Április 28-án kezd a KISKAKAS Animációs Filmnapok, ahol megannyi rövidfilm között a MOME legfrissebb projektje, a Kortárs gyerekversek és dalok széria második évadának premiervetítése is lesz.

A MOME 2008 óta dolgoz fel kortárs magyar verseket és dalokat, melyre először 2012-ben nyertek támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán, ekkor még 10 animáció elkészítésére, 2015-ben pedig már 17 rövidre. A Kortárs gyerekversek és dalok második sorozatában készült rövidfilmek többek közt Kiss Judit Ágnes, Kukorelly Endre, Lackfi János, Miklya Zsolt és Varró Dániel verseit dolgozza fel, melyeket a tanszék oktatója, Domonyi Rita dramaturg válogatott össze. A filmeket volt MOME Anim szakos hallgatók rendezik – Bognár Éva Katinka, Bakos Barbara, Bertóti Attila, Farkas Júlia, Gellár Csaba, Gelley Bálint, Hermán Árpád, Horváth-Molnár Panna, Molnár Tünde, Réthi Gábor, Sándor József, Tamás Iván, Végső Ágota, Vácz Péter, Zétényi Borbála –, akik közül többen már másodszorra vesznek részt a projektben, de sok jelenlegi diák is dolgozik a filmeken.

Korábban már bemutattunk néhányat a 17 animációból (Horváth-Molnár Panna, Farkas Júlia, Zétényi Bori versfilmjét), most egy újabb következik. Tamás Iván A rossz idő című animációja László Noémi azonos című versét adaptálja, melyben egy lila hajú kislány mesél arról, hogy az időjárás mennyire kihat a közérzetére is, nekünk pedig Iván mesélt a film elkészültéről.

Tamás Iván: A rossz idő

Domonyi Rita eredetileg egy másik László Noémi-verset választott, de miután a rendező elolvasta a költő két kötetét, rátalált A rossz időre, melyről úgy gondolta, hogy "finom humora és gazdag vizualitása kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy animációs film szülessen belőle." Mivel Iván mindenképp dalt szeretett volna a versből, felkérte zenész barátait, Szeder-Szabó Krisztinát (Szeder) és Csorba Lórántot (Lóci játszik), hogy zenésítsék meg a rövid művet, akik „rögtön rápörögtek a dologra, és nagyon hamar körvonalazódtak a zenei koncepció alapjai: a minimál hangszerelés, hogy a képnek legyen tere érvényesülni; hogy a vokálozást az álomjelenet kiemelésére fogjuk használni; hogy keretes szerkezetűvé alakítjuk a szöveget (így került a – szerintem zseniális – ’pitekantrópusz, humusz, kumulusz’ sor a dal elejére is), és hogy keringő témát is megidézünk a bögretánchoz” – sorolta Iván a kezdeti terveket.

A hangi munkálatok a Studio Einz csillebérci stúdiójában zajlottak Kálmán András és Koroknay András vezetésével, Gányi Marcell nagybőgőssel (aki egyébként a fő basszus dallamot is írta a dalhoz), az álomjelenet vokálját Dósa Szelinával vették fel, a  hangdizájner pedig Beke Tamás volt. "Nagyon boldog voltam a zenei anyaggal," – mondta Iván – "mert azon túl, hogy szerintem a dal már önmagában is egy értékes produktum, megvalósult az, amit a legjobban szeretek az animáció-készítésben: az inspiráló csapatmunka. Az animációs filmkészítés gyakran próbára teszi az ember kitartását: egyetlen rövidfilm miatt is heteket, hónapokat, néha éveket ülünk a rajzasztal/számítógép előtt, és közben könnyen el lehet bizonytalanodni. De aztán amikor végre megérik a projekt arra, hogy az ötletgazdán kívül más szakember is kezébe veheti – dramaturg, vágó, színész, zenész, stb. –, akkor megtörténik a csoda. Hát, valahogy így volt A rossz idővel is."

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció tanszéke (MOME Anim) idén is megrendezi a KISKAKAS Animációs Filmnapokat, melynek legfontosabb célja, hogy az animációs filmművészet legfrissebb, feltörekvő, újító alkotásaiból nyújtson ízelítőt. A 2017. április 28-29-én (péntek-szombat) a budapesti Toldi moziban zajló filmnapok ez alkalommal Franciaország három vezető animációs intézményét látja vendégül: a Gobelins l’école de l’image, a La Poudriere és az EMCA Angouleme animációs iskolák legújabb hallgatói munkáival ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A MOME Animáció tanszéke több vetítési blokkal is jelentkezik. A MOME Anim Premier keretében a legfrissebb MA diplomamunkák mellett a tanszék inkubációs programjában megvalósult Kortárs gyerekversek és dalok második kiadása is látható, melyek az elmúlt években végzett hallgatók rendezésében, kortárs magyar költők munkáinak animációs feldolgozásaiként készültek. A MOME Anim Friss az utóbbi évek vizsgafilmjeit mutatja be, míg a Filmnapok történetében első alkalommal sorra kerülő MOME Anim Trash vetítés a tanszéken készült, a széles nyilvánosság előtt soha be nem mutatott, ám izgalmas, újító munkákból válogat

Újdonság, hogy idén MOME Anim Grafix néven képregény és grafikai kiállítás, valamint vásár is színesíti a KISKAKAS Animációs Filmnapok programját: április 28-29-én, 17.00 órától tekinthetők és vásárolhatók meg a tanszék hallgatóinak munkái, sőt az alkotókkal személyesen is találkozhatnak az érdeklődők.

A KISKAKAS programja ez alkalommal is egy igazán színes és izgalmas elemmel bővül: az EURANIM fényfestés workshop nemzetközi diákcsapata egy teljes hétig dolgozik a MOME Ponton Openspace-ben Zádor Tamás (Kiégő Izzók) vezetésével. Munkájuk végeredményét, egy 10 perces, a Toldi Klubban elhelyezett installációra vetített fényfestés show-t április 28-án, péntek este 22.30-tól mutatnak be. Ezt követően, 23.00 órai kezdettel a MOME HÖK szervezésében megvalósuló partival folytatódik az este a Toldi Klubban.

A Cartoon Network egy nagyon kellemes, a csatorna kínálatától teljesen eltérő stílusú animációval jelentkezett nemrég. A Welcome to My Life egy T-Kesh becenevű tinédzser életébe pillant be, aki hasonló problémákkal küzd, mint bármelyik átlagtini, de szörny külseje más tapasztalatokkal is gazdagítja kamaszkorát. 

Elizabeth Ito 9 perces animációja egy áldokumentumfilm, melyben a fiktív stáb T-Kesh mindennapjait követi nyomon a reggelitől a gimis tanórákon át az edzésekig, beszélőfejes epizódokkal megszakítva a fiú hétköznapi életének rögzítését. A fotorealisztikus hátterek használata miatt a Cartoon Network The Amazing World of Gumball című sorozatára emlékeztet, de tempójában sokkal nyugisabb, lassabb, jobban elidőzik egy-egy helyzeten, nem pörög annyira és nem olyan akciódús, mint a csatornán futó sorozatok. A kilencperces film rendkívül érzékenyen mutatja be T-Kesh életét, és nagyfokú empátiát tart fenn a főhőssel a játékidő teljes hossza alatt. Emiatt nagyon üdítő nézni, nem válik unalmassá vagy elnyújtottá, ügyesen adagolja a finom humort, a mindenki számára átélhető kamaszgondokat, a kívülállók problémáit, de még a mai szülők nevelési módszereit is, amik olyan sokfélék, hogy a szörnyszülők sem lógnak ki belőle. 

A filmet még 2015-ben, a Cartoon Network Studios animációs rövidfilmes programja keretében kezdték fejleszteni, bár előtte a Disney is szóba jött mint lehetséges gyártócég. Ito egy interjúban elmondta, hogy végül azért is maradt a CN stúdiójánál, mert ők nagy szabadságot adnak az alkotóknak, hogy egyedi és személyes rövideket készítsenek. A Welcome to My Life pedig annyira személyes lett, hogy Ito egész családja a hangját kölcsönzi valamelyik szereplőnek. A CalArts-on végzett rendező egyébként más CN sorozaton is dolgozik, többek közt supervisor directora az Adventure Time-nak, valamint írója és storyboardosa a Phineas & Ferb című szériának. A Welcome to My Life egyelőre csak rövidfilmes formában létezik, de az sincs kizárva, hogy sorozatot fejlesztenek belőle, ha elég sikeres lesz a nézők körében.

Három Oscar-jelölt animáció mellett egy idős hölgy tengerparti kalandja, egy londoni pár élete, a kézfej nélküli lány meséje, és egy Afganisztánban harcoló lengyel emigráns valós története is bekerült a 10. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztivál versenyprogramjába.

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivált (KAFF), a hazai animációs filmek fesztiválját idén 13. alkalommal, június 21. és 25. között rendezik meg. A KAFF-al párhuzamosan, új név alatt futó 10. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztiválon az európai egészestés animációk és tv-speciálok mellett idén először a tv-sorozatok is versenyeznek.

EGÉSZESTÉS EURÓPAI ANIMÁCIÓK

Az idén 10. alkalommal megrendezett Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztivál egészestés animációs versenyprogramjába a háromtagú előzsűri – Csenkiné Túri Edit, a kecskeméti Otthon Mozi vezetője, Orosz Anna Ida filmteoretikus és Lukács Péter Benjámin sound designer – hét filmet választott be. 

A versenyprogramba bekerült filmek között három, itthon már bemutatott, Oscar-díjra jelölt alkotás található: Michael Dudok De Wit első egészestés darabja, a spirituális elemekkel átszőtt A vörös teknős (kritikánk itt), Claude Barras debütáló stop motion filmje egy árvaház ifjú lakóiról, az Életem Cukkiniként, valamint Jean-Loup Felicoli és Alain Gagno bűnügyi története egy különleges képességgel bíró fiatalról, a Fantomfiú (kritikánk itt).

Sébastien Laudenbach: A levágott kezű leány

A francia Sébastien Laudenbach A levágott kezű leány (kritikánk itt) című Grimm-mese feldolgozásának főhőse egy fiatal lány, akit szegény molnár apja véletlenül az ördögnek ajándékoz a jólétért cserébe, a lányt viszont tisztasága miatt nem tudja magáévá tenni a sátán, akinek gonosz játékai hosszú időre menekülésre kényszerítik az ifjút.

A francia Jean-Francois Laguionie (A festmény, A majmok kastélya) új filmje, a Louise a parton a nyári szezon végén egy tengerparti városkában rekedő idős hölgy megkapó Robinson-története.

A román Anca Damian valós történeteken alapuló, erősen politikai töltetű, sokféle animációs technikát ötvöző filmjeiről ismert (Crulic, a túlvilágra vezető út – Annecy Fődíj), új animált dokudrámája, a Varázshegy (kritikánk itt) egy lengyel emigráns, Adam Jacek Winkler igaz történetét meséli el, aki a nyolcvanas években a bohém párizsi életet hátrahagyva Afganisztánban harcolt Massoud hadnagyaként a szovjetek ellen. 

Magyarországon először a KAFF-on látható az Ethel & Ernest című családi animációs film. A brit Roger Mainwood (A hóember- és a Nyúl Péter-sorozatok animátora) alkotásában a címszereplők, egy átlagos londoni pár életének negyven évét öleli fel a történelem viszontagságaival a háttérben. Raymond Briggs díjnyertes képregényének adaptációja igaz történetet dolgoz fel.

Ilyen volt a háromtagú előzsűri munkája

A fennálló hatalmi rendszer kritikája minden művészeti ág folyamatosan visszatérő tematikája, így a filmművészet, azon belül az animációsfilm-gyártás is gyakran él a médium adta lehetőségekkel: szimbólumok metaforák és allegóriák hátán, hol nyíltabb, hol burkoltabb formában. A hazai animációkban is jelen volt a mindenkori hatalom bírálata, ami az élőszereplős filmekben szembeszökőbb volt (lásd Jancsó Miklós filmjeit) és jobban is rajta tartotta a szemét a cenzúra, de animációkban sem volt hiány a véleményformáló művekből. Macskássy Gyula éppen az első egyedi filmjével, az 1951-es A kiskakas gyémánt félkrajcárjával intett be a hatalomnak, de 1961-ben az eltechnicizált társadalmat sem hagyta ítélet nélkül a Párbajjal, Halász János angliai emigrálása után elkészítette a mai napig hivatkozott Állatfarmot, Dargay Attila az idén negyven éves Lúdas Matyiban győzte le a gőgös uraságot, Nepp József pedig az 1983-as Hófehérben fordította ki nemcsak a mese, hanem a hatalmi rendszer elemeit is. De Jankovics Marcell szimbólumtárában is nagy helyet foglalnak el a politikai és társadalmi vonatkozású elemek, elég akár Hídavatás című abszurdjára vagy a Fehérlófia antagonistáira és záróképére gondolni, a legexplicitebb példa pedig a huszonnyolc év után, 2011-ben befejezett Az ember tragédiája. Rófusz Ferenc Gravitáció című rövidfilmjében egy kitörni vágyó ifjú alma esik áldozatul szabadságvágyának, az Oscar-díjas Légy című rövidről pedig a mai napig él a pletyka, hogy a légy karakterében a kisembert, az őt üldöző emberben pedig a politikai elnyomást személyesítette meg Rófusz, de ezt a rendező tagadja.

Még bőven akad hazai animációs példa az alkotók szimbolikus véleményformálására, amit legtöbbször az tartott burkolt keretek között, hogy állami pénzből készültek, vagyis csak módjával lehetett állást foglalni a kormánnyal szemben. De pár éve felbukkant egy animációs sorozat, amely állami pénztől függetlenül jött létre és ami kicsit sem finomkodott: az Oligarchia.

1. rész: Oligarchia

A 7 részes sorozat a Krétakör Pluszegy (vagy +1) című online politikai műsorának szórakoztató betétjeként jött létre 2014 szeptemberében. Az egyes epizódokat a Krétakör finanszírozta, a széria producere (és műsorvezetője) az a Gulyás Márton volt, akit nemrég ítéltek 300 óra közmunkára, mert 23 ezer forintos kárt okozott, amikor véleményt nyilvánított a Sándor-palota lemosható festékkel való megdobálásával. A műsor epizódjai mellett az animációs betétek önálló életre is keltek, de a média láthatóan nem tudott vele mit kezdeni, csak egy oldal írt egy hosszabb, személyeskedő posztot arról, mennyire primitív és nemzetgyalázó szériát raktak össze az alkotók (vajon mit szólnának a Hungarikum című sorozathoz, amit még a Cool TV is adott?).

Az Oligarchia rendezői és animátorai Turai Balázs, Bera Nándor, Tóth Luca, Menráth András és Bárány Dániel, a hangdizájnere Lukács Péter Benjámin, a zenét pedig Benjamin Efrati és Pierrick Dechaux szerezte. Az impozáns névsorból is látható, hogy nem amatőrök házibarkács munkája a sorozat, hanem a kortárs magyar animáció meghatározó alkotóiból került ki a stáb, akik egy része a MOME Animon végzett vagy ott tanít. Az egyetem alatt nem nagyon politizálhattak, diploma után viszont nem fogták vissza magukat: Turai Balázs a Hungarophilia nevű projekt társalkotója, melyben a magyar nemzeti kincseket abszurd módon értelmezték újra, Bera Nándorral közösen pedig a Candide című sorozatot írják, mely szellemiségében, társadalom- és rendszerkritikus mivoltában is közeli rokona az Oligarchiának. Sőt, a két széria zeneszerzője is ugyanaz, Benjamin Efrati szintetizátoros, már-már kényelmetlen dallamai is visszaköszönnek a gyártás alatt lévő Candide-ban, ami egyébként állami intézménytől, a Médiatanácstól nyert támogatásból készül. Tóth Luca pedig első egyedi filmjében, a Superbiában fordította meg a társadalmi nemekkel szembeni elvárásokat és kérdezett rá szimbolikusan a jelenkori genderproblémákra.

2. rész: Játék határon belül

Turai Balázst is megkérdeztük arról, hogy mi volt a céljuk ezzel a sorozattal: "Egy projekt erejéig az alkotói szkilljeinket közvetlen közéleti kommentálásra akartuk használni. Ennek eredménye egy pamflet, valahol a South Parktól innen, de az Uborkán túl." A sorozat elképzelése is elég határozott volt: "A koncepcióval nem volt nehéz dolgunk, mivel a magyar politikai elit eleve kidolgozott rajzfilmszereplő-gárda. Orbán, aki népmesei kiskirályként tér haza szülőfalujába, saját focicsapattal és kisvasúttal. Nem átvitt értelemben épít a szomszédba stadiont, hanem a szó legszorosabb értelmében, a házától tíz méterre. A cinizmus, amivel Lázár karakteresen huncut pofájával beszél népegészségről, miközben éppen szétosztják a haverok között a dohányboltokat. A Szürke Eminenciás Habony (a kedvencem), aki sorban áll elő a 'zseniális' kampányokkal, amik felkészültebb társadalmakban egy ötéves gyerek intellektusa számára is sértőek. A Kerényi- és Fekete György-féle 'kultúracsináló' mókamesterekről nem is beszélve, akiket néha kieresztenek egy kis figyelemelterelés idejére, mint a Bénát a Ponyvaregényben, azután mars vissza a bohócraktárba."

Bucsi Réka LOVE című animációja nyerte a zsűri díját az észak-karolinai RiverRun nemzetközi filmfesztiválon, ezzel esélyes lett a jövő évi Oscar-díjra.

​Á​prilis 9-én ért véget a 19. RiverRun Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Bucsi Réka magyar-francia koprodukcióban készült elsőfilmje, a LOVE a zsűri díját nyerte. Az amerikai fesztivál zsűrije a film kiváló stílusa, humora és a kivételes vizuális történetmesélése miatt ítélte oda a díjat Bucsi animációjának. Mivel a RiverRun Oscar-kvalifikáló fesztivál, ezért a nyertes alkotások automatikus meghívást kapnak az Akadémia szűkített listájára. A LOVE így a legjobb animációs rövidfilm kategóriájában vált esélyessé a 90. Oscar-gálán.

Bucsi Réka nem először kerül​​ Oscar-közelbe: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció mesterszakán készült diplomafilmje, a Symphony No. 42 a melbourne-i nemzetközi filmfesztivál legjobb animációjának járó elismerést nyerte 2014-ben, mellyel esélyessé vált az Oscar-jelölésre. A Symphony No. 42 felkerült a tízes szűkített listára is, de végül nem jutott az öt jelölt közé.

A LOVE világpremierjére februárban, a Berlinale Shorts versenyprogramjában került sor. Észak-amerikai debütálása a rangos texasi South by Southwest (SXSW) fesztiválon, míg az ázsiai premier Hongkongban volt. Bucsi Réka filmjét eddig negyven országban vetítették, a nemzetközi fesztiválmeghívások száma már 120 fölött van, a RiverRun zsűrijének elismerésével pedig 17 díjnál tart a negyedórás magyar–francia animáció. A LOVE legutóbb a Magyar Filmhét legjobb animációs filmjének járó díját kapta, a magyar filmkritikusok pedig megszavazták 2016 legjobb magyar animációjának. Olyan neves elismeréseket is nyert Bucsi filmje, mint a spanyolországi 3D-Wire fesztiválon az "animációs Oscarnak" tekintett Cartoon d’Or kvalifikáció, valamint az uppsalai​​ n​emzetközi ​r​övidfilm​fesztivál EFA-díja, melynek nyerteseit az Európai Filmakadémia a legjobb európai rövidfilm díjára (EFA-díj) jelöli.

A LOVE a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült francia koprodukcióban. Bucsi Réka filmjének magyar gyártója a Boddah, producere Osváth Gábor, fesztiváloztatásáért pedig a Daazo felel.

A LOVE mellett még egy magyar animációnak szurkolhatunk, Bognár Éva Katinka MOME Anim diplomafilmje, a Hugo Bumfeldt a legjobb rövid animációnak járó díjat hozta el az Austini Filmfesztiválon, mellyel szintén kvalifikálta magát a 90. Oscar-gála animációs rövidfilmes versenyébe.