Ha már minden filmes oldal listázta a 2015-ben mozikba került, illetve mozikon kívül látható alkotásokat, úgy gondoltuk mi is összeállítunk egy top 10-es magyar animációs listát a rövidfilmekből. De mivel Soma nem volt hajlandó pontozni a filmeket (mondjuk érthető, hiszen jó pár készítésében részt vett), ezért évértékelő-áttekintő lesz a lista helyett.

Animációk a mozikban

Az év elején mozikba került egy magyar animációs játékfilm, a Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja. Miklósy Zoltán 3D-s filmje 18-as karikát kapott az erőszakossága és nyelvhasználata miatt, viszont poénjaiban megmaradt a tinifilmek humorforrásainak szintjén, így nem született egy újabb klasszikus. 2015-ben még egy (moziforgalmazásba került) animáció szólt elsődlegesen a felnőtteknek, Raul Garcia decemberben bemutatott Rendkívüli mesék című darabja, mely Edgar Allan poe öt novellájának szkeccsfilmes feldolgozása és mely inkább stílusgyakorlat és a rendező Poe művei előtti tisztelgése, mintsem egy koherens alkotás.

A többi moziba került animáció elsődleges célközönsége a gyerekek voltak, viszont akadt köztük jó pár, ami még a felnőtteknek is szórakoztató volt és mélyebb tartalommal is bírt, mint a színes-szagos akciójelenetek egymás után sorakoztatása. Az Aardman stúdió ismét egy felejthetetlen gyurmafilmmel jött ki: a Shaun, a bárány ugyan az azonos című (és nálunk is futó) sorozat egészestés adaptációja, viszont az alkotók rengeteg új poént tudtak összegyűjteni és mindezt egy kerek, egész formába önteni, ráadásul nem szegték meg a saját feltételeiket, és a szériához hasonlóan itt is mellőzték dialógusokat, illetve értelmes emberi beszédet, helyette erős helyzet- és jellemkomikumot használtak. A Shaun, a bárányon kívül a kedvenc gyerekeknek szóló animációink 2015-ből a csodálatos képi világú A tenger dala, a keleti és nyugati szuperhős-világot ötletesen ötvöző Hős6os, az emberi érzelmek logikáját fejtegető Agymanók, Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát a modern korhoz illesztő A kis herceg, illetve a Charles M. Schulz képregény-sorozatát adaptáló Peanuts film voltak.

Fesztiválok és filmnapok

Az igazán lényeges filmek viszont a hivatalos moziforgalmazáson kívül érkeztek hozzánk. 2015
-ben három nagy animációs fesztiválunk is volt: nyár elején a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, ősszel pedig a Primanima, majd az Anilogue. Aki ott volt ezen a három eseményen, az láthatta a friss magyar animációkat a KAFF-on és a Primanimán, a nemzetközi filmekből pedig a legjobbakból válogathatott az Anilogue-on, illetve az ifjú animációs rendezők első- és vizsgafilmjeiből a Primanimán.

Az animációt gyerekműfajnak tartják, viszont mindegyik animációs fesztivál elsődleges célközönsége a felnőttek, akár szakmabeliek, akár csak érdeklődők, és külön programot tartanak a gyerekeknek délelőttönként. Ilyen szempontból (is) szerencsések ezek a fesztek, hiszen az az animációkedvelő, aki évközben nem kapja meg a moziadagját, ilyenkor bepótolhatja. A KAFF-on a Manieggsen kívül ott volt például a fantasztikus gyurmahorror-hommage, a Megszállva, egy családtörténet szürreális feldolgozása, a Kövek a zsebemben és a Kis hableány sötét újraértelmezése, a Halbolt hercegnője. Az Anilogue-on több keleti animációt is láthatott a közönség: a Ghibli stúdió utolsó darabját, az Amikor Marnie ott volt című filmet, Miyazaki Hayao filmművészetének "besavazását", a Szatellitlány és a tehént, egy modern kori Dzsungel könyve-átdolgozást, a Fiú és a szörnyeteget és egy életrajzi filmet, a Hokusai kisasszonyt. A fesztivál nyitófilmje Kahlil Gibran A próféta című művének adaptációja volt, melynek egyes szekvenciáit különböző alkotók, különböző stílusban készítették, az eseményt pedig Charlie Kaufman első animációs szatírája, az Anomalisa zárta, mely az írótól megszokott stílusban mutat be egy hétköznapi történetet közel sem hétköznapi formában. Az Anilogue programjában a Megszállva, a Kövek a zsebemben, a Halbolt hercegnője és a Rendkívüli mesék mellett szerepelt egy kevert technikával készült életrajzi dokumentumfilm, a Varázshegy, egy háborús családtörténet, az Adama, egy alternatív történelmet steampunk módon bemutató mese, az April és az ál-világ, valamint egy különleges képességekkel rendelkező fiú kalandjairól szóló film, a Fantomfiú, mely a fesztivál nyertes alkotása is lett.

A három nagy animációs fesztiválon kívül voltak filmnapok, illetve olyan filmfesztek, ahol animációs kategóriában is díjaztak. Január végén rendezte meg először a Francia Intézet a MOME Animációs tanszékének közreműködésével az első Animációs Filmhetet, ahol két nagyjátékfilmen kívül best of Annecy válogatást és MOME Anim diplomafilmeket láthatott a közönség. Márciusban tartották az Örökmozgó Animációs Filmnapokat, ahol több mint 100 rövidfilmet vetítettek három napon keresztül, különösen a magyar alkotásokra koncentrálva (egyetemi vizsgafilmek, retro és kortárs magyar darabok). Szintén márciusban rendezték meg a 3. Friss Hús fesztivált, ahol a szervezők olyan jófejek voltak, hogy minden blokkba tettek legalább egy animációs művet is, illetve animációs kategóriában is osztottak díjat. A márciusi Észt héten az új észt animációból volt látható válogatás, valamint Priit és Olga Pärn retrospektív vetítést is tartottak. A Szaffi 2015-ben volt 30 éves, így az Uránia Filmszínházban rendeztek egy kiállítással egybekötött díszelőadást Dargay Attila filmjéből.

A MOME Animáció tanszéke 2015 tavaszán is megrendezte a Kiskakas Animációs Filmnapokat, melynek kiemelt vendége japán volt, így a friss MOME animációk és az Animáció tanszék nemzetközi partnerintézményeinek legjobb munkáit bemutató ASF szekció mellett egy kortárs japán darabokból álló válogatást és két GEIDAI vizsgafilmes összeállítást is láthatott a közönség.

Az áprilisi Mediawave-en is hemzsegtek az animációk a programban: 12 magyar és 30 nemzetközi animációs darab volt látható, a fesztivállal párhuzamosan futó ÚTON online filmprogramban pedig 8 animációs rövidfilmre is szavazhatott a közönség. A Nagyon Rövid Filmek Fesztiváljának nemzetközi versenyprogramjában szerepelt 12 animáció, ezeket a Cirkóban három estén át lehetett látni, de volt egy animációs szekciója is az eseménynek, azt viszont csak online lehetett elcsípni. Nyáron a Művészetek völgye teljes időtartama alatt vetítettek MET és MOME animációkat, összesen 56 filmet a fesztivál 10 napja alatt. 

Szeptemberben megrendezték az 1. Magyar Klipszemlét, ahova animációs kategóriában is vártak nevezéseket. A szemle végére nem csak egy, hanem két animációs nyertes is született.

Szintén ősszel, a 11. BuShon volt látható közel 70 animációs rövidfilm, ahol egy teljes blokkot is szenteltek a legújabb magyar alkotásoknak. Éppen a BuSho után rendezték meg a 12. Jameson Cinefestet, ahol két blokkban versenyeztek animációs filmek, de ezen kívül még három szekciót is az animációnak szántak a szervezők, mindhárom nemzetközi animációs fesztiválok legjobbjait vonultatta fel. 

Októberben a Close Up – Audiovizuális estek Egerben eseményen szintén az animációé volt a főszerep: a MOME és a MET animációs válogatásai mellett az Eszterházy Károly Gyakorló Középiskola, az EVENTUS Üzleti és Művészeti Középiskola, valamint az EKF Mozgókép és Médiaismeret Tanszéke, illetve a Vizuális Művészeti Tanszéke mutatkozott be animációs darabokkal.

Bemutatkoztak a fiatalok

2013 tavaszán indult a MET (akkor még BKF) Share Point című előadássorozata, melynek áprilisi része az animáció köré szerveződött. A hallgatói munkák mellett kerekasztal-beszélgetéssel is készültek a szervezők, amin a szak ifjú rendezőit kérdezték az animációkészítésről, és még egy rövid hangdizájn órát is láthattak az érdeklődők. A MET szeptember végén tartotta a második Animascope-ot, ahol az elmúlt tanév diploma- és vizsgafilmjeit mutatta be a főiskola egy alkotókkal való kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve.

Kicsit csalás, hogy ide írom, mert még csak az erdélyi Filmtettfeszt programjában szerepeltek, de a 14. Filmtett-táborban idén is készült jó pár animáció, és már alig várom, hogy Pesten is vetítsék őket.

A Kiskakas Animációs Filmnapokon az elmúlt év MOME Animos diploma- és vizsgafilmjei mellett két nemzetközi projekt keretében készült animáció is látható volt. Viszont az igazán nagy durranás november végén érkezett, mikor a MOME animáció mesterszakos diplomamunkáit vetítették (kétszer, teltházzal) a Toldi moziban.

Az alábbi filmek kerülnek idén moziforgalmazásba Magyarországon (a lista folyamatosan bővül és pontosítjuk a dátumokat).

Január 14.:

• A fiú és a szörnyeteg (Bakemono no ko | japán | 119 perc | 2015 | forgalmazó: Mozinet)

Január 21.:

• Alvin és a mókusok (Alvin and the Chipmunks: The Road Chip | amerikai | 86 perc | 2015 | forgalmazó: InterCom)

Január 28.:

• Breki, a békakirályfi (Ribbit | amerikai | 88 perc | 2014 | forgalmazó: ADS)

Február 4.:

• Barbie: Titkos ügynökök (Barbie: Spy Squad | amerikai-kanadai | 76 perc | 2016 | forgalmazó: UIP Duna)

Február 11.:

• Norm, az északi (Norm of the North | ír-indiai | 86 perc | 2016 | forgalmazó: Big Bang Media)

Február 18.:

• Hókirálynő 2. (Snezhnaya koroleva 2. Snezhnyy korol / The Snow Queen 2: The Snow King | orosz | 78 perc | 2014 | forgalmazó: Freeman Film)

Március 3:

• Zootropolis – Állati nagy balhé (Zootropia | amerikai | 2016 | forgalmazó: Fórum Hungary)

Hogy pont az év utolsó napját ne töltse senki animáció nélkül, ajánlunk néhány ínyencséget az éjjeli csapatás elé és még pár különleges filmet másnaposságra. 

Mindenkinek termékeny, animációban és sikerekben gazdag új évet kíván a Dot & Line szerkesztősége!

Csapatás előttre:

Wallflowers from Bullion on Vimeo.

SAME OLD, SAME OLD... from Fakt Visual Lab on Vimeo.

à la chasse au gros gibier from pierre-nicolas riou on Vimeo.

PILL from alberto mielgo on Vimeo.

A Magyar Filmakadémia a Magyar Nemzeti Filmalap és az NMHH Médiatanácsa támogatásával 2016. március 1. és 6. között rendezi meg a 2. Magyar Filmhetet.

A Magyar Filmhét célja, hogy a nagyközönség és a filmszakma képviselői megismerhessék a 2015-ben bemutatott nagyjátékfilmeket, TV-játékfilmeket, kisjátékfilmeket, dokumentumfilmeket, ismeretterjesztő filmeket és animációkat.

A filmalkotásokat a filmelőállítók vagy a filmalkotók 2016. január 18-ig regisztrálhatják és nevezhetik. A hivatalos versenylistát 2016. február 1-én hirdetik ki, díjátadó március 6-án lesz.

A szervezők hat kategóriában várják filmelőállítók vagy a filmes alkotók nevezéseit a 2. Magyar Filmhétre. Regisztrálhatók azok a nagyjátékfilmek, televíziós játékfilmek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, maximum 30 perces kisjátékfilmek és animációs filmek, melyek 2015. január 1. és 2015. december 31. között kerültek moziforgalmazásba vagy televíziós sugárzásba, vagy nemzetközi filmfesztiválon versenyben vagy versenyen kívül szerepeltek.

Az 1. Magyar Filmhétre nevezett nagyjátékfilmek automatikusan részt vesznek a Magyar Filmdíjakért folyó versenyben. A Magyar Filmhét nevezési szabályzata, beleértve a moziforgalmazás, a televíziós sugárzás, valamint a fesztiválszereplések listáját, itt található.

Az animációs filmekre az alábbiak vonatkoznak:

2015. január 1. és 2015. december 31. között moziforgalmazásba, televíziós sugárzásba került vagy kerülő, nemzetközi filmfesztiválon versenyben vagy versenyen kívül szerepelt, vagy magyar film és mozgóképoktatással foglalkozó felsőoktatási intézményben vizsgafilmként készült filmalkotás. 

A Magyar Filmhét hivatalos moziforgalmazásnak tekinti animációs film esetében, ha a filmalkotás 2015. január 1. és 2015. december 31. között Magyarországon moziforgalmazásba került vagy kerül (forgalmazói szándéknyilatkozattal rendelkezik).

A televíziós sugárzásra és a fesztiválszereplésre vonatkozó csatornák, illetve fesztiválok listája a honlapon olvasható.

Több filmalkotással is lehet nevezni a 2. Magyar Filmhétre. Minden nevezendő filmalkotást külön adatlapon kell regisztrálni. A filmeket nevezni 2016. január 18-ig lehet a www.magyarfilmakademia.hu/filmhet2016 címen.

A nevezés akkor teljes, ha az adatlap véglegesítése után az alkotók a nevezett filmalkotásokból 5 DVD-t, illetve a vetítésre vonatkozó beleegyezési nyilatkozatot is eljuttatják a Magyar Filmakadémia irodájába (1145 Budapest, Róna utca 174., 5-ös szoba, illetve a Filmhét postafakk a főportán).

A Filmhéttel kapcsolatos esetleges kérdéseket a filmhet@magyarfilmakademia.hu e-mail címre várják a szervezők.

A nevezett filmek számától függően a Magyar Filmakadémia által kiválasztott maximum 5 fős előzsűri állítja össze a hivatalos versenyprogramot. A versenyprogramba került filmek listáját 2016. február 1-jén hirdetik ki.

A díjakat az akadémia tagjai ítélik oda titkos szavazással. A díjátadó március 6-án lesz.

Forrás: Magyar Filmakadémia

A már több mint 100 éves magyar animáció alkalmából átnéztük, hogy a leghíresebb animációs filmrendezőink hány évesen készítették az első rövid-, illetve egészestés animációs filmjeiket. A határ a hetvenes évek volt, ezért nem szerepel köztük a nyolcvanas-kilencvenes években született generáció, illetve a reklámfilmeket nem vettünk figyelembe (például Macskássy Gyulánál és John Halasnál). A felsorolás alján egy képgaléria is látható a 36 filmrendezőről. 

Macskássy Gyula (1912-1971): A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) – 39 éves

Halász János / John Halas (1912-1995): Zsebkarikatúra (1941) – 29 éves | Állatfarm (1954) – 42 éves

Dargay Attila (1927-2009): Ne hagyd magad, emberke! (1959) – 32 éves | Lúdas Matyi (1976) – 49 éves

Foky Ottó (1927-2012): Siker (1962) – 35 éves | Misi Mókus kalandjai (1982) – 55 éves

Csermák Tibor (1927-1965): A török és a tehenek (1959) – 32 éves

Imre István (1928-2007): Mese a mihaszna köcsögről (1955) – 27 éves

Nepp József (1934-2017): Szenvedély (1961) – 27 éves | Hófehér (1983) – 49 éves

Kovásznai György (1934-1983): A monológ (Korniss Dezsővel, 1963) – 29 éves | Habfürdő (1979) – 45 éves

Reisenbüchler Sándor (1935-2004): Egy portré századunkból (1965) – 30 éves

Vajda Béla (1935-2011): A kamera bosszúja (1964) – 29 éves

Gyulai Líviusz (1937- ): Delfinia, az én világom (1976) – 39 éves

Szoboszlay Péter (1937- ): Ha én felnőtt volnék (1966) – 29 éves

Szabó Sipos Tamás (1937-1985): Homo faber (1965) – 28 éves

Gémes József (1939-2013): A torkos menyét (1964) – 25 éves | Hugó, a víziló (1976) – 37 éves

Jankovics Marcell (1941- ): Jónás és a cet (1963) – 22 éves | János Vitéz (1973) – 32 éves

Richly Zsolt (1941- ): Indiában (1966) – 25 éves | Háry János (1983) – 42 éves

Macskássy Katalin (1942-2008): Mi lenne Budapesten, ha... (1970) – 28 éves

Ternovszky Béla (1943- ): Peti és az időgép (1967) – 24 éves | Macskafogó (1986) – 43 éves

Varga Csaba (1945-2012): Változások - változatok (1977) – 32 éves

Rófusz Ferenc (1946- ): A kő (1974) – 28 éves

Cakó Ferenc (1950- ): Petőfi (1973) – 23 éves

Varsányi Ferenc (1950- ): Mézes-táncos (1975) – 25 éves | Suli-buli (1982) – 32 éves

Szilágyi Varga Zoltán (1951- ): Gordiuszi csomó (1980) – 29 éves

Orosz István (1951- ): Csönd (1977) – 26 éves

Horváth Mária (1952- ): Az éjszaka csodái (1982) – 30 éves

Háy Ágnes (1952- ): Egy különc úr naplója (1969) – 17 éves

Tóth Pál (1952- ): Hogyan lehet megijeszteni egy oroszlánt? (1980) – 28 éves

Keresztes Dóra (1953- ): Holdasfilm (Orosz Istvánnal, 1979) – 26 éves

M Tóth Éva (1962- ): Amszterdam (1996) – 34 éves

Ulrich Gábor (1967- ): Idegen test (2002) – 35 éves

Patrovits Tamás (1968- ): Képlények (1993) – 25 éves

M. Tóth Géza (1970- ): A patkányfogó (1992) – 22 éves

Rofusz Kinga (1970- ): Arlequin (2002) – 32 éves

Gauder Áron (1973- ): Emlékeim egy lélekutazásról (1999) – 26 éves | Nyócker (2004) – 31 éves

Szirmai Márton (1977- ): Grimm Café (2013) – 36 éves | Hol rontottam el? (2021?)

Bánóczki Tibor (1977- ): Holtágban (2001) – 24 éves | Műanyag égbolt (Szabó Saroltával, 2020?)

Csáki László (1977- ): Napok, melyeknek értelmet adott a félelem (2003) – 26 éves | Kék Pelikan (2022?)

Ebben a hónapban ünnepli a tizedik évfordulóját az egyik legismertebb stop motion animációkat gyártó stúdió, a LAIKA. Az amerikai stúdió nem csak azért lett híres, mert a sok CGI animációt gyártó cég és a számítógépes animációk aranykorában a hagyományos stop motion technikákat alkalmazza (amiket egyébként egyedi módon fejleszt), hanem mert olyan történeteket és látványvilágot teremt, melyek merészségükkel és egyediségükkel messze kitűnnek az animációs filmek tömegéből. Teszik mindezt úgy, hogy a mainstream darabok közé tartoznak, mégsem válnak kommersz alkotásokká.

A LAIKA kiadott egy közleményt, melyben vezérigazgatója, Travis Knight (akinek a stúdió negyedik filmje, a Kubo and the Two Strings lesz a rendezői debütálása) összegzi a cég eddigi teljesítményét és általános szemléletmódját, illetve a céljaikat. Ahogy írja, mikor megalapították a LAIKÁ-t, egyszerű céljuk volt: olyan filmeket készíteni, amik számítanak. Olyan darabokat, melyekben új és eredeti ötleteket valósítanak meg új és eredeti módon. Arra törekednek, hogy olyan filmeket alkossanak, melyek merészek, egyediek és nyomot hagynak maguk után. Tematikailag kihívást jelentő, esztétikailag szép, érzelmileg bizsergető és egy kicsit felforgató filmek létrehozása mellett kötelezték el magukat. Majd úgy folytatja, hogy a stop motion animáció és a legújabb kreatív technikai megoldások keresztezésével elérték a művészet, a szaktudás és a technológia összeolvadását, fejet hajtva a tradicionális formák előtt, miközben keresik a legfrissebb lehetőségeket is. Új rendszereket és technológiákat találtak fel az elmúlt években, hogy még szabadabbá tegyék a kamerát, amivel pedig még filmszerűbbé tegyék az alkotásaikat. Új technikát hoztak létre például a bábuk felépítésére és animálására, egyrészt hogy még valószerűbbnek hassanak, másrészt  hogy a nézők közvetlenebbül és gyorsabban tudjanak azonosulni velük. Új eljárásokat találtak a hagyományos és digitális effektek használatára, hogy filmjeik látványvilága még hitelesebbnek hasson. Knight hozzáteszi, hogy persze azért sosem elégedettek. A LAIKA dolgozóiban van egy eredendő nyughatatlanság, ami mindig többre sarkallja őket és mindig keresik az új kihívásokat. Azt mondja, hogy mindent félretéve, ők egyszerű mesemondók. Ők a színpadi bűvészek, a tábortűz mellett ülő, szókimondó történetmesélők és a barlangok falára pálcikával festő baltás ősemberek örökösei. A stúdió szerint az emberi elme és lélek egyik elsődleges funkciója a történetmesélés. Egy jó sztori együttérzést válthat ki, új lehetőségeket nyithat meg előttünk a gondolkodásban és általa felismerhetjük az emberi összetartozást. Végső soron ezért jött létre a LAIKA, összegezte Knight.

Az évforduló alkalmából egy werkfelvételekkel tarkított montázsvideót is készítettek a korábbi és a gyártás alatt álló alkotásaikból (Coraline és a titkos ajtó, ParaNorman, Doboztrollok, Kubo and the Two Strings), melyben rengeteg új apró részlet látható a jövőre mozikba kerülő negyedik filmjükből, a Kubo and the Two Strings-ből. A videó végén pedig egy (illetve négy) ötletes mozgó logó-terv is szerepel.

A kétperces montázsban elhangzik, hogy a LAIKA egy elhivatott művészekből álló csapat, akik szerint a legkisebb részlet is segíthet egy nagyobb történet létrehozásában, hogy ők nem csak filmkészítők, hanem mérnökök, városfejlesztők, villanyszerelők és felfedezők is. A stúdió növekedésével a technológiájuk is fejlődik, valamint az ambícióik is gyarapodnak, és ahogy a történeteik is egyre változatosabbak, úgy lesznek egyre nagyobbak, merészebbek és még meglepőbb magasságokat érnek el velük. 10 évig valami olyat csináltak, amit egyesek őrültségnek hívnának, mások pedig varázslatnak. Ők LAIKÁ-nak hívják.