A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díszvendége Ausztrália lesz. A június 21. és 25. között megrendezett mustra a színpompás ausztrál animáció legjavát mutatja be, Oscar-díjas alkotásoktól a kilencvenes évek legjobb női animációin át a legfrissebb fesztiválnyertesekig. A magyar versenyszekció zsűrijének ausztrál tagja Dennis Tupicoff animációs rendező.

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idei díszvendége a hetedik kontinens. Ausztrália animációs filmművészete a magyarhoz hasonlóan több, mint száz éves múltra tekint vissza. Az ausztrál animáció kezdetének a neves karikaturista, Harry Julius Cartoons of the Moment című, 1915-ös anti-német propaganda rövidfilmjeit tekintik, melyeket a mozikban az egészestés filmek előtt vetítettek. Az ausztrál animáció pionírja mégis Eric Porter, aki Disney munkásságának rajongójaként Sydneyben alapította meg csaknem 50 évig működő stúdióját. Itt készült a Marco Polo Vs the Red Dragon című mese 1972-ben. Az első 3D animációt Slip Slop Slap címmel Alexander Stitt készítette 1983-ban, aki az 1981-es Grendel Grendel Grendel című egészestés film alkotója is. A másfél órás mese az ősi Beowulf-történetet meséli el, ám a Monty Python-filmeket idézve. A magányos és filozófikus alkatú szörny az emberiség butaságán lamentál, időnként felfalva egy-egy képviselőjét. A Grendel Grendel Grendelt az idei KAFF közönsége is láthatja a fesztiválon.

Ausztrál animációs rendező a zsűriben

A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál zsűrijének ausztrál tagja Dennis Tupicoff animációsfilm-rendező, akivel már 2009-ben is találkozhatott a kecskeméti közönség. A korábban levéltárosként és tanárként is dolgozó Tupicoff 1976-ban kezdett filmkészítéssel foglalkozni. Egyaránt készít fikciós és dokumentumfilmeket, élőszereplős és animált műveket; munkáiban gyakran vegyíti a vígjátéki és a drámai hatásokat. A 13. KAFF-on bemutatják legfrissebb, az idei Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál rövidfilmes versenyprogramjába is meghívott dokumentumfilmjét, a Fénykép, rólam című fekete-fehér filmet.

Az alkotó jellegzetesen sötét tónusú munkáihoz sorolhatóak a Haláltánc (Dance of Death, 1983) és A sötétségbe (Into the Dark, 2001) című rövidfilmek. Előbbi maró humorú, szatirikus darab a televíziós erőszakról egy népszerű televíziós show műfajába ágyazva, melynek műsorvezetője Don Death, a csontváz. Édesapja elvesztését dolgozta fel A sötétségbe című filmben, melyben egy ember a halálakor visszaidézi gyerekkora estéit, az emlékekben egyesítve az életet és elmúlást, férfit és fiút, apát és fiát.

Dennis Tupicoff: A Photo of Me

A gyerekkor és a halál témái a Fénykép, rólam (A Photo of Me, 2017) című, legutóbbi filmjében is visszaköszönnek, mely fotók, egy ötvenes évekbeli film noir és az animáció vegyes használatával készült kollázs. Az anyja hangja (His Mother’s Voice, 1997) című drámai hatású rövidfilmjében a dokumentumfelvételt és az animációt vegyíti. Miközben egy anya arról mesél, hogyan tudta meg, hogy tinédzser fia meghalt, a film ütközteti a nő felkavaró emlékeit a tragikus éjszakáról és a külső szemlélő érzelemmentes nézőpontját.

A darra kutyák (The Darra Dogs, 1993) a rendező kutyákkal kapcsolatos emlékeiről szól, mellyel akkor négyéves kislányának próbálta elmesélni saját gyerekkori élményeit. A tíz évvel ezelőtt készült Láncfűrész (Chainsaw, 2007) című animációja erőteljes hangulatú kisfilm a szerelemről és az árulásról, mely szerint a románc olyan, mint a láncfűrész: veszélyes bestia.

Egyre több kortárs magyar animációs sorozat készül az utóbbi években, ami leginkább a Médiatanács Macskássy Gyula- és Dargay Attila-pályázatainak köszönhető. Míg a Macskássy-pályázaton az egyedi filmterveken kívül sorozatok pilotjai, illetve első és második részei, addig a Dargay-n a már korábban nyert (és elkészült) részek után lehet további epizódokra támogatást kapni, így 13 részes évadok készülhetnek egy-egy sorozatból. Ezeket a televízió tűzi műsorra, de eddig sajnos nem sokszor lehetett belefutni friss magyar animációs sorozatokba, leginkább csak őszi- és tavaszi szünetben adták őket. Ami viszont szuper, hogy az alkotók is rájöttek, hogy egyrészt sokkal több emberhez tud eljutni, ha online elérhetővé teszik a filmeket (főleg, ha angol felirat is van hozzájuk), amik bármikor visszanézhetők, a mai gyerekek pedig előbb tanulják meg kezelni a számítógépet, a tabletet és az okostelefonokat, mint olvasni, úgyhogy a célközönség szempontjából is a legopcionálisabb hely a net. Persze komoly szerződés köti az alkotókat, például a tévés bemutatás eleve szükséges ahhoz, hogy támogatást nyerjenek a projektek, és a fesztiváloztatást leszámítva először a szerződésben foglalt csatornán kell lemennie a filmnek/sorozatnak. De legutóbb például Glaser Kati fantasztikus Városi legendák című sorozata lett kész, és került fel szinte egyből a netre a tévés sugárzás után. 

Nemrég pedig Gyulai Líviusz Egy komisz kölyök naplója című szériája debütált a neten, a KEDD Animációs Stúdió jóvoltából. 

Gyulai Líviusz: Egy komisz kölyök naplója

Metta Victoria Fuller amerikai írónő műve az Egy komisz kölyök naplója, melyet a zseniális Karinthy Frigyes fordított magyarra és mely már a hetvenes évektől foglalkoztatta Gyulai Líviuszt. Az eredeti mű a XIX. századi Amerika izgalmas világát eleveníti meg egy nyolcéves kisfiú életén keresztül. A sorozat főhőse Georgie, akivel a legkülönfélébb kalandok történnek, amiket a naplójába ír le, mindezek pedig a gyermeki szem interpretálásán keresztül válnak még mókásabbá. A sorozat inkább a könyvillusztrációk műfaját idézi, mind stílusban, mind az animáció minimalizálásában, és inkább konzervatív, mint újító, viszont Eszenyi Enikő a főhős kisfiú szinkronhangjaként felejthetetlen alakítást nyújt.  

Az eredeti mű, és maga a sorozat is a kisfiú hajmeresztő kalandjait örökíti meg és mutatja be, hogy a XIX. század technikai újításaival milyen izgalmas korszaka volt az emberiségnek. "A Komisz kölyökkel például a gyerekkorom olvasmányélményeit próbálom meg átadni, amikor indiános-cowboyos, négeres, Mississippin megesett kalandokkal teli vagy éppen Buffalo Bill-es vadnyugati történetek varázsoltak el minket. Néha tükröt kell tartani a mai rohanó világ elé, és megnézni, milyenek voltak azok a romantikus, boldog békeidők, amik persze közelről nézve, benne élve korántsem voltak olyan felhőtlenek." – mondta az Egy komisz kölyök naplójáról egy Médiatanácsnak adott interjúban Gyulai – "Titkos célom a sorozattal, hogy a rajzfilmen keresztül megmutassam a gyerekeknek, érdemes olvasni. Ma konzervet kapnak a gyerekek, nem hagyják őket gondolkodni, a fantáziájukat használni."

A teljes sorozat elérhető a KEDD Animációs Stúdió youtube-csatornáján

Az Egy komisz kölyök naplója a Médiatanács Macskássy-, illetve Dargay-pályázatán nyert támogatásból jött létre, mely 2011-től 2016-ig készült. A sorozat egyes epizódjai több fesztivált is megjártak, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon például kétszer egymás után is díjazták: a 11. KAFF-on a legjobb tv-sorozat kategóriadíját hozta el a Fifi című epizód, a 12. KAFF-on pedig a Betty néninél kapta ugyanezt az elismerést.  

Az idei, 13. KAFF-on szintén szerepel Gyulai Líviusz, de már egy új szériával: az Egy komisz kölyök naplója folytatása és második évada, az Egy komisz kislány naplója, melynek első része, a Hurrá, nyaralok! látható a magyar tv-sorozatok versenyprogramjában. 

A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált június 21. és 25. között rendezik meg, további információk a KAFF facebook oldalán, illetve honlapján találhatók. 

Áprilisban a KISKAKAS Animációs Filmnapok volt az egyik legjobb program, ahol moziban nézhettük a legfrissebb hazai és francia animációs rövideket. De nem telhet el nap animáció nélkül, a net pedig végtelen kincsestára az animációs gyöngyszemeknek, így most az áprilisban látott több száz film és szpot közül válogattuk ki a 20 kedvencünket. Az alább összegyűjtött rövidek mindegyike nagyon szuper, de a legjobban annak örülünk, hogy Tóth Luca újabb animációval jelentkezett, amelyet ugyan megrendelésre, a TASZ kampányához készített, de szabad kezet kapott, így a saját stílusában készíthette el ezt a kis aktivista rövidfilmet, melyben a jelenlegi hazai társadalmi-politikai viszonyokra reflektál korántsem burkolt formában.  

Végre elérkezett az idő, hogy hosszú és sikeres fesztiválkörút után online is elérhetővé váljon egy magyar sikerfilm. Andrasev Nadja A nyalintás nesze című animációja a neten!

A nyalintás neszét először a 2015 novemberében tartott MOME Anim diplomapremieren lehetett látni, nemzetközi bemutatója pedig tavaly, a cannes-i Cinéfondation programban volt, ahol megosztott harmadik díjat nyert. A 9 perces animáció Nadja MOME Anim diplomamunkájaként készült 2015-ben, az alapot pedig Bodor Ádám Megbocsátás című novellája adta hozzá, melynek abszurditása ragadta meg a rendezőt. "Az a helyzet, melyben egy hívatlan látogató a saját nappalijában figyel egy nőt mindennapi tevékenységei közepette, finom szexuális töltetet kapott. A voyeurizmustól áthatott atmoszférában a karakterek magánnyal, vágyakkal, önpusztító fétisekkel való együttélését, küzdelmét figyeljük, észrevétlenül áramolva valóság és képzelet között." – mondta róla korábban Nadja.

A nyalintás nesze az egyéves fesztiválkörút alatt bejárta az egész világot és több rangos díjat is elnyert. Ott volt tavaly az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál diplomafilmes versenyprogramjában, a Denver Film Festival-on a legjobb animációs rövidfilm lett, ahol Lukács Péter Benjámin zseniális hangdizájnját is kiemelték, a koreai Biaf Ani zsűrije a diplomafilmes versenyszekció nagydíjával jutalmazta, a belgrádi Festival of European Student Animation programjában a legjobb diákfilm elismerését kapta, a Filmfest Dresden, az Animakom és a London International Animation Festival-on a zsűri külön elismerésben részesítette, legutóbb pedig az Athens International Film and Video Festival-on díjazták a szerelem és a vágyakozás bizarr, perverz és teljesen magával ragadó ábrázolásáért. De a magyar filmkritikusok is a legjobb magyar animációnak szavazták 2016-ban, valamint a Mediawave-en is megkapta a legjobb magyar animációnak járó elismerést.  

Az egyetem befejezése után Nadja részt vett az Animation Sans Frontiérs (ASF) programban, Dániában, jelenleg pedig ugyanott, az Open Workshop Residency keretében fejleszti filmtervét, a Szimbiózist, melyre a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán nyert támogatást. A 10 perces animáció vegyes technikával készül (kollázs, digitális rajzanimáció és pixilláció) és arról szól, hogyan dolgozza fel egyedi módon megcsalásait egy feleség, aki előbb nyomozni kezd a szeretők után, majd miután elhatalmasodik rajta a kutató- és gyűjtőszenvedély, természettudományos jelleggel figyeli meg férje nőit.

A nyalintás nesze online egyelőre a NOWNESS oldalán látható, de később majd Nadja és a MOME vimeo csatornájára is felkerül. 

Véget ért a Visegrádi Animációs Fórum, Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfóruma, melyet Trebonban, a csehországi Anifilm Nemzetközi Animációs Filmfesztivál keretében rendeztek meg 2017. május 2. és 4. között. A VAF-on a korábbi évekhez hasonlóan idén is szép számmal voltak magyar projektek, de idén csak egy magyar terv lett díjazott.

A VAF 13 rövidfilmes projektje között szerepelt Bárány Dániel A vacsora (Supper) és Andrasev Nadja Szimbiózis (Symbiosis) című egyedi filmterve, a tévésorozatok között pedig Szeiler Péter és Fritz Zoltán Hajótöröttek, valamint Gelley Bálint Átjáró Másvárosba című szériaterve mutatkozott be másik 8 alkotás mellett. 

A rövidfilmes kategória győztese Joseph Wallace Salvation Has No Name című filmterve lett, mely legközelebb Annecy-ban, a MIFA pitchfórumán fog szerepelni. Joseph Wallace egyébként többször dolgozott együtt Vácz Péterrel, legutóbb a James nevű angol együttesnek készítették a Dear John című stop motion klipet.

A VAF rövidfilmes különdíját a Happy End-del Oscar-shortlistre jutott Jan Saska és Vojtech Kiss Hurikan című projektje kapta. 

Szeiler Péter és Fritz Zoltán: Hajótöröttek

A tévésorozatok között magyar csapat ötletét díjazta a zsűri: Szeiler Péter és Fritz Zoltán Hajótöröttek című szériaterve nyerte a kategória fődíját. A Hajótöröttek egy 6-12 év közti gyerekeknek szánt ismeretterjesztő sorozat, melynek főhőse Kolos, aki nagyapjával együtt hajótörést szenved és egy lakatlan szigeten kötnek ki, ahol leleményességükre és természettudományos ismereteikre kell hagyatkozniuk, hogy életben maradjanak. A Hajótöröttek első része már a tévében is debütált (részletesen itt írtunk róla), nemrég pedig a Médiatanács Dargay Attila-pályázatán kapott támogatás további 12 részre. A sorozat gyártója a Filmfabriq Kft., producerei Patricia D’Intino, Osváth Gábor és Csornay Péter.

Így örül a Hajótöröttek csapata! A képen Szeiler Péter rendező, valamint Patricia D’Intino és Csornay Péter producerek. (Forrás: Szeiler Péter)

A VAF sorozat és tv-speciál kategóriájában külön elismerésben részesült Ivana Šebestová és Katarína Moláková karácsonyi tv-speciálja, a MIMI & LISA.

A rövidfilm, valamint a tévésorozat és -speciál kategória nyertes projektjei 2000 eurós pénzjutalmat kapnak további fejlesztésre, ezenkívül a legjobb sorozatterv, vagyis a Hajótöröttek és a MIMI & LISA továbbjut az ősszel tartott Cartoon Forumra. 

A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon gazdag merítés látható az elmúlt két év magyar animációs filmterméséből. 36 rövidfilm, 25 tévésorozat epizód, 22 diákfilm és 33 alkalmazott animáció került a versenyprogramba. A fesztiválkedvencek mellett számos mesefeldolgozás és történelmi témájú animáció pereg a KAFF-on idén júniusban.

Megvan a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramja. Az előzsűri, Balázs Zoltán tervezőgrafikus, a Partiumi Keresztény Magyar Egyetem tanára, Kulics Ágnes vágó, televíziós filmszerkesztő és Pál Nagy Balázs animációs rendező 229 nevezésből 116 animációt válogatott be a versenyprogramba.

Felvidéki Miklós: Gorgon

Kulics Ágnes a nevezések kapcsán elmondta, hogy meglepően sok alkotó jelentkezett, köztük nagy számú diák. A számos díjnyertes film vágójaként ismert szakember szerint "technikai és esztétikai értelemben sem lehet komoly különbséget felfedezni a rutinos, már szakmai hírnevet szerzett alkotók és a fiatal szerzők között. A televíziós sorozatok minősége, nagy száma emlékeztet azokra az időkre, amikor az animációs sorozatok fő megrendelője, támogatója a közszolgálati televízió volt. Ez ma is sokat jelentene a szakma számára. Ugyanakkor a fiatal nézők művészeti nevelésében is komoly szerepet töltenének be ezek az animációs filmek, sorozatok" – véli a Duna Tv egykori filmszerkesztője. "Nyugati országokban a közszolgálat televíziók a nemzeti, tartományi filmalapok mellett a filmszakma fő támogatói" – tette hozzá.