A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíját Wunder Judit Kötelék című rövidfilmje kapta, Bucsi Réka LOVE című alkotása pedig a legjobb rövidfilm kategóriában nyert. A 10. Európai Animációs Játékfilm és Tv-film Fesztivál legjobb egészestés animációja A vörös teknős lett. A közönségdíjat az Életem Cukkiniként vihette haza. 

Idén 13. alkalommal rendezték meg a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, a magyar animációs filmek seregszemléjét. A KAFF-al párhuzamosan, új név alatt futó 10. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztiválon az európai egészestés animációk mellett a  tv-speciálok és -sorozatok külön kategóriában versenyeztek. A KAFF idei díszvendége Ausztrália volt, ahonnan 38 filmet láthatott a közönség. A fesztivál teljes programjában 27 országból közel 400 alkotás volt látható.

A magyar filmek mustráján szereplő 116 alkotás közül 36 rövidfilm, 25 televízió-sorozat epizód, 22 diákfilm és 33 alkalmazott animáció került a versenyprogramba az előzsűri döntése alapján. Az európai versenyprogramban 36 mű szerepelt: 7 egészestés film, 7 tv-speciál és 22 televízió-sorozat epizód.

Az idei fesztiváldíjat, a fenakisztoszkópot és a fesztivál arculatát Horváth Mária tervezte.

Horváth Mária és a fenakisztoszkóp (Fotó: Banczik Róbert)

A 10. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztivál legjobb egészestés alkotása Michael Dudok de Wit Oscar-jelölt filmje, A vörös teknős lett. A legjobb tv-sorozatnak járó elismerést Paul Leluc A nagyon hosszú vakáció című epizódja kapta, a legjobb tv-speciál pedig Jakob Schuh és Jaw Lachauer Lázadó rímek 1. című alkotása lett, mely az Országos Diákzsűri díját is megkapta, megosztva Sebastien Laudenbach A levágott kezű lány című egészestés filmjével. A zsűri Siri Melchior Lili vendéget fogad című sorozatát külön dicsérettel díjazta.

A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nagydíját Wunder Judit MOME Anim diplomafilmje, a Kötelék kapta, mely legutóbb az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon versenyzett. A film főhőse egy magányos nő, aki mindennapos rutinját a macskapárja és a rá való várakozás és vágyakozás köré szervezi. A Kötelékről korábban itt írtunk részletesen.

Wunder Judit: Kötelék

A magyar animációs szakma legfrissebb alkotásai versenyeznek éppen a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon. Ám akik lemaradtak a két évvel ezelőtti nyertesekről, az Indafilmen megnézhetnek tízet a 2015-ös KAFF legjobb animációs rövidfilmjeiből.

A KAFF-nagydíját 2015-ben Ducki Tomek Fürdő című munkája nyerte el. A magyar-lengyel alkotó négy és fél perces rövidfilmje két idős úszóról szól, akik a fürdőben találkoznak egy rituális úszásra, ám ez alkalommal a szokásosnál mélyebbre merülnek. A Fürdőről korábban itt írtunk.

A legjobb rövidfilm díját két éve Bertóti Attila rendező Danyiil Harmsz írása nyomán készült, Mese című hétperces animációja kapta, melyben egy testvérpár mesét ír. Míg a kisfiú a ceruzát rágja, húga agyából csak úgy pattannak elő a rendhagyó történetek a királyról és a királynőről, a rablóról, a lóról, a kovácsról, a tűzoltóparancsnokról meg a feleségéről. A Mese elképesztő fesztiválkörút után végre online is elérhető, de csak egy hétig, úgyhogy érdemes figyelni!

Bár Ausztráliában él, az idei KAFF-ra Franciaországból, az Annecy Fesztiválról érkezett, ahová legújabb, a photo of me című rövidfilmjét kísérte. Dennis Tupicoff visszatérő vendég Kecskeméten, ahol korábban alkalma nyílt találkozni Rófusz Ferenccel is. Ez különösen sokat jelentett számára, hiszen folyamatosan változó kedvencei között A légy is szerepel. Saját filmes preferenciái mellett az ausztrál animáció helyzetéről, a filmkészítés körülményeiről és az idei KAFF ausztrál panoráma programjáról is kérdeztük a rendezőt.

Dennis Tupicoff (balra) a 13. KAFF-on (Fotó: Banczik Róbert)

Mit vár az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztiváltól?

Azt, hogy nagyon elfoglalt leszek filmnézéssel és a zsűrizéssel együtt járó egyéb feladatokkal, valamint hogy az ausztrál programról és a saját filmjeimről is beszélgethetek majd. Emellett várom, hogy újra élvezhessem a fesztivál és a város vendégszeretetét és hogy személyesen is találkozhassak zsűritársaimmal, együtt dolgozhassak velük.

Ausztrália az idei fesztivál díszvendége. Mit gondol az ausztrál animációról általánosságban?

Ausztrália animációs története meglehetősen gazdag, és 40 évig hagyomány volt, hogy művészi szempontból erős, független animációkat, különösképpen rövidfilmeket támogatott az ország. Ez mostanság majdnem leállt: ma már alig-alig készülnek ilyen filmek.

Mi az oka a rövidfilmek hiányának? Alapjaiban változott meg a támogatási rendszer?

A kormányzati és műsorsugárzati támogatási rendszer egészestés filmekre és sokféle formátumú TV-sorozatokra ma is fennáll. Azonban az egyedi rövidfilmek, még azok is, amelyeket "csomagban" gyártottak, szinte teljesen eltűntek. Vélhetően ezeknek a filmeknek a "piaci életképessége" és a kulturális értékek általános inflálódása áll a háttérben, de ez egy gyorsabb, csendesebb folyamat volt, amely 3-5 éve kezdődhetett és sajnos az animációs rövidfilmek ügye nem kapott támogatókat a szakma más területeiről. Úgyhogy manapság a rövidfilmesek vagy a közösségi, vagy a saját zsebből történő finanszírozást választhatják. Ennek eredménye, hogy a szerzői animáció, amelyben Ausztrália vezető szerepet töltött be, mára szinte teljesen eltűnt. Azt mondanám, hogy aki ma animációs rövidfilmet akar készíteni, az menjen Európába vagy Kanadába.

Dennis Tupicoff: Chainsaw

Kezdjük lassan összeszedni magunkat az Annecy-ban ért animációs sokkból, úgyhogy itt egy kis ízelítő az egészestés versenyfilmek közül.

Zombillenium

Az Arthur de Pins kultikus képregényén alapuló film egy kifordított Disneylandről szól. Bányarobbanásban szörnyet halt – vagyis inkább élőhalott – bányászok alakítják a törzsgárdáját a Zombillenium vidámparknak, ahol még rajtuk kívül vérfarkasok, vámpírok és egyéb lények szórakoztatják a mit sem sejtő közönséget. Az állapotokat azonban felkavarja egy okvetlenkedő minőségellenőr, aki vesztére a vérszívó igazgató áldozatává válik, és közben kiderül, hogy a park is a csőd szélén táncol, sürgősen cselekedni kell! Sajnos a rémségek között sincs azonban meg az összhang, ezért belső feszültségek is bonyolítják a helyzetet.

A filmet maga de Pins és Alexis Ducord rendezte, megkísérelve egy kis vérfrissítést végrehajtani a szörnyfilmeken. A szívtipró vámpírfiú kicsit az Alkonyat szereplőire hajaz, míg a tetovált, lila hajú boszorkány inkább tűnik egy rockbanda rajongójának, mint vasorrú bábának. Az alkotók célja látszólag a vegytiszta szórakoztatás volt, és ha a recept beválik, biztos számíthatunk még a franchise további részeire.

A történet dramaturgiája – amellett, hogy a képregényen alapul – a bevált hollywood-i receptet követi, megőrizve azonban egy kicsit az európaibb stílust, így méltán fel tudja venni a versenyt a nagy stúdiók filmjeivel, még akkor is, ha karakterei kicsit csiszolatlanok.

Zombillenium (Forrás: UniFrance)

Idén másodszorra készítettek KAFF szpotokat a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakos diákjai.

A METU másodéves animáció alapszakos hallgatói készíthettek ID filmeket a 13. KAFF-ra, melyek közül a szak tanárai választották ki a legjobbakat, amik közül pedig Mikulás Ferenc, a fesztivál igazgatója döntött azokról, amelyeket vetítik majd a KAFF blokkjai előtt. A szpotok konzulensei Sikur Mihály, Fischer Ferenc és Csáki László voltak, az egyes filmekről az alkotókat kérdeztük.

Kakuk Marcell

"Az első nagyobb bemutatkozási lehetőségre és a kevés időre való tekintettel mindenképp valami ösztönből jövőt szerettem volna készíteni, ezért könnyű volt kiegyezni ezzel a törzsi, sámánisztikus témával, illetve az általam leginkább preferált digitális, 2D vektoros ábrázolási technikával. Az üzenet egyszerű és egyáltalán nem új keletű: vegyük végre észre, hogy nem ugrabugrálhatunk holmi bábokként, magunk kell irányítsuk a táncot! A szpotfilm zenéjét Tatai Gergely barátom készítette, remek kis szövetség kezdetét jelenti ez számunkra."

Tumblr | Vimeo

Kiss Nóra

"Az egyik kiindulópont a négy elem volt: a tűz, a víz, a levegő és a föld. Sok írást átnyálazva találtam rájuk, és rájöttem, hogy ezeknek a szimbólumai a háromszögre épülnek. 3D-ben képzeltem el a logót, így a technika adta magát. Addig rajzoltam kockákat és gúlákat különböző elrendezésben, míg össze nem álltak eggyé. A kocka szétbontva öt háromszög alapú gúlát ad ki. 4 elem, 4 betű, 1 logó. Mintha pont nekem találták volna ki. A zenével kapcsolatban pedig az volt az elképzelésem, hogy az adja majd meg az elemek mozgását. Ösztönösen, mintha táncolnánk, ezért a törzsi ritmusok inspiráltak."

Ma lenne 90 éves az egyik legnépszerűbb magyar animációs rendező, Dargay Attila. Ez alkalomból a vele készült interjúkból szemezgettünk.

"Mivel mindig szerettem rajzolni – egyébként is ez volt a legolcsóbb játék –, sokat rajzolgattam. Papír meg színes ceruza minden családban volt és én azokat nagyon bőven használtam." Filmkultúra, 1984

Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila (Forrás: Henrik Irén magángyűjteménye)

"A kiskakas gyémánt félkrajcárja című filmet készítették akkoriban. Gyakornok, fázis-, majd kulcsrajzoló, később mozdulattervező lettem. Megtanultam a szakmát. A szakmaismeret ez idő tájt – a maihoz képest – dupla energiát igényelt, hiszen mindent, ami ma már nyilvánvaló, nekünk kellett kipróbálni, kitalálni. Akkor még újdonságnak számított, hogy megmozdult egy figura." Pesti Műsor, 1975

Dargay Attila (Forrás: Henrik Irén magángyűjteménye)

"Amikor elkészült a Csongor és Tünde forgatókönyve, szükségszerűen lerövidítve, és elküldtem a lektoroknak, kitört a vihar. A lektorok ugyanis csak egyben értettek egyet: abban, hogy engem fel kell négyelni, máglyára kell küldeni, mert kihagytam valamit. Egyébként mindegyik mást tartott volna meg és mást hagyott volna ki helyette. Ezek után arra a következtetésre jutottam, hogy jobb ehhez a műhöz hozzá se nyúlni." Pannónia Film Híradó, 1983