Megváltozhat-e a korábban unalmasnak hitt életünk? Vajon megtalálhatja-e az igazit egy kötődésre képtelen ember? Miről ismerhetem fel a megfelelő személyt? Ilyen és ehhez hasonló egzisztenciális kérdéseket vet fel Duke Johnson és Charlie Kaufman felnőttekhez szóló animációs filmje, melyet a 13. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, a világon az elsők között láthatott a magyar közönség, jóval az amerikai premier előtt.

Főszereplőnk Michael Stone író, aki épp egy vidéki könyvbemutatóra érkezik. Később a szállodában megismerkedik két idegen nővel, akiket meghív egy italra a bárban. Az egyik nő, Lisa annyira elbűvöli, hogy feleségét és gyermekét is elhagyná miatta. Ám másnap, mikor komolyodik a dolog az együtt töltött éjszaka után, valami megváltozik és kezd visszaállni minden Michael megfásult valóságába.

Már a cím beszédes, az anomália és a Lisa szavakat olvasztja egybe. A filmben külön ki is emelik ennek miértjét: az egyik jelenetben a butácska Lisa lelkesen meséli Michaelnek, hogy imádja a könyveit, ám sajnos mindig szótárt kell használnia hozzá, mert nem ért bizonyos szavakat, de nagyon tetszett neki az anomália kifejezés. Ekkor a férfi összevonja azt Lisa nevével és így kezdi el hívni a nőt. Az anomália fogalmát vonatkoztatni lehet mind Lisa jelenségére, mind a férfi életére, a normálistól eltérő kötődés hiányára, hiszen a megszokott, unalmas életében egy rendellenes fejezetként szerepel a nővel való kapcsolata, ami ahogy jött, úgy el is múlik.

A nézők számára is hangsúlyosan ábrázolják az alkotók azt az elemi erőt, mely rabul ejti a férfit a Lisával való találkozás miatt. Szó szerint hangsúlyosan, hiszen az addigi jelenetekben szereplő nők mind férfihangon szólaltak meg, és ezután is csak Lisa az, akinek női hangja van. Ezzel mutatva, hogy ő az, aki különbözik mindenkitől, és aki az igazi lehet a férfi számára. Michael teljesen kicserélődik, a férfi természetét meghatározó fásultságot felváltja a boldogság érzete. Azonban ez az idill másnap lassan megváltozik, ami tökéletesen ábrázolja a férfi fejében levő kötődés-blokkoló működésbe lépését.

Az Anomalisa egy nagyon érdekes bábanimáció, mely különleges élményt nyújt, hiszen mind témájában, mind vizualitásában teljesen valósnak, életszerűnek hat. Ezt segítette az az alapos munka, mellyel a filmet készítették. A számok magukért beszélnek: 3 év alatt 118,089 képkockát rögzítettek és összesen 1,261 arcot terveztek a figurákhoz. Az animációt nézve egy idő után fel sem tűnik, hogy bábokat és mesterséges díszletet látunk, minden olyan, mint a való életben, így a vizualitás még inkább közelebb visz minket a cselekményhez és a karakterekhez. A film egyik legmeglepőbb mozzanata a szexjelenet, abban az értelemben, hogy bábokat szexelni ilyen valóságosan még sosem láthattunk ezelőtt animációs filmen.

Kaufman első animációs filmje az első bekezdésben említett általános kérdéseket nem próbálja megválaszolni, csak egy esetet mutat be, Michael Stone-ét, akinek élete maradt, amilyen volt, egy anomália.