikor a filmkészítés keretei limitáltak, az egész estés élőszereplős alkotások forgatásai állnak vagy az előkészületek/utómunkálatok zajlanak, a rövidfilmes szcéna még inkább felpezsdül. Néhány extrém nagyjátékfilmes esetet leszámítva (mint a 2019-es lett Away című animációs film, melyet egyedül készített Gints Zilbalodis rendező) a filmkészítés mégiscsak csapatmunka. Ám vannak olyan formák, ahol egy ember is létre tud hozni egészen elképesztő alkotásokat. Az animációsoknak többnyire egy számítógép kell, a dokumentumfilmeseknek elég lehet egy kamera, a kísérleti filmeseknek pedig csak a képzeletük szab határt. A Short of the Week rövidfilmes oldal éppen erre próbálta ösztönözni az otthon ragadt filmeseket a Shelter Shorts nevű felhívásával, melyre továbbra is várnak a koronavírus ideje alatt készült kisfilmeket.

Bucsi Réka: Plante.

Az Arany Blende díj-at tavaly hozták létre a legjobb magyar előzeteseknek, emellett egy épülő adatbázis, ahol a szervezők tervei szerint évről évre nyomon követhetjük az aktuális magyar trailer-trendeket. 2020-ban gyökeresen megváltoznak a filmfogyasztási szokások, ezért fontosnak tartják, hogy a 2019-es évnek is legyen egyfajta lenyomata arról, hogyan próbálták a filmek megtalálni a közönségüket a trailerek segítségével.

A versenybe került előzetesek közül az Arany Blende honlapján szavazhatja meg a közönség a neki legjobban tetszőt: azé a közönségdíj, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. A fődíjról a szakmai zsűri dönt, melynek tagjai több szempont szerint értékeli majd az alkotásokat.

Tóth Luca: Lidérc úr