A cannes-i filmfesztiválon minden évben egy szekcióban versenyeznek az élőszereplős és animációs rövidfilmek, ami egyrészt örvendetes, mivel egyenlőként kezelik a két filmformát, másrészt viszont még így is kevés animáció képviselteti magát a versenyprogramban. A rövidfilmes versenyblokkba idén a közel ötezer nevezett közül kilencet, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinefondation szekcióba pedig 2600 diákfilm közül tizenhatot választottak a döntőbe, előbbiben egy, utóbbiban két animációs darabbal. 

A május 17. és 28. között megrendezett 70. Cannes-i Filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjában 9 film szerepel, köztük amerikai, angol, francia, dán, finn, svéd, lengyel, görög, iráni és kínai alkotásokkal. Ezek közül egy animációs, mégpedig Lucréce Andreae Pépé le Morse (Grandpa Walrus) című 14 perces 2D-s darabja, mely egy felhős, szeles tengerparton játszódik, ahol a főhős Lucas szemszögén keresztül látjuk családja egészen különböző és furcsa tagjait.

A huszadik jubileumát ünneplő Cinefondation szekcióba tavaly egy magyar alkotás is került, méghozzá Andrasev Nadja MOME Anim diplomafilmje, A nyalintás nesze, mely megosztott harmadik díjat is nyert. Az idei 16 versenyző között két animációs darab található, valamint egy magyar rövidfilm is, Szentpéteri Áron SZFE-n készült alkotása, a Láthatatlanul, melynek hazai premierje épp nemrég, az 5. Friss Húson volt, ahol elismerő oklevélben részesült.

A Cinefondation egyik animációja Léa Krawczyk A perdre haleine (Breathless) című diplomamunkája, melyet a La Poudriére nevű francia egyetemen készített. A négyperces alkotás főhőse egy ifjú csellista, Emile, akit a koncertje estéjén hatalmába kerítenek a félelmei és szorongásai.

Léa Krawczyk: A perdre haleine (Breathless)

A szekció másik versenyzője a Németországban született, de török felmenőkkel bíró Imge Özbilge, aki Camouflage című, a belga KASK-on készített diplomamunkájában ötvözte ezt a multikulturalizmust, és a filmet legfőképp kedvenc festője, Hieronymus Bosch és az oszmán könyvillusztrációk inspirálták. A hatperces animáció egy tiltott barátság történetét meséli el, mely egy virágzó, titkos kertben történik, ahol kelet és nyugat találkozik. 

A hétvégén ért véget az ötödik Friss Hús fesztivál, ahol osztottak díjat a legjobb magyar élőszereplős és animációs filmnek, valamint a legjobb nemzetközi alkotásnak, továbbá díjazták a legjobb magyar színészt és színésznőt is. Ezen kívül a legígéretesebb 30 alatti rendezőnek járó OTP Junior díjat, valamint a pitchfórum legjobb filmtervéért járó elismerést, illetve több különdíjat is kiosztottak a fesztivál záróeseményén. 

Arról már írtunk korábban, hogy miként került egyre több animációs film a versenyprogramba és hogy a szervezők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden szekcióban legyenek animációk, az idei animációs versenyfilmeket pedig az Origo Filmklubon ajánlottuk is.

Az ötödik Friss Hús legjobb magyar animációja Tóth Luca Superbia című, a nemek harcát egy elképzelt világban bemutató 15 perces alkotása lett, melyet a zsűri ambiciózus és egzotikus, egyszerre filozofikus és vicces filmnek talált. A Superbia tavaly debütált Cannes-ban, a Kritikusok hetén, azóta pedig számos fesztivált megjárt már, többek közt ott volt a 22. Szarajevói Filmfesztiválon és a Palm Springs-i Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, az ötödik Primanimán pedig megkapta a legígéretesebb magyar alkotónak járó George Pal-díjat is. 

Tóth Luca: Superbia

Ezen kívül lett még egy animációs nyertes, méghozzá a harmadszorra megrendezett pitchfórumon, ahol a több mint 60 nevezett pályázatból 10 kiválasztott, fejlesztés alatt álló rövidfilmterv mutatkozhatott be szakmai zsűri előtt. Ezen a fórumon mindig alulreprezentáltak az animációs filmtervek, az elmúlt két alkalommal élőszereplős ötlet is nyerte a fődíjat. Idén végre egy animáció, Hermán Árpád Goodbye Frank című alkotása kapta a 300 ezer forintos pénzjutalmat. 

"A pitch egyszerű, megkapó ötletével, humoros előadásmódjával egyből megszólította a közönséget és a zsűrit is. Úgy éreztük, a támogatás itt lesz a legjobb kezekben." – indokolta döntését a zsűri, melynek tagjai Deák Dániel, a Friss Hús alapítója, Lengyel Balázs forgatókönyvíró, Pálfi György rendező, Pusztai Ferenc producer és Zabezsinszkij Éva forgatókönyvíró és casting director voltak. Az elismerést a szervezők a fiatalon elhunyt producerről, Lovas Nándorról nevezték el.

A Momentán társulat által felajánlott különdíjat szintén a Goodbye Frank pitche nyerte: Hermán Árpád meghívást kapott a kapolcsi Művészetek Völgyében a Momentán által szervezett, improvizációs helyzeteken alapuló forgatókönyv-fejlesztő workshopra. 

Hermán Árpád a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola grafika szakán végzett 2004-ben, majd 2011-ben a MOME animáció szakán diplomázott, ahol Büdöske (2007) és Sajnálom (2011) című abszurd rövidfilmjeit is készítette. 2009-ben az Escola Superior de Artes e Design de Caldas da Rainha-ban tanult, 2012-ben pedig elvégezte a BFA forgatókönyvíró-rendező kurzusát. 2015 szeptemberében csatlakozott a MOME Anim oktatói gárdájához, a BA képzésben tanít animációs tervezést és digitális technikákat. Korábban a Bab Berci kalandjai széria forgatókönyvét írta, Kovács Mártonnal és Nagy Mártonnal készítették Az égig érő fa - A küszöb című kalandfilmet, dramaturgként dolgozott továbbá B. Nagy Ervin Egér című animációján (melyet szintén vetítettek a Friss Húson), illetve Richly Zsolt Luther Márton élete című szériáján, de az április végén megrendezett KISKAKAS-on debütáló Kortárs gyerekversek és dalok 2. darabjai között is megtaláljuk legújabb animációját.  

A Goodybe Frank szerzői koncepciójában az olvasható, hogy animációs rendezőként mindig kicsit túl filmes, élőfilmes rendezőként pedig mindig kicsit animációs felfogással gondolkodik Hermán Árpád, aki számára e két gondolkodásmód találkozása a legizgalmasabb. A Goodbye Frank terve filmes zsánereken alapszik, hús-vér emberi természetek és sorsok jelennek meg benne, amiket korábban már láthattunk filmen, ugyanakkor azáltal, hogy az animáció szereplői hernyók, ezek a filmes klisék új értelmet nyernek. A rendező szerint ez a rövidfilm épp azáltal tudna hatni, hogy az élőszereplős és animációs filmnyelv erősítené egymást. Annak érdekében, hogy a karakterek a maguk módján szerethetőek és realisztikusak legyenek, stilizált formában fognak megvalósulni.

Kezdetleges látványterv a Goodbye Frank című animációhoz (Forrás: Hermán Árpád)

A díjazottakról további információ a Daazo oldalán olvasható. 

A minden hónap első vasárnapján megjelenő előző havi best ofunk tegnap elmaradt, mert Friss Húsoztunk éjjel-nappal. Reméljük voltatok, ugyanis minden évben a legszuperebb kortárs magyar és nemzetközi rövidfilmeket lehet látni, a hazai animációs versenyfilmekről egyébként mi is írtunk az Origo Filmklubra. De most összeszedtük a márciusi kedvenceinket, amik közt ismét van minden: szerzői filmek, diákfilmek, oktató videó, reklám, promók és ID szpotok, 360 fokos videóklip, sőt még egy számítógépes játékhoz készült animáció is. 

Negyven évvel ezelőtt, 1977 áprilisában mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban Dargay Attila Lúdas Matyi című animációs filmjét, a születésnap alkalmából pedig április 1-én, egy vetítés erejéig visszaköltözik a film bemutatója helyszínére. Ennek apropóján összeszedtünk pár érdekességet a filmről.

1. Dargay egy szerencsés kimenetelű balesetnek köszönhette a forgatókönyv első változatát. Éppen a feleségének próbált virágokat tépni egy finn késsel, mikor egy rossz mozdulattal véletlenül megvágta magát. Emiatt hosszú ideig nem tudott rajzolni, így volt ideje előkészíteni a Lúdas Matyi forgatókönyvét.

2. Nehezen fogott hozzá az íráshoz Dargay, mivel az 1949-es Lúdas Matyi Soós Imre főszereplésével – ami egyébként az első színes magyar film – roppant nagy siker volt, ezért félt, hogy fel tud-e nőni elődjéhez. Úgy tűnik, az idő nem igazolta aggodalmait. Manapság Lúdas Matyi hallatán legtöbbünknek inkább a rajzolt változat ugrik be, mint az élőszereplős.

3. A kezdő képsorokban Döbrögi végiggázol az erdőn és kiírt mindent, ami az útjába kerül, állatokat, virágokat. Dargay ezzel akarta ellenszenvesebbé tenni a figurát, hogy utána már a nézők is jogosnak érezzék a büntetését.

4. A zsarnokot megleckéztető fiú meséje először i.e. 700 körül, egy asszír agyagtáblán bukkant fel, majd népmeseként terjedt évszázadokon át. Hasonló történet felbukkan az orosz, ukrán, román mesevilágban is, Magyarországon pedig Fazekas Mihály vetette papírra a 19. század elején.

5. A filmhez összesen 100.800 rajz készült.

6. A gyerek Matyi szinkronhangját nehezen találták meg, végül az akkor 12 éves Geszti Péter kapta a szerepet.

7. Az eredeti tervek szerint Matyinak a rajzfilmben öt libája lett volna, akár egy kéz ujjai. A nagyujj komótos, a mutatóujj fontoskodó, aki mindent irányítani akar, a középső határozott, a gyűrűsujj piperészkedő nyafka, míg a kicsi minden lében kanál, bajba kerülő, ám abból mindig ügyesen kimászó. Sajnos az akkori bírálók csak egy ludat engedélyeztek. Ezt követően olyan tervek is születtek, hogy a lúd beszéljen, de végül ezt is elvetették. Matyi figurája is több változtatáson ment át, mire kialakult végleges figurája. A korábbi verziókban sokkal huncutabb, komiszabb srác volt.

Épphogy csak elkezdte leadni a tévé, máris felkerült netre Glaser Kati szuper sorozata, a Városi legendák! Másfél hónapja áradoztunk róla, hogy a sorozat történeteinek abszurdsága és szatirikussága, valamint a nagyon jól eltalált szinkronhangok narrációja mellett a széria grafikai stílusa és lendülete teszi egyedülállóvá a Városi legendákat, melyben éppen a digitális papírkivágásos forma, és az ebből adódó kollázsszerűség erősít rá a humorra. 

Glaser Kati: Városi legendák – Szeged (A képen Glaser Kati mint az epizód narrátora)

A városi legendák a legkülönbözőbb emberekről és dolgokról szólhatnak: szokásokról, szerencséről, csodákról és tragédiákról. Az azonban közös bennük, hogy a mesék, a valóság és a képzelet keverékei. Óriási lendülettel és abszurd humorral pörög minden rész, mindez nagyon jól eltalált narrátorok hangjain és nagyon egyedi és kedves látványvilággal. Ezek a városi legendák olyan derűsek és képtelenek, hogy nagyon jól elmulattatják a gyerekeket, de a felnőttek sem maradnak hoppon, bőven akad számukra is élvezni való minden részben.

Az alábbi lejátszási listán mind a 13 epizód megtekinthető, ráadásul angol felirattal. De vigyázat, lehet, hogy csupán csak 3 perces részek, viszont nagyon gyorsak, nagyon pörögnek bennük az események és a szövegek, amire időt kell hagyni feldolgozni, így nem javasolt egyszerre megnézni az összes részt, különben Városi legendák-túltengést kap az ember!

Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfórumát, a Visegrádi Animációs Fórumot (VAF) Trebonban, a csehországi Anifilm Nemzetközi Animációs Filmfesztivál keretében rendezik meg 2017. május 2. és 4. között. A VAF-ra január végéig lehetett nevezni 20 percnél rövidebb animációs tévésorozat és speciál, valamint egyedi rövidfilmtervekkel, a fórumra bejutott projektek listáját pedig nemrég tették nyilvánossá, ahol a korábbi évekhez hasonlóan ismét számos magyar animációt találunk. 

A rövidfilmek közé 13 fejlesztés alatt álló filmtervet válogattak, köztük Bárány Dániel A vacsora (Supper) és Andrasev Nadja Szimbiózis (Symbiosis) című egyedi filmjét.

Bárány Dániel A vacsora című filmje a CUB Animation produkciójában készül és a stúdió oldalán olvasható leírás szerint egy dinamikus, bravúros tértorzításokkal és morfokkal operáló virtuóz rajzanimáció egy megjósolhatatlan kimenetelű családi vacsoráról.

Bárány Dániel: A vacsora (Forrás: CUB Animation)

Andrasev Nadja Szimbiózis munkacímű egyedi filmterve nemrég kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A 10 perces animáció vegyes technikával készül (kollázs, digitális rajzanimáció és pixilláció) és arról szól, hogyan dolgozza fel megcsalásait egy feleség, aki előbb nyomozni kezd a szeretők után, majd miután elhatalmasodik rajta a kutató- és gyűjtőszenvedély, természettudományos jelleggel figyeli meg férje nőit.

Vázlat Andrasev Nadja Szimbiózis munkacímen futó tervéhez (Forrás: Andrasev Nadja)