Január 14-én kihirdették az Oscar-jelölteket. Mivel a Limbo-Limbo Travel nem került fel a tízes shorlistre, ezért annyira nem volt nagy izgalom, mint tavaly (amikor Bucsi Réka Symphony no. 42 című diplomamunkájáért szoríthattunk), és ismét minden úgy alakult, ahogy az várható volt. Az egészestés és a rövidfilmes animációs kategóriába is 5-5 jelölt került és igazából egyik listán sem volt meglepetés.

A rövidfilmek közé választottak ismét egy Pixar-filmet, a Sanjay's Super Team-et, de ott van mellette Don Hertzfeldt A holnap világa című pszichedelikus sci-fije is, illetve Konstantin Bronzit We Can’t Live without Cosmos című asztronauta-filmje, mely két űrhajós elszakíthatatlan barátságáról szól. Magyarországon ezt a hármat láthatta a közönség a jelöltek közül, előbbit a mozikban a Dínó tesó mellett, utóbbi kettőt pedig az Anilogue fesztiválon.

Az Oscar-ra 16 egészestés animációt neveztek, ezek közül mindegyik teljesítette azokat a kritériumokat, ami miatt végül 5 és nem 3 filmet jelölhettek a legjobb animációnak járó díjra. A 16 nevezettből tehát 5-öt jelöltek, ezek mindegyikét láthatta itthon a közönség: moziforgalmazásba került a Shaun, a bárány - A film és az Agymanók (utóbbi a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában is jelölt lett), hármat pedig animációs fesztiválon vetítettek: az Anomalisa az Anilogue zárófilmje volt, de szintén a 2015-ös Anilogue-on játszották az Amikor Marnie ott volt című Ghibli-filmet, a Fiú és a világ című spanyol animáció pedig 2014-ben az Anilogue és a Primanima, 2015-ben pedig a KAFF programjában is szerepelt. 

A díjátadó február 28-án lesz a Dolby Theater-ben, Kaliforniában.

A legjobb animációs rövidfilm kategória jelöltjei:

Gabriel Osorio: Bear Story (Historia De Un Oso)

Richard Williams: Prologue

Sanjay Patel: Sanjay’s Super Team

Konstantin Bronzit: We Can’t Live without Cosmos

Don Hertzfeldt: World of Tomorrow

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Tehetség Program támogatásával a "Legjobb vagyok" Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. Krea(k)tív ifjúság (NTP-FTH-15-0007) címmel országos pályázatot hirdet olyan fiataloknak, akik az online média területein (audiovizuális, kreatív írás és digitális képalkotás) mutathatják meg tehetségüket.

A TÉMA

"Krea(k)tív ifjúság" 
Fiatalok 1000 arca
(Mit ér a tehetségem? Problémák és lehetőségek a tanulás, karrier, életpálya, siker területén)

PÁLYÁZATI KORHATÁR

18-24 év

NEVEZÉSI HATÁRIDŐ

2016. január 1. – 2016. február 29. (20:00)

NEVEZÉSI KATEGÓRIÁK

A következő kategóriákban várjuk a pályamunkák beérkezését:

1. Írás (interjúk, cikkek, esszék, versek)
2. Audiovizuális média (hangulatvideók, rajz alapú mozgófilmek, animációk, fotók, video-audio interjúk, podcastok)
3. Digitális képalkotás (grafikák, illusztrációk, képmanipulációk, fotómontázsok, logók szerkesztőprogramok használatával)

ELBÍRÁLÁS:

A beérkező pályaművek alapján mindhárom kategóriában 5-5-5 fő kerül kiválasztásra. Ebből 1-1-1 főt a "Legjobb vagyok" Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. tagjai választanak, 2-2-2 főt a média különböző területeiről meghívott szakmai zsűri, illetve 2-2-2 ember kiválasztására a pályázat Facebook oldalán kerül sor, a legtöbbet like-oltak közül.

DÍJAK:

A verseny 15 kiválasztottjának 5 alkalommal témalaborok (kreatív írás, vizuális kommunikáció, filmelmélet, kortárs médiaművészet, reklám-marketing) szerinti kreatív workshopokat, 5 alkalommal tehetségfejlesztő csoportos mentoringot, továbbá egy 3 napos bentlakásos gazdagító programot biztosítunk. A projekt időszaka alatt 3 témában végzünk fejlesztést: önismeret, szakmai ismeretek és projektmenedzsment. Az elméleti ismereteket gyakorlati alkalmazással azonnal projektfeladatba építjük, ötvözve az informális tanulást a nem-formálissal. A program végén a 15 fő közül 3-nak lehetősége nyílik júliusban egy hetes tréning kurzuson részt venni Barcelonában, ami a fiatalok vállalkozói készségeinek javítására, start-up-ok elősegítésére irányul. Ezen kívül 3 fiatal hónapokon át tartó munkáját egy-egy tablet-tel jutalmazzuk.

EREDMÉNYHIRDETÉS:

2016. március 11.

További információ, illetve a regisztráció menete a pályázat oldalán olvasható.

A Krea(k)tív ifjúság pályázatát nyomon követhetitek a Facebookon is, továbbá egy like szavazattattal és megosztással segíthetitek a pályázókat, hogy bejussanak a döntőbe.

Forrás: legjobbvagyok.hu

Soha még ennyi nevezést nem jegyeztek a Mediawave Együttléten. A 2016-os filmes versenyre összesen 1851 filmet küldtek a világ 94 országából, a zsűri ezek közül válogatja ki a 2016-os Mediawave versenyprogramját.

A január 10-én zárult nevezésre 83 játékfilm, 761 kisjátékfilm, 404 dokumentumfilm, 344 kísérleti film, 213 animációs film, 18 táncfilm és 28 zenei film érkezett. Magyarországról összesen 168 filmmel neveztek, ez jóval több, mint amennyit a tavalyi évben beküldtek. Utoljára 2002-ben érkezett ennyi film (akkor 1624-et küldtek), azóta 1500 nevezés az átlag.

*

Az animációs nevezők között szerepelnek a novemberben bemutatott MOME Anim mesterszakos diplomafilmek (Kántor Péter: Ujj a ravaszon, Takács Anikó: Cosmic Jacuzzi, Kopasz Milán: Beyond, Tompa Borbála: Random Walks, Király Krisztián: Körömágyszaggató, Andrasev Nadja: A nyalintás nesze, Bárány Dániel: Házibuli, Bognár Éva Katinka: Hugo Bumfeldt, Carlos Rufas: Machos), illetve a szintén MOME Anim mesterszakos Hanna Carlson Out of Order című munkája. 

Diákfilmeket nemcsak a MOME-ról, hanem a MET-ről is neveztek (Mészáros Borbála & Rádóczy Zsuzsanna: Black Out, Adorján Éva & Szakály Réka Anna: Instant, Pataki Szandra: Let's Play, Hertelendi Amanda: Bánom azt, Bárczy Örs: Hey Deer!, Kolop Anita: Ill-Breeding, Mészáros Borbála: The Last Yeti, Gacs Juli: A New Hero Rises to Save the Planet!), valamint a MET-en tanuló Molnár Luca Anna és a MOME-s Debreczeni Zoltán Filmtett-táborban készült Városi Vakság című párpercese és a Sapientia EMTE filmszakán végzett Nagy Orsolya Lepkegyűjtő című darabja is szerepel a nevezett alkotások között.

Sorozatepizódokat is neveztek a Mediawave programjába (Horváth Mária: Cigánymesék: Doja, a cigánytündér, Glaser Kati: Városi legendák: Indifferens, a Candide második része [vagy a pilot utáni első], az Otthon, édes otthon Kreif Zsuzsanna és Hegyi Olivér rendezésében, illetve Szeiler Péter És ezt így hogy? című miniszériája).

Ezen kívül ott lehet még a Médiawave-en Patrovits Tamás Work in Progress - Arcok című párpercese, Becsey Zsuzsa Harmadik idő 1. című darabja, Helstáb Martin Nincs több utolsó című filmje, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Leftover című negyedórás alkotása, Cakó Ferenc Dózsa 1514 című homokanimációja, illetve Mészáros T. László három munkája is (A kórus, Holdraszállás, A koncert).

A további (külföldi) animációs nevezőket a Mediawave honlapján lehet megnézni.

Bucsi Réka francia-magyar koprodukcióban készült 14 perces alkotása, a Love is szerepel az idei Berlinale rövidfilmes versenyprogramjában.

A Love 2014-ben nyert támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A leírás szerint "a film célja, hogy a címben is szereplő elemi érzést, állapotot egy különleges szemszögből mutassa be, a szokásostól eltérő módon. Három fejezetre oszlik a film: vágy, szerelem és magány. Ezeken keresztül látunk haikuszerű jeleneteket. Sokszor apró megfigyelésekben mutatkozik meg egy teljesebb igazság."

A film francia-magyar koprodukcióban készült, a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programján kívül a francia állami filmalap (CNC) és az ARTE televízió támogatta. Magyarországi gyártója a Boddah, amelynek Bucsi Réka és Osváth Gábor producer mellett Rév Marcell és Szimler Bálint a tagjai. A film hazai forgalmazója a Daazo. 

Bucsi MOME Anim mesterszakos diplomafilmje, a Symphony no. 42 is a Berlinalen debütált, méghozzá szintén a rövidfilmes versenyprogramban, a Love hangdizájnere pedig ismét Lukács Péter Benjámin, aki a Symphony no. 42-n is dolgozott. Aki kíváncsi a Love néhány képkockájára, az Bucsi Réka tumblr oldalán talál néhányat.

A 66. Berlinalét 2016. február 11. és 21. között rendezik meg, és a rövidfilmes szekciójában 21 ország 25 filmje versenyzik többek közt az Arany és az Ezüst medvéért. A rövidfilmes zsűri tagjai: az arab rendező Sheikha Hoor Al-Qasimi, a görög író Katerina Gregos, illetve az izraeli filmrendező Avi Mograbi.

Bucsi Réka legújabb animációját itthon valószínűleg a 4. Friss Húson láthatja majd először a közönség 2016. március 30. és április 3. között.

A Love Facebook oldala.

LOVE teaser from Reka Bucsi on Vimeo.

Forrás: Berlinale | Médiatanács

A fiú és a szörnyeteg című japán animációs filmet már láthatta a budapesti közönség az Anilogue Filmfesztiválon, január 14-től azonban országosan is vetítik a hazai mozik. Mamoru Hosoda jelenleg az egyik legnépszerűbb anime rendező Japánban, aki nagy költségvetéssel és saját ötletű történetekkel dolgozhat. Neve a magyar nézők számára sem ismeretlen, itthon a legismertebb filmje talán Az idő fölött járó lány (Toki o kakeru shôjo, 2006), amelynek főszereplője felfedezi, hogy képes visszamenni az időben.

A fiú és a szörnyeteg (12) előzetes from Budapest Film Zrt. on Vimeo.

Hosoda eddigi filmjei azt sugallják, hogy a rendezőt elsősorban az emberi kapcsolatok érdeklik. A szerelem, a szülői gondoskodás, vagy a családi összetartozás érzései vezérelik a hétköznapokból kiszakított karaktereit, akiket szívesen helyez fantasztikus közegbe, helyzetekbe. Ezzel a módszerrel tárja fel a lelkük mélyét és kapcsolataik erejét. Az idő fölött járó lányban például az időutazás képességével visszaélő lány a szerelemről és a barátságról tanul fontos leckét. A Farkasgyermekben (Ookami kodomo no Ame to Yuki, 2012) a farkasember mint fantasztikus lény szerepeltetése nem a horror, hanem a családi film műfajával köti össze, ezáltal egy egyedülálló anya gyermekeivel való kapcsolatának bemutatására ad nem mindennapi lehetőséget.

Hasonló úton jár legutóbbi filmje is: A fiú és a szörnyeteg-ben létezik egy Tokióval párhuzamos világ, melyet emberszerű állatszörnyek népesítenek be. Az édesanyját elvesztő és gyászát feldolgozni nem tudó kisfiú, Kyuta egyedül bolyong a világváros utcáin, amikor két csuklyás alak felfigyel rá. Legnagyobb döbbenetére a két férfi valójában két szörnyeteg a párhuzamos világból. A medve-ember, Kumatetsu, éppen tanítványt keres, mivel így szerezhetne tiszteletet magának népe előtt, ám nehéz természete miatt egyik tanonca sem marad mellette. Felajánlja az embergyereknek, hogy kitanítja, így Kyuta, aki szeretne megerősödni és megtanulni hogyan védje meg magát, követi leendő mesterét az idegen világba.

A film tulajdonképpen Kyuta felnövekvéstörténete, melyet a Kumatetsu-val való különös mester-tanítvány és apa-fiú viszonya tesz igazán érdekessé. Kapcsolatuk ugyanis korántsem indul fényesen, mindkettő makacs figura, akinek türelmet, kitartást, tiszteletet kell tanulnia. A néző nemcsak nevet hangos konfliktusaikon, hanem inspirációt is merít belőlük, ahogy Kyuta és Kumatetsu is egymásból. A filmbeli fantasztikum egyik legérdekesebb pontja így nem is az, amikor a fiú átlép a szörnyek világába, hanem éppen amikor ebből a nemes, vérontást soha nem tűrő, de a kemény munkát és a tiszta szíveket elismerő világból immár érett férfiként visszatalál az emberi világba. Mert itt indul az igazi próba, és itt derül rá fény, hogy valójában ki az ember és ki a szörnyeteg. Az emberek szíve ugyanis tele van sötétséggel, így joggal aggódnak a párhuzamos világ lakói amiatt, hogy vajon mivé válik Kumatetsu tanítványa. A fő cselekmény mellett több másik szál is fut, kissé epizodikus szerkezetűvé tördelve a filmet. Cserébe azonban a fináléban igazi eposzi küzdelmeknek lehetünk tanúi.

A fiú és a szörnyeteg vizuálisan is gyönyörű. Mint azt már megszokhattuk, Hosoda élénk színekkel, folyékony mozgásokkal alkotja meg világát, különösen a harcjelenetek szemet gyönyörködtetőek. Tradicionális és CGI animáció keveredése igazi mozivászonra való látványt alkot. Ráadásul  - biztos forrásból tudjuk - a Shibuyában játszódó részek hűen ábrázolják a valós helyszíneket. A mesefilmekhez képest azonban mégis kicsit profánabb a látvány. A küzdelem, a testi erőfeszítések látványosan megviselik a karaktereket, akik izzadnak, véreznek, folyik a nyáluk, szuszognak, élnek, lélegeznek. Különösen igaz ez az állatszörnyekre, akik között akad vadkan, kutya, majom, oroszlán és nyúl is, az animációnak hála, képesek valós lényekként életre kelni.

Mamoru Hosoda legújabb filmje szellemes és érzelmes, igazi lelki feltöltődést nyújt az animefanok és minden érdeklődő számára. Érdemes elcsípni a mozivásznon.

Ha már minden filmes oldal listázta a 2015-ben mozikba került, illetve mozikon kívül látható alkotásokat, úgy gondoltuk mi is összeállítunk egy top 10-es magyar animációs listát a rövidfilmekből. De mivel Soma nem volt hajlandó pontozni a filmeket (mondjuk érthető, hiszen jó pár készítésében részt vett), ezért évértékelő-áttekintő lesz a lista helyett.

Animációk a mozikban

Az év elején mozikba került egy magyar animációs játékfilm, a Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja. Miklósy Zoltán 3D-s filmje 18-as karikát kapott az erőszakossága és nyelvhasználata miatt, viszont poénjaiban megmaradt a tinifilmek humorforrásainak szintjén, így nem született egy újabb klasszikus. 2015-ben még egy (moziforgalmazásba került) animáció szólt elsődlegesen a felnőtteknek, Raul Garcia decemberben bemutatott Rendkívüli mesék című darabja, mely Edgar Allan poe öt novellájának szkeccsfilmes feldolgozása és mely inkább stílusgyakorlat és a rendező Poe művei előtti tisztelgése, mintsem egy koherens alkotás.

A többi moziba került animáció elsődleges célközönsége a gyerekek voltak, viszont akadt köztük jó pár, ami még a felnőtteknek is szórakoztató volt és mélyebb tartalommal is bírt, mint a színes-szagos akciójelenetek egymás után sorakoztatása. Az Aardman stúdió ismét egy felejthetetlen gyurmafilmmel jött ki: a Shaun, a bárány ugyan az azonos című (és nálunk is futó) sorozat egészestés adaptációja, viszont az alkotók rengeteg új poént tudtak összegyűjteni és mindezt egy kerek, egész formába önteni, ráadásul nem szegték meg a saját feltételeiket, és a szériához hasonlóan itt is mellőzték dialógusokat, illetve értelmes emberi beszédet, helyette erős helyzet- és jellemkomikumot használtak. A Shaun, a bárányon kívül a kedvenc gyerekeknek szóló animációink 2015-ből a csodálatos képi világú A tenger dala, a keleti és nyugati szuperhős-világot ötletesen ötvöző Hős6os, az emberi érzelmek logikáját fejtegető Agymanók, Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát a modern korhoz illesztő A kis herceg, illetve a Charles M. Schulz képregény-sorozatát adaptáló Peanuts film voltak.

Fesztiválok és filmnapok

Az igazán lényeges filmek viszont a hivatalos moziforgalmazáson kívül érkeztek hozzánk. 2015
-ben három nagy animációs fesztiválunk is volt: nyár elején a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, ősszel pedig a Primanima, majd az Anilogue. Aki ott volt ezen a három eseményen, az láthatta a friss magyar animációkat a KAFF-on és a Primanimán, a nemzetközi filmekből pedig a legjobbakból válogathatott az Anilogue-on, illetve az ifjú animációs rendezők első- és vizsgafilmjeiből a Primanimán.

Az animációt gyerekműfajnak tartják, viszont mindegyik animációs fesztivál elsődleges célközönsége a felnőttek, akár szakmabeliek, akár csak érdeklődők, és külön programot tartanak a gyerekeknek délelőttönként. Ilyen szempontból (is) szerencsések ezek a fesztek, hiszen az az animációkedvelő, aki évközben nem kapja meg a moziadagját, ilyenkor bepótolhatja. A KAFF-on a Manieggsen kívül ott volt például a fantasztikus gyurmahorror-hommage, a Megszállva, egy családtörténet szürreális feldolgozása, a Kövek a zsebemben és a Kis hableány sötét újraértelmezése, a Halbolt hercegnője. Az Anilogue-on több keleti animációt is láthatott a közönség: a Ghibli stúdió utolsó darabját, az Amikor Marnie ott volt című filmet, Miyazaki Hayao filmművészetének "besavazását", a Szatellitlány és a tehént, egy modern kori Dzsungel könyve-átdolgozást, a Fiú és a szörnyeteget és egy életrajzi filmet, a Hokusai kisasszonyt. A fesztivál nyitófilmje Kahlil Gibran A próféta című művének adaptációja volt, melynek egyes szekvenciáit különböző alkotók, különböző stílusban készítették, az eseményt pedig Charlie Kaufman első animációs szatírája, az Anomalisa zárta, mely az írótól megszokott stílusban mutat be egy hétköznapi történetet közel sem hétköznapi formában. Az Anilogue programjában a Megszállva, a Kövek a zsebemben, a Halbolt hercegnője és a Rendkívüli mesék mellett szerepelt egy kevert technikával készült életrajzi dokumentumfilm, a Varázshegy, egy háborús családtörténet, az Adama, egy alternatív történelmet steampunk módon bemutató mese, az April és az ál-világ, valamint egy különleges képességekkel rendelkező fiú kalandjairól szóló film, a Fantomfiú, mely a fesztivál nyertes alkotása is lett.

A három nagy animációs fesztiválon kívül voltak filmnapok, illetve olyan filmfesztek, ahol animációs kategóriában is díjaztak. Január végén rendezte meg először a Francia Intézet a MOME Animációs tanszékének közreműködésével az első Animációs Filmhetet, ahol két nagyjátékfilmen kívül best of Annecy válogatást és MOME Anim diplomafilmeket láthatott a közönség. Márciusban tartották az Örökmozgó Animációs Filmnapokat, ahol több mint 100 rövidfilmet vetítettek három napon keresztül, különösen a magyar alkotásokra koncentrálva (egyetemi vizsgafilmek, retro és kortárs magyar darabok). Szintén márciusban rendezték meg a 3. Friss Hús fesztivált, ahol a szervezők olyan jófejek voltak, hogy minden blokkba tettek legalább egy animációs művet is, illetve animációs kategóriában is osztottak díjat. A márciusi Észt héten az új észt animációból volt látható válogatás, valamint Priit és Olga Pärn retrospektív vetítést is tartottak. A Szaffi 2015-ben volt 30 éves, így az Uránia Filmszínházban rendeztek egy kiállítással egybekötött díszelőadást Dargay Attila filmjéből.

A MOME Animáció tanszéke 2015 tavaszán is megrendezte a Kiskakas Animációs Filmnapokat, melynek kiemelt vendége japán volt, így a friss MOME animációk és az Animáció tanszék nemzetközi partnerintézményeinek legjobb munkáit bemutató ASF szekció mellett egy kortárs japán darabokból álló válogatást és két GEIDAI vizsgafilmes összeállítást is láthatott a közönség.

Az áprilisi Mediawave-en is hemzsegtek az animációk a programban: 12 magyar és 30 nemzetközi animációs darab volt látható, a fesztivállal párhuzamosan futó ÚTON online filmprogramban pedig 8 animációs rövidfilmre is szavazhatott a közönség. A Nagyon Rövid Filmek Fesztiváljának nemzetközi versenyprogramjában szerepelt 12 animáció, ezeket a Cirkóban három estén át lehetett látni, de volt egy animációs szekciója is az eseménynek, azt viszont csak online lehetett elcsípni. Nyáron a Művészetek völgye teljes időtartama alatt vetítettek MET és MOME animációkat, összesen 56 filmet a fesztivál 10 napja alatt. 

Szeptemberben megrendezték az 1. Magyar Klipszemlét, ahova animációs kategóriában is vártak nevezéseket. A szemle végére nem csak egy, hanem két animációs nyertes is született.

Szintén ősszel, a 11. BuShon volt látható közel 70 animációs rövidfilm, ahol egy teljes blokkot is szenteltek a legújabb magyar alkotásoknak. Éppen a BuSho után rendezték meg a 12. Jameson Cinefestet, ahol két blokkban versenyeztek animációs filmek, de ezen kívül még három szekciót is az animációnak szántak a szervezők, mindhárom nemzetközi animációs fesztiválok legjobbjait vonultatta fel. 

Októberben a Close Up – Audiovizuális estek Egerben eseményen szintén az animációé volt a főszerep: a MOME és a MET animációs válogatásai mellett az Eszterházy Károly Gyakorló Középiskola, az EVENTUS Üzleti és Művészeti Középiskola, valamint az EKF Mozgókép és Médiaismeret Tanszéke, illetve a Vizuális Művészeti Tanszéke mutatkozott be animációs darabokkal.

Bemutatkoztak a fiatalok

2013 tavaszán indult a MET (akkor még BKF) Share Point című előadássorozata, melynek áprilisi része az animáció köré szerveződött. A hallgatói munkák mellett kerekasztal-beszélgetéssel is készültek a szervezők, amin a szak ifjú rendezőit kérdezték az animációkészítésről, és még egy rövid hangdizájn órát is láthattak az érdeklődők. A MET szeptember végén tartotta a második Animascope-ot, ahol az elmúlt tanév diploma- és vizsgafilmjeit mutatta be a főiskola egy alkotókkal való kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve.

Kicsit csalás, hogy ide írom, mert még csak az erdélyi Filmtettfeszt programjában szerepeltek, de a 14. Filmtett-táborban idén is készült jó pár animáció, és már alig várom, hogy Pesten is vetítsék őket.

A Kiskakas Animációs Filmnapokon az elmúlt év MOME Animos diploma- és vizsgafilmjei mellett két nemzetközi projekt keretében készült animáció is látható volt. Viszont az igazán nagy durranás november végén érkezett, mikor a MOME animáció mesterszakos diplomamunkáit vetítették (kétszer, teltházzal) a Toldi moziban.