Bár Ausztráliában él, az idei KAFF-ra Franciaországból, az Annecy Fesztiválról érkezett, ahová legújabb, a photo of me című rövidfilmjét kísérte. Dennis Tupicoff visszatérő vendég Kecskeméten, ahol korábban alkalma nyílt találkozni Rófusz Ferenccel is. Ez különösen sokat jelentett számára, hiszen folyamatosan változó kedvencei között A légy is szerepel. Saját filmes preferenciái mellett az ausztrál animáció helyzetéről, a filmkészítés körülményeiről és az idei KAFF ausztrál panoráma programjáról is kérdeztük a rendezőt.

Dennis Tupicoff (balra) a 13. KAFF-on (Fotó: Banczik Róbert)

Mit vár az idei Kecskeméti Animációs Filmfesztiváltól?

Azt, hogy nagyon elfoglalt leszek filmnézéssel és a zsűrizéssel együtt járó egyéb feladatokkal, valamint hogy az ausztrál programról és a saját filmjeimről is beszélgethetek majd. Emellett várom, hogy újra élvezhessem a fesztivál és a város vendégszeretetét és hogy személyesen is találkozhassak zsűritársaimmal, együtt dolgozhassak velük.

Ausztrália az idei fesztivál díszvendége. Mit gondol az ausztrál animációról általánosságban?

Ausztrália animációs története meglehetősen gazdag, és 40 évig hagyomány volt, hogy művészi szempontból erős, független animációkat, különösképpen rövidfilmeket támogatott az ország. Ez mostanság majdnem leállt: ma már alig-alig készülnek ilyen filmek.

Mi az oka a rövidfilmek hiányának? Alapjaiban változott meg a támogatási rendszer?

A kormányzati és műsorsugárzati támogatási rendszer egészestés filmekre és sokféle formátumú TV-sorozatokra ma is fennáll. Azonban az egyedi rövidfilmek, még azok is, amelyeket "csomagban" gyártottak, szinte teljesen eltűntek. Vélhetően ezeknek a filmeknek a "piaci életképessége" és a kulturális értékek általános inflálódása áll a háttérben, de ez egy gyorsabb, csendesebb folyamat volt, amely 3-5 éve kezdődhetett és sajnos az animációs rövidfilmek ügye nem kapott támogatókat a szakma más területeiről. Úgyhogy manapság a rövidfilmesek vagy a közösségi, vagy a saját zsebből történő finanszírozást választhatják. Ennek eredménye, hogy a szerzői animáció, amelyben Ausztrália vezető szerepet töltött be, mára szinte teljesen eltűnt. Azt mondanám, hogy aki ma animációs rövidfilmet akar készíteni, az menjen Európába vagy Kanadába.

Dennis Tupicoff: Chainsaw

A KAFF során lesz egy zsűri panoráma program, melynek keretében az Ön rövidfilmjeit is levetítik majd. Szívesen nézi vissza a korábbi alkotásait? Részt fog venni ezen a panoráma programon?

Mindig örülök, ha beszélgethetek a közönséggel a filmjeimről, bár remélem, hogy maguktól is megállják a helyüket. Néha felfigyelek ezeknek a munkáknak a hibáira és a korlátaira – ez kényelmetlen érzés tud lenni, de az a célom, hogy tanuljak ezekből, és még több és jobb filmeket készítsek.

A panoráma program keretében hat filmjét lehet majd megnézni Kecskeméten. Nekem eddig öthöz volt szerencsém, és szembetűnő, hogy a halál visszatérő téma ezekben a kisfilmekben. Az élet és halál közötti összefüggések vagy épp a halál ’filozófiája’ az, ami inspirálja Önt, vagy előbb egy-egy konkrét téma van meg, amit aztán elkezd kibogozni, hogy felszínre kerüljenek az abban megbúvó kérdések?

Nem igazán követek egy tényleges filozófiát a halál kérdését illetően, amit ábrázolnék, vagy nyomatékosítanék a filmjeimben. A halált mint témát azonban érdekesnek találom, részben azért mert a jelenléte általában drámai, és mert a haláltól való félelmünk emberi mivoltunkból adódó, alapvető érzés. Emellett a halál egyfajta tükörként is működik, amelyen keresztül megláthatjuk a gazdagságát és a különlegességét az átlagos életeknek és a rendhagyó eseményeknek is.

Zsűritagként melyek a legfontosabb szempontok egy rövid animációs film értékelésénél?

Egyszerű: a kérdés az, hogy az adott film eléri-e a szórakoztató és érzelmi hatást hatékony, erős és művészi szempontból izgalmas eszközökkel.

Dennis Tupicoff: a photo of me

Általában több poszton is jelen van 1-1 film készítésénél: íróként, rendezőként, producerként, rotoszkóp-animátorként, produkciós menedzserként, sőt, néha még narrátorként is. Ez a munkamódszer az animációs rövidfilm sajátosságaiból adódik vagy Ön az a típusú alkotó, aki keresi az ezzel járó kihívásokat?

Ez gyakran az alacsony költségvetésből adódó szükség. Néha viszont fontos – például ragaszkodom ahhoz, hogy én narráljam az életrajzi filmjeimet. Az animációs film egyik nagyszerű tulajdonsága, hogy semmi másból, csak egyetlen ötletből meg lehet teremteni egy filmszerű világot. Ez pedig egy olyan jellegzetesség, ami magas szintű irányítást igényel. Miután megírtam egy filmet, amikor csak tehetem, szeretek felkérni és irányítani egy csapatot olyan munkatársakból, akik nálam sokkal jobban értenek egy-egy területhez. Így közösen el tudjuk érni azt a végeredményt, amit elképzeltem.

Mi a kedvenc rövid – valamint egészestés animációs filmje? Illetve hogy áll a magyar animációval?

A kedvenceim folyamatosan változnak. Most épp az első Toy Story-t mondanám, rövidfilmek közül pedig a Balance címűt (ez utóbbi 1989-ben kapott Oscar-díjat – a szerk). De szintén a kedvenceim között van A légy, Rófusz Ferenctől (mely szintén elnyerte a rövidfilmes Oscar-díjat 1981-ben – a szerk). Ez utóbbi nagyon nagy hatást gyakorolt rám, amikor először láttam. Sőt, volt szerencsém találkozni is a rendezővel még egy korábbi KAFF-on. Egyébként szeretnék még többet tanulni a magyar animációról – talán erre az idei KAFF-on is lesz valamennyi lehetőségem.

A KAFF ausztrál panoráma programjának vetítéseire a Hírös Agóra színháztermében kerül sor június 22-én csütörtökön 17.00-s, pénteken 11.00-s és szombaton 10.00-s kezdéssel. Dennis Tupicoff hat rövidfilmből álló válogatása pedig június 22-én 11.30-kor kezdődik ugyanott.

A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált június 21. és 25. között rendezik meg, további információk a KAFF facebook oldalán, illetve honlapján találhatók. Facebook-esemény itt.