Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Idén is vannak magyar sorozattervek a Cartoon Forumon

2016. szeptember 12. - Herczeg Zsófi

Szeptember 13. és 16. között zajlik az animációs tévésorozatok legnagyobb európai pitch fóruma, a Cartoon Forum, melynek már ötödik éve Toulouse ad helyet és melyen idén is vannak magyar animációs sorozattervek.

A Cartoon Forum 27 évvel ezelőtt jött létre egyfajta alternatívaként Európa vezető televíziós piacai mellé, mint amilyen a MIPTV is. Az esemény célja, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal alkotóknak és a kis stúdióknak is, hogy a munkáikat közvetlenül a vevők előtt prezentálják, akik ne a renomé, hanem pusztán az alapján dönthessenek, hogy mennyire jó és értékes szerintük az adott projekt. Továbbá fontos szempont, hogy ezen a pitch fórumon mindenki – a tapasztalt és az újonc alkotók – számára is ugyanazok a feltételek legyenek biztosítva és ne legyenek elnyomva a nagyobb stúdiók által a feltörekvő, független animációs csapatok.

A Cartoon Forum szlogene a "Te alkotsz, mi összekötünk", ami jól összefoglalja az esemény formáját is: nem kell ajtóról ajtóra kopogtatni egy-egy sorozattervvel, hanem egy helyszínen, több tucat befektető, forgalmazó, szolgáltató és producer előtt lehet bemutatni az adott ötletet, és azonnali, átfogó visszajelzést kapni róla  az érdeklődők részéről. Az elmúlt 27 évben a Cartoon Forum az európai televíziós animációs piac legfőbb eseményévé vált, és egyben a legideálisabb helyszín is belepillantani a fejlődő, kortárs európai tévés iparba.

cartoon_forum_2016_2.jpg

Idén a négynapos eseményen 80 projekt mutatkozik be 22 országból: 26 sorozatterv Franciaországból, kilenc az Egyesült Királyságból, nyolc Írországból, négy szériaötlet Belgiumból, Spanyolországból, Magyarországról és Németországból, három Finnországból, Lengyelországból és Dél-Koreából, valamint idén először Kanadából is érkezett projektterv, ezen kívül többek közt három balti ország (Észtország, Lettország és Litvánia) is képviselteti magát, de Görögország is jelen van, akik 2007 óta nem szerepeltek a Cartoon Forumon.

Az egészen kis stúdióktól kezdve a vezető cégeken át 80 különböző animációs széria, összesen 428 órányi programmal és közel 300 millió eurós értékben szerepel a Cartoon Forumon. Mivel egyre több tévésorozat készül online terjesztésre, ezért egyre több cég gondolkodik ilyen sorozattervben, melyet a SVOD lehetőségei is segítenek, ezáltal a SVOD-cégek száma is egyre növekszik, ahogy a részvételi arányuk is a Cartoon Forumon. Idén például először lesz jelen az eseményen egy SVOD-nagyhatalom, a Netflix.

A Forumon nem csak az számít, hogy hol készül az adott projekt, hanem annak technikája és a célközönsége is mérvadó. Ezzel kapcsolatban egy új tendencia látszik, ugyanis öt-hat évvel ezelőtt nem voltak jellemzőek a young adult projektek, ma már viszont ezek száma is egyre növekszik a Forumon. A tervek nagy része azért még mindig az egészen kicsiknek, főleg óvodásoknak (26%) és a gyerekeknek (58%) szól, de ezek mellett nő a tinédzsereknek és a fiatal felnőtteknek szóló (10%), valamint a családi sorozattervek (6%) száma is.

2012 előtt mindig máshol tartották a Cartoon Forumot (2010-ben például Sopronban, a Filmhu beszámolója itt, a hét magyar résztvevő itt), az európai gazdasági válság miatt viszont kénytelenek voltak a szervezők egy helyszínre koncentrálni, így lett Toulouse már az ötödik éve a Forum otthona. Emiatt idén először lett egy kiemelt országa is az eseménynek, ez pedig Írország lett, ahol (az Egyesült Királysággal együtt) még mindig elsődleges az óvodásoknak és a gyerekeknek gyártott kontent, ezzel szemben például a francia, a német és a kelet-európai szolgáltatók egyre szélesebb körű tartalomszolgáltatásra törekszenek.

A célközönség mellett a technikai szempont is meghatározó: továbbra is a 2D animációt preferálják az európai forgalmazók (akárcsak a tengerentúliak). A 80 projekt 56%-a 2D animáció, 20%-a használ CGI-t, 19% kombinálja a 2D-t és a 3D-t, 5% pedig más technikát alkalmaz, mint például a stop motion vagy a papírkivágásos módszer. 

*

A tavalyi Cartoon Forumon Tamás Iván MOME Anim diplomafilmként indult sorozatterve, a Hogyan keletkezett a világ? szerepelt egyedüli magyar szériaként, idén viszont 4 magyar sorozatötlet is bemutatkozik: a Borka és a varázsruha, a Candide, a Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai, valamint a PoCats.

Gurmai Beáta saját mesekönyvét adaptálta filmre, melyre először 2012-ben, majd 2014-ben és 2015-ben kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A Borka és a varázsruha 6-8 évesek számára készül és 26 részesre tervezett, 2D és 3D technikát ötvöző sorozat, melynek az első két része (A veszekedő szülők,  A kistestvérek) már kész van. A legkisebbeknek szóló mese nagyszerűen ötvözi a modern és a tradicionális elemeket és olyan élethelyzeteket vonultat fel, amelyekkel egy kisgyermek is nap mint nap találkozhat. Borka a varázsruháját a dédnagymamájától örökölte, a ruhán lévő csudafa ágai pedig ezer varázslatot rejtenek. Egy tapssal elő tudja hívni közülük azokat az állatokat, akik átsegítik őt a nehéz helyzeteken, legyen szó a veszekedő szüleiről vagy a kistestvéreiről. Gurmai Beátával a Médiatanács blogján olvasható egy interjú a sorozatról. A 26 részesre tervezett szériát a Trionfilm, a Ladies First Consulting és a Derengő Animation gyártja.

borka_es_a_varazsruha.jpg

Gurmai Beáta: Borka és a varázsruha

Kovásznai György nyolcvanas évekbeli filmterve volt Voltaire Candide, avagy az optimizmus című regényének animációs adaptációja, melyről a rendező egy esszét is írt Candide, a rajzfilmhős címen. Ennek az ötletnek a kortárs feldolgozása a MOME alkotók által készített Candide-széria, melynek pilot, illetve első része (Otthon, édes otthon) a Médiatanács Macskássy Gyula-, az első évad további részei pedig a Dargay Attila-pályázaton kaptak támogatást. A pilot epizódot Bera Nándor írta és rendezte (itt olvasható vele egy interjú a projektről), a többi már Kreif Zsuzsanna és Hegyi Olivér rendezésében valósul meg. A Candide eddig elkészült részei szerepeltek az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál programjában, de míg a pilot a versenyszekción kívül, addig az első rész már a sorozatok versenyében volt látható. Az eddigi két rész a Popfilm produkciójában jött létre, a sorozat további epizódjait augusztustól a Cinemon-nál készítik, de az elképzelés és az alkotók egy része ugyanaz marad, külsejében pedig Kreif Zsuzsanna szellemes és olykor groteszk stílusát fogja követni, ami nem fog olyan távol állni a két kész résztől.

A Candide abszurd történetek sora, főszerepben a folyamatosan szerepeket váltogató Candide-dal. A széria minden epizódja valamilyen kortárs politikai, szociális vagy környezeti problémáról szól, melyet szatirikus módon mutat be, éppen ahogy Voltaire reflektált ezekre a maga korában. Az ifjú Candide arrogáns mesterétől, Panglosstól szerzett rendíthetetlen optimizmusával járja a világot, miközben folyamatosan belebotlik szerelmébe, a független és felvilágosult Kunigundába. A tinédzsereknek és felnőtteknek szóló széria a humoros kalandok és szellemes filozófiai viták közt egyensúlyoz majd, technikájában keverve a 2D animációt a rajz-, a papírkivágásos és festményanimációval. 

Az új, Cartoon Forumra készített angol nyelvű előzetes.

Buda Flóra Anna és Turai Balázs sorozatötlete a Visegrádi Animációs Fórum által került be a toulouse-i fórum programjába, ugyanis a VAF televíziós sorozat kategóriájának nyertese a horvát-magyar koprodukcióban készülő Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai című szériaterv lett, ez pedig egyenes továbbjutást jelentett a Cartoon Forumra. A sorozatról egy interjúban meséltek az alkotók először: "Masnifej királykisasszony Kakkendorf-ból származik, ami egy olyan katonai színezetű, autoriter erődítményváros, ahol arra oktatják a gyerekeket, hogy minél több ellenséget szerezzenek és az egész világra ellenségesen gondoljanak. Ebben a bezárt, mogorva társadalomban hall először Masnifej királykisasszony az egyik ellenségfajtáról, a kalózokról és felháborodik azon, hogy csak fiúk lehetnek kalózvadászok. Ezért megszökik Kakkendorf-ból a kis vízibiciklijén, és elindul, hogy felcsapjon kalózvadásznak. Találkozik is az egyik leghíresebb kalózzal, Kakapoh kapitánnyal és a furcsa, szedett-vedett társaságával, amiben van egy dinoszaurusz, egy nindzsa, három kismajom és egy sámán. Mikor megismeri őket, rájön, hogy nagyon jó fejek és mégse fogja őket vadászni, hanem inkább beáll közéjük és együtt kalandoznak 13 epizódon keresztül. Tulajdonképpen minden állomás egy minidisztópia, amit gyerekeknek adunk elő." Az elsősorban gyerekeknek szóló szériát a horvát Adriatic Animation és a magyar CUB Animation gyártja, további képek a sorozatról itt.

buda_flora_anna_turai_balazs.png

Buda Flóra Anna & Turai Balázs: Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai

Tovább

Elkészült újabb három rész a Cigánymesék sorozatból

2016. szeptember 12. - dotandline

Már szinte csak a zenei felvételek hiányoznak a Kecskemétfilm Kft. műhelyében készülő Cigánymesék újabb három részéből – tájékoztatta az MTI-t a kecskeméti rajzfilmstúdió alapító-vezetője, Mikulás Ferenc.

A legújabb részek, A Nap és a Hold története, valamint A tűzpiros kígyócska című mesék átiratai Bari Károly gyűjtése nyomán, míg a Hogyan lett az ember? című epizód egy cigány eredetmonda, Daróczi Ágnes gyűjtése alapján készült el.

doja_a_ciganytunder2.png

Horváth Mária: Doja, a cigánytündér

Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője és egyben a Cigánymesék sorozat producere elmondta, hogy a Cigánymesék sorozat története 2013-ban kezdődött a Kecskemétfilm Kft. műhelyében. A Magyar népmesék nagysikerű rajzfilmsorozat gyártásának befejezésével Horváth Mária rendezőnek az az ötlete támadt, hogy cigány meséken keresztül mutassák meg a roma kultúrában rejtőző értékeket, azt, hogy a cigányok nemcsak zenéjükre, hanem képzőművészetükre és irodalmukra is büszkék lehetnek.

Mikulás Ferenc kiemelte, hogy a kisfilmek célja bemutatni a Magyarországon élő romák kultúrtörténeti és néprajzi hagyományait, ötvözve a mai cigány művészettel. Ugyanakkor az egyes részek megismertetik a ma is követendő például szolgáló roma társadalom múltjának értékeit. Mikulás Ferenc bízik benne, hogy erőfeszítéseikkel erősödhet és akár növekedhet is az etnikai kisebbség iránti tolerancia a többségi társadalomban.

Horváth Mária hangsúlyozta, hogy fontos volt számukra, hogy olyan autentikus mesék készüljenek, amelyeket a cigány emberek is magukénak éreznek. Éppen ezért az alkotás folyamatába több roma is bekapcsolódik. Az animációs mesefilmek rajzai Orsós Teréz grafikus- és festőművész képeinek felhasználásával készülnek, míg az egyes epizódok zenéjét a Parno Graszt tagjai szerzik.

a_ciganyasszony_meg_az_ordog3.jpg

Horváth Mária: A cigányasszony meg az ördög

Az eredetileg tizenhárom részesre tervezett sorozatból Szécsi Magda cigány író meséi nyomán korábban három, egyenként hét és fél perces epizód készült el: A cigányasszony meg az ördög, a Káló, a cigánylegény, valamint a Doja, a cigánytündér című részek.

A sorozat A cigányasszony meg az ördög című epizódja 2015 tavaszán elnyerte a velencei Cartoons on the Bay nemzetközi animációs filmfesztiválon a Televíziós sorozatok fiataloknak kategória díját, valamint a legjobb filmzenéért járó elismerést is. A Doja, a cigánytündér című rész az elmúlt év júniusában a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélikus Diakónia különdíja után, az erdélyi Sztánán, idén augusztus végén megrendezett III. Nemzetközi Népismereti Filmszemle első díját is megkapta.

Mikulás Ferenc, a kecskeméti rajzfilmstúdió vezetője a Cigánymesék című animációs sorozat útnak indításáért 2016 januárjában Wallenberg-díjat vehetett át. A Raoul Wallenberg Egyesület, a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emmi azokat díjazza, akik a kisebbségben lévők méltóbb életéért dolgoznak és munkájukkal az előítéletek ellen küzdenek.

kalo_a_ciganylegeny1.png

Horváth Mária: Káló, a cigánylegény

Forrás: MTI

Szavazz magyar animációs videoklipekre!

Tavaly egy csapat fiatal megszervezett egy hiánypótló eseményt, az első Magyar Klipszemlét, a magyar vonatkozású zenei videók első hazai versenyét a Toldi moziban. A cél az volt, hogy a tucatszámra készülő videoklipek ne süllyedjenek el az éter zugaiban, hanem kapjanak kellő figyelmet a média, a szakma és a rajongókon kívüli közönség számára is egy független rendezvény során, ahol nagyvásznon lehet ezeket az eredetileg televíziós, illetve internetes vetítésre szánt videókat megtekinteni.

Az első Magyar Klipszemlére az elmúlt öt évben készült videókat lehetett nevezni, a 2010 előtti alkotásokat pedig egy külön kategóriában versenyeztették, melyről a közönség döntött egy online szavazás során. A tavalyi eseményen két animációs győztes is lett: az animációs kategória díját nyerte a Wellhello Apu vedd meg című klipje, melyet Bogdán Balázs szabadúszó grafikus és animációs rendező készített a videojátékok 8 bites stílusában, a közönség pedig Pál Balázs Ranbo 13 című, a rendszerváltásról szóló képregény-paródiáját szavazta a legjobbnak, melyet a Neo együttesnek rendezett 1999-ben.

Idén csak a 2015. május 1. óta bemutatott, a tavalyi szemlére nem nevezett videókat lehetett beküldeni. A versenybe jutott klipeket szeptember 29. és október 1. között vetítik majd a Toldi moziban, melynek nyerteseiről a Garai Gáborból, Klág Dávidból, Németh Juciból, Szirmai Gergőből és Tamás Bence Gáspárból álló öttagú zsűri dönt. A háromnapos eseményen a szervezők a Magyar Zenei Menedzserek Egyesületével közösen készülnek egyéb programokkal is: előadások, kerekasztal-beszélgetések, Q&A-k keretében releváns zene- és filmszakmai információkat szeretnének adni a zenészeknek, zenei managereknek és kiadóknak egyaránt.

De a szervezők a Klipszemléig sem hagynak minket verseny nélkül. Az esemény honlapján már elindult a közönségszavazás, ahol a 102 versenyző közül jó pár animációs klipre is lehet voksolni, többek közt a tavalyi nyertes együttes, a Wellhello legújabb klipjére, a Saverne zenekar egész világot megjárt videójára, vagy a Drastik Putto első zenei klipjére, melynek épp a Toldi moziban volt a premierje, és melyre mi is készültünk egy animációs blokkal.

  • Saverne: Hendrix (alkotó: Kalászi Benjámin & Filkor Gábor) 

  • Muriel: Position (alkotó: Tóth András & Kleb Zsófi)

  • Wellhello: A város szemei (alkotó: Zólyomi Gerti & Dudás Flóra & Császár Robi)

  • Drastik Putto: Mohaember (alkotó: Máté András)

  • AK Sediki & CloZee: Roll Wit It (alkotó: Rontó Lili)

Tovább

Öt animációt is díjaztak az idei BuSho-n

Szombaton ért véget a 12. BuSho, ahol több mint 50 animációs rövidfilmet láthatott a közönség. A versenyprogramban a kísérleti animációkkal együtt 24 film szerepelt, a magyar animációs panoráma programban 16, a nemzetközi animációs szekcióban pedig 7 alkotás.

A szombat esti díjátadón öt animáció kapott elismerést. A Nadya Bakuradze orosz kísérleti filmes és video-művész, Christian Inaraja Genís katalán grafikus művész és illusztrátor, Koncz Teréz kreatív producer és rendező, valamint Wolfgang Leis marketing szakemberből álló nemzetközi zsűri az idei fesztivál legjobb animációjának járó díját a japán Koji Yamamura századeleji szürrealista balettjének, a Satie’s Parade-nak adta.

A legjobb ötlet/forgatókönyv díját is egy animációs film, Konstantin Bronzit idei Oscar-jelölt We Can't Live Without Cosmos című alkotása nyerte el, mely a rendező szerint nem az űrprogramról és nem is a barátságról szól elsősorban, hanem a magányról és az emberek közötti szoros kapcsolatokról. Arról, hogy az ember nem képes anélkül létezni, hogy néha ne lépne ki a társadalomból (akár fizikai, akár mentális értelemben).

legjobb operatőri díjat egy szintén sokszorosan díjazott darab, Nina Gantz Edmond című stop motion diplomamunkája kapta, melyet a National Film and Television School animáció szakán készített. "Retrospektív narrációja szavak nélkül meséli el nekünk Edmond történetét, aki egy hatalmas követ cipel magával és egy ugyanilyen súlyos titkot, amit élete során hiába próbált elfojtani magában." Az Edmondról itt írtunk korábban.

kopasz_milan_beyond.pngAz SZFE, a MOME, az ELTE és a Metropolitan hallgatóiból álló Diákzsűri a MOME animáció mesterszakán tavaly végzett Kopasz Milán Beyond című diplomafilmjét díjazta. A Beyond egy mindennapos problémát mutat be, a folytonos boldogságkeresést és az emberek reakcióit ezekre a váratlan helyzetekre. A kicsit experimentális hatású, szubjektív szituációk mellé viszont összetett technikát párosított a rendező: az épített hátterek előtt 3D nyomtatóval készült szereplők és pixillált emberek mozognak, akiknek arcmimikáját arcfestéssel és fázisonként cserélgetett szemekkel animálták. A filmről itt látható egy werk videó. A Beyond egyébként nemrég a Hudson Valley International Film Festival legjobb animációjának járó díját is elnyerte.

takacs_aniko_cosmic_jacuzzi.jpgA Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa idén már másodszor ajánlott fel kétszer 500 ezer forintos jutalmat a legjobb magyar fikciós és animációs filmnek. Utóbbit a szintén tavaly végzett Takács Anikó MOME Anim diplomamunkája, a Cosmic Jacuzzi kapta. A filmben két kamionost az útjuk során elrabolnak az ufók és egy furcsa gombadzsungelbe viszik őket, mivel hogy a földönkívüliek eleve köztünk vannak, gombák képében. Ahogy a rendező fogalmazott: "a Cosmic Jacuzzi című film nem más, mint a dänikeni paleoasztronautika keresztezve a szalmatercsei kamionosok esetével." A hazai (animációs) filmek között ritkának számító sci-fi téma sok apró humorforrást és egy mini pszichedelikus utazást is tartogat, és persze rengeteg megmagyarázhatatlan jelenséget.

Busho 2016 LEGJOBB ANIMÁCIÓ DÍJA
Koji Yamamura: Satie’s Parade

BuSho 2016 LEGJOBB ÖTLET/FORGATÓKÖNYV DÍJA
Konstantin Bronzit: We Can't Live Without Cosmos

BuSho 2016 LEGJOBB OPERATŐR DÍJA
Nina Gantz: Edmond

Diákzsűri díja LEGJOBB ANIMÁCIÓ
Kopasz Milán: Beyond

Az NMHH Médiatanács különdíja a legjobb Magyar animációs filmnek 2016-ban
Takács Anikó: Cosmic Jacuzzi

Forrás: BuSho

A mágikus cell bemutatja: a hónap animációi | Augusztus

2016. szeptember 04. - dotandline

Annál jobban nem látszik, hogy nyár volt, mint hogy az augusztusi kedvencek közé alig tudtuk összeszedni a 20 animációt. De sebaj, most indul be a fesztiválszezon, épp tegnap ért véget a BuSho, ahol szombaton volt animációs nap, ősszel pedig majd jön a Primanima és az Anilogue, ahol el leszünk árasztva animációkkal. Amíg az animációs fesztiválokig számoljuk vissza a napokat, maradnak az online felületen elérhető darabok, egy kicsit nézzétek miket szerettünk az elmúlt hónapban. 

Az eddigi válogatásokat itt találjátok.

Tovább

Horváth Mária cigánymeséjét díjazták

2016. szeptember 02. - dotandline

Augusztus 26. és 28. között tartották a III. Nemzetközi Népismereti Filmszemlét az erdélyi Sztánán, melyre néprajz, népi szociográfia, kulturális és vizuális antropológia tárgykörben vártak maximum 60 perc hosszúságú dokumentum-, ismeretterjesztő és rövidfilmeket. A zsűri Horváth Mária egyik Cigánymesék-epizódjának, a Doja, a cigánytündérnek adta az első díjat, mellyel 200 ezer forint pénzjutalom is járt.

Doja, a cigányok szépséges tündére szivárványon lesétál a népe közé, hogy segítsen rajtuk. Hosszú, fekete haján utazva repíti őket egy gyönyörű szigetre, ahol saját országot építve élhetnek boldogan, békességben. Ám egy napon szörnyű dolog történt...

doja.jpg

Horváth Mária: Doja, a cigánytündér

A Doja, a cigánytündér a Kecskemétfilm produkciójában készült 2015-ben és a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a legjobb 3D-nek járó különdíjat is elnyerte

Horváth Mária 1952-ben született Pécsen, ahol a Művészeti Szakközépiskolában ötvösnek tanult. 1971-ben kapcsolódott az akkor alakuló Kecskeméti Filmstúdióhoz (a későbbi Kecskemétfilm Kft-hez). 1990-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki. Ahogy Varga Zoltán írja róla: "Horváth Mária munkásságának zömét a mese-animációk teszik ki, legyen szó mű- és népmesékről. Az előbbiek közül valók Lázár Ervin nyomán az elégikus, tárgy- és rajzanimációt alkalmazó Mesél a kő, vagy a 3D technikával készített A Négyszögletű Kerek Erdő: Vacskamati virágja. Az utóbbiak pedig végigkísérik az alkotó életművét: a Magyar népmesék című sorozat epizódjainak igen tekintélyes hányadában társ- vagy főrendezői feladatokat látott el. Jellegzetes figurái, a díszítőmotívumok impozáns használata és a különleges térszerkesztés a széria kötöttségeihez igazodva is markáns szerzői kézjegyeknek tekinthetők, s szervesen kapcsolódnak az egyedi filmekhez."

A Kecskemétfilm youtube-csatornáján további két Cigánymesék-epizódot is meg lehet nézni (Káló, a cigánylegény, A cigányasszony meg az ördög).

Forrás: dr. Kós Károly Néprjaztudós Közhasznú Alapítvány | KAFF

süti beállítások módosítása