Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Horváth Mária cigánymeséjét díjazták

2016. szeptember 02. - dotandline

Augusztus 26. és 28. között tartották a III. Nemzetközi Népismereti Filmszemlét az erdélyi Sztánán, melyre néprajz, népi szociográfia, kulturális és vizuális antropológia tárgykörben vártak maximum 60 perc hosszúságú dokumentum-, ismeretterjesztő és rövidfilmeket. A zsűri Horváth Mária egyik Cigánymesék-epizódjának, a Doja, a cigánytündérnek adta az első díjat, mellyel 200 ezer forint pénzjutalom is járt.

Doja, a cigányok szépséges tündére szivárványon lesétál a népe közé, hogy segítsen rajtuk. Hosszú, fekete haján utazva repíti őket egy gyönyörű szigetre, ahol saját országot építve élhetnek boldogan, békességben. Ám egy napon szörnyű dolog történt...

doja.jpg

Horváth Mária: Doja, a cigánytündér

A Doja, a cigánytündér a Kecskemétfilm produkciójában készült 2015-ben és a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a legjobb 3D-nek járó különdíjat is elnyerte

Horváth Mária 1952-ben született Pécsen, ahol a Művészeti Szakközépiskolában ötvösnek tanult. 1971-ben kapcsolódott az akkor alakuló Kecskeméti Filmstúdióhoz (a későbbi Kecskemétfilm Kft-hez). 1990-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki. Ahogy Varga Zoltán írja róla: "Horváth Mária munkásságának zömét a mese-animációk teszik ki, legyen szó mű- és népmesékről. Az előbbiek közül valók Lázár Ervin nyomán az elégikus, tárgy- és rajzanimációt alkalmazó Mesél a kő, vagy a 3D technikával készített A Négyszögletű Kerek Erdő: Vacskamati virágja. Az utóbbiak pedig végigkísérik az alkotó életművét: a Magyar népmesék című sorozat epizódjainak igen tekintélyes hányadában társ- vagy főrendezői feladatokat látott el. Jellegzetes figurái, a díszítőmotívumok impozáns használata és a különleges térszerkesztés a széria kötöttségeihez igazodva is markáns szerzői kézjegyeknek tekinthetők, s szervesen kapcsolódnak az egyedi filmekhez."

A Kecskemétfilm youtube-csatornáján további két Cigánymesék-epizódot is meg lehet nézni (Káló, a cigánylegény, A cigányasszony meg az ördög).

Forrás: dr. Kós Károly Néprjaztudós Közhasznú Alapítvány | KAFF

süti beállítások módosítása