Nagy-Britannia legnagyobb és a világ egyik legnevesebb filmes eseményét, a BFI Londoni Filmfesztivált idén 60. alkalommal rendezik meg. Az október 5. és 16. között tartott fesztivál programját tegnap hozták nyilvánosságra és meglepetésünkre van benne két magyar animáció is.
A rövidfilmes versenyprogramban egyedüli animációként szerepel a MOME Animon végzett Bucsi Réka már több mint 50 fesztivált megjárt filmje, a LOVE, a kísérőprogramok között pedig Bárczy Örs MET diplomamunkája, a Hey Deer! látható majd, mely főleg gyerekfilmes kategóriában versenyzik a világ fesztiváljain és melyet nem egyszer már díjaztak is.

Bucsi Réka: LOVE
Bucsi Réka a MOME Animon végzett 2013-ban az Oscar-közelbe jutott Symphony no. 42 című diplomamunkájával. A LOVE az első egyedi filmje, melynek világpremierje a 66. Berlinálén volt, itthon pedig a 4. Friss Hús Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál versenyprogramjában debütált, ahol el is nyerte a legjobb magyar animációnak járó díjat, azóta pedig már több mint 50 fesztivált járt meg világszerte. Június végén volt egy Femtrail nevű csajvetítés is a Toldi moziban, ahol öt volt MOME Animos alkotó legújabb animációja volt látható, köztük a LOVE is.
A szerelem megfoghatatlan és leírhatatlan érzései negyed órában, egy fiktív univerzum szürreális élőlényeinek mindennapjain keresztül elmesélve, Bucsi Réka felismerhető, egyedi stílusában és Lukács Péter jellegzetesen provokatív hangkeverésével, valamint David Kamp csodálatos, érzelmekkel teli zenéjével. A LOVE-ról korábban itt lelkendeztünk hosszan.
A LOVE 2014-ben nyert támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán, majd francia-magyar koprodukcióban készült a francia állami filmalap (CNC) és az ARTE televízió támogatásával. Magyarországi gyártója a Boddah, hazai forgalmazója pedig a Daazo.
A LOVE itthon a 6. Mozinet Filmnapokon lesz látható premier előtt október 28. és 31. között A vörös teknős című egészestés animáció mellett kísérőfilmként, országszerte pedig januártól vetítik a magyar mozik.
Bárczy Örs 3D-s animációja, a Hey Deer! a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció alapszakán készült diplomafilmként. A film főhőse egy kakaószerető szarvas, aki mindennapos rutinként a havat söpri a háza elől, viszont esténként megremeg a föld és másnap kezdődik minden elölről. Ahogy korábban is írtuk, látványilag és történetileg is annyira mainstream film a Hey Deer!, hogy simán mehetne gyerekműsorokba, mert annyira közönségbarát, viszont sokkal kidolgozottabb, mint amikkel általában a tévében találkozunk.
Bárczy Örs a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció alapszakán végzett 2015-ben a Hey Deer!-rel, az azóta eltelt egy évben a bournemouth-i National Centre of Computer Animation (NCCA) 3D számítógépes animáció mesterszakán tanult. 2014-ben ő is gyakornok volt az Umbrella Stúdióban, akárcsak a szintén MET-en végzett Dell'Edera Dávid, aki a Balkon című, Annecy-ban zsűri díjával jutalmazott diplomamunkáját a stúdióval koprodukcióban készítette.
A Hey Deer! mintegy harminc fesztivál versenyprogramjában szerepelt már, legutóbb az olaszországi Umbria Film Festivalon díjazta a gyerekzsűri, ahol olyan animációkat előzött meg, mint a Johnny Express és a Once upon a Blue Moon, idén májusban pedig a Manchester Film Festival (MANIFF) legjobb animációjának járó díját is megkapta a jól felépített történetéért. A filmet itthon többek közt a 2. Animascope-on, a Mediawave-en és a 2. Magyar Filmhéten is lehetett látni.


















A videó az amerikai James Stuart Blackton 1900-ban készült The Enchanted Drawing című némafilmjével kezdődik, melyet az első animációs szekvenciát tartalmazó mozgóképként tartanak számon, majd többek közt olyan darabokkal folytatódik, mint az amerikai filmgyártás egyik pionírjának, Edwin S. Porter Fun at the Bakery Shop című filmje, az orosz Vladiszlav Sztarevics rovaros szerelmi története, a The Cameraman's Revenge és a Gogol klasszikusát feldolgozó The Night Before Christmas, vagy Sztarevics első egészestés filmje, a The Tale of the Fox, de példaként szerepel a dán Benjamin Christensen közel kétórás filmje, a Häxan is. Efendi a legtöbb stop motion részt élőszereplős filmekből emeli ki, amikor még külön filmszalagra rögzítve és egymásra játszva, vagy éppen vetített háttérrel oldották meg az élőszereplők és a bábuk interakcióját. Ez olyan filmeknél volt gyakori, ahol valamilyen szörny volt a történet antagonistája, akárcsak a The Lost Word és a The Beast from 20,000 Fathoms dinoszauruszai, a King Kong címszereplője, az It Came From Beneath the Sea polipja, 



