Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Magyar animációk gyereknapra, nem csak gyerekeknek

2019. május 24. - dotandline

A közelgő gyereknap alkalmából harmincnégy animációs filmet és sorozatot ajánl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa azokból a filmekből, amelyeket a Magyar Média Mecenatúra Programban támogatott és jelenleg online nézhetők. Az érdeklődők egyebek mellett népmesékből, gyerekdal-feldolgozásokból, űrutazást, történelmet, természettudományi ismereteket bemutató vagy épp a családról, barátságról, városi életről szóló alkotásokból válogathatnak.

Népmesék és rímes remekek

A népmeséket kedvelőknek lehet jó választás például A Mesemondó, amely olyan mesefigurákról szól, akik rég nem olvasott könyvek lapjai között töltik napjaikat, egy nap azonban úgy döntenek, hogy megszöknek a könyvtárból, a Mesemondó nyomába eredve. Rákattinthatunk cigánymesére (Cigánymesék – A cigányasszony meg az ördög), ógörög klasszikusokra (Esopos fabulái-sorozat), vagy sziú indián történetekre (Kojot és a szikla, Kojot és a sápadtarcú). Gyerekdalok, versek, nyelvtörők feldolgozását kínálja az Eszterlánc, míg a Kortárs gyermekversek és dalok gyűjteménye olyan mai művészek szövegeit eleveníti meg, mint Jász Attila vagy Tóth Krisztina. A Paradicsomleves betűtésztával Lackfi János etetős verseivel ismerteti meg nézőit.

kojot_es_a_szikla.jpg

Gauder Áron: Kojot és a szikla

Tovább

A Macskafogó és a János vitéz Annecy-ban

Ahogy korábban írtuk, június 10. és 15. között rendezik meg az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivált, ahol a rövidfilmek versenyében debütál Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis, a diplomafilmes versenybe hívtak két MOME Anim diplomafilmet: Buda Flóra Anna Entropia, valamint Hana Yamazaki The Act of Breathing című alkotását, a MIFA pitchfórumán pedig Kreif Zsuzsanna mutatja be új filmtervét, a Forró helyzet a hüllők bolygóján című sci-fi szatírát.

De ezzel még nincs vége a magyar alkotásoknak a francia fesztiválon: az Annecy Classics programban vetítik Ternovszky Béla Macskafogó, valamint Jankovics Marcell János vitéz című filmjeit is, méghozzá felújított változatban.

macskafogo_1.jpg

Ternovszky Béla: Macskafogó

Tovább

Először nyerte animáció a Kritikusok Hetének nagydíját

Jérémy Clapin I Lost My Body című animációja nyerte a nagydíjat a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan megrendezett Kritikusok Hetén.

A Kritikusok hete (Semaine de la Critique) a Cannes-i Filmfesztivál legidősebb párhuzamos programja, melyet 1962-ben hozott létre a Francia Filmkritikusok Szövetsége azzal a céllal, hogy új tehetségek fedezzenek fel. Így a program az első- és másodfilmes rendezőkre fókuszál, felfedezettjei között pedig olyan nevek szerepelnek, mint Bernardo Bertolucci, Guillermo del Toro, Gaspar Noé vagy Kocsis Ágnes, aki a Friss levegővel versenyzett 2006-ban. De magyar animáció is szerepelt már a Kritikusok Hetén: 2008-ban M. Tóth Géza Ergo, 2016-ban pedig Tóth Luca Superbia című rövidfilmje. A Cannes-i Filmfesztiválon versenyző animációkról korábban itt írtunk.

i_lost_my_body.jpg

Jérémy Clapin: I Lost My Body

A 2019-es Kritikusok Hetének díjait tegnap osztották ki, és nagydíjat, a Nespresso Grand Prize-t az elsőfilmes Jérémy Clapin I Lost My Body (J'ai perdu mon corps) című animációja kapta, így a Kritikusok Hetének történetében ez lett az első animáció, amely elnyerte a nagydíjat. A '90-es években játszódó film szürreális alaphelyzetből indul ki: egy levágott kézfej indul útra Párizsban, hogy visszatérjen a testhez, amelyhez tartozik: egy Naoufel nevű marokkói bevándorló fiúhoz. Miközben átküzdi magát Párizs legbaljósabb szegletein, útja során emlékképek jelennek meg, melyek akkoriból származnak, amikor még a fiú testéhez tartozott. Időközben a fiú életében megjelenik egy lány, Gabrielle. 

Tovább

Vuk eredetileg nem is így nézett volna ki

A Vuk név hallatán mindenki képzeletében megjelenik az imádnivaló kisróka, akit Dargay Attila álmodott meg közel negyven évvel ezelőtt. A figura azonban kezdetben még teljesen más formát öltött.

A jól ismert klasszikus rajzfilmet először 1981 húsvétján vetítették négy rövidebb részben, sorozatként a televízióban, és a műsor olyan sikeresnek bizonyult, hogy készítettek belőle egy egész estés filmet is, amit 1981. december 10-én mutattak be a mozikban. A népszerűség azóta is töretlen, pár éve újra visszatért a mozivásznakra a klasszikus film restaurált változata, a televíziók pedig évente többször is műsorra tűzik. Azonban ha jobban elmélyedünk a rajzfilm előzményeiben, roppant érdekes dolgokra bukkanhatunk.

vuk_kepregeny.jpg

Részlet a Vuk Fülesben megjelent képregényváltozatából

Dargay Attila – aki a Vuk mellett még olyan nagy sikerű filmek rendezője volt, mint a Lúdas Matyi, Szaffi és Az erdő kapitánya – már évekkel a rajzfilm megjelenése előtt kitalálta a történetet. "Elolvastam a könyvet, és elbűvölt. Szinte láttam a figurákat, csak le kellett rajzolni őket” - mondta egyszer egy interjúban Fekete István regényéről. Mivel a film korábban gazdasági okokból nem készülhetett el, a történet először a Füles hasábjain jelent meg 1972-ben, képregényként. Ha fellapozzuk ezt a korabeli magazint, egy teljesen más karakterű Vuk néz vissza ránk belőle. Szemei nagyobbak, orra hosszúkásabb és az egész figura sokkal karikatúraszerűbb, mint az a Vuk, amely az elkészült rajzfilm révén végül népszerű lett.

Tovább

Macskakirálylányt koronáztak Trebonban

Véget ért a CEE Animációs Fórum (korábban Visegrádi Animációs Fórum), Közép-Kelet-Európa legnagyobb animációs pitchfóruma, melyet hetedszerre rendeztek meg május 6. és 8. között Trebonban, az Anifilmmel párhuzamosan. A díjazottak között idén is van magyar alkotás: Tamás Iván Macskakirálylány című filmterve nyerte a tv-sorozatok és speciálok versenyét. 

Idén 32 terv versenyzett három kategóriában: rövidfilm, tv-sorozat és -speciál, valamint egész estés film kategóriában. A pitchfórumon mindhárom szekcióban volt magyar alkotás: a rövidfilmek közt szerepelt Turai Balázs Amok című pszicho-komédiája, a sorozatok között Tamás Iván Macskakirálylány című könyvadaptációja, egész estés filmek között pedig Miklósy Zoltán és Herkó Attila Solo Lobo című filmterve.

A tv-sorozat és -speciál kategória nyertese Tamás Iván Macskakirálylány című filmterve lett, mely nemrég kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán is. Macskakirálylány Tamás Zsuzsa azonos című mesekönyve alapján készül, melyben a magát belülről elvarázsoltnak érző Bánatos királyfi életébe váratlanul egy macska toppan be. A Macskakirálylány című könyvért Tamás Zsuzsa elnyerte az Év Gyerekkönyve díjat 2014-ben. A Macskakirálylány gyártója a CUB Animation, producere Gelley Bálint. A CEE Animációs Fórum zsűrije kiemelte a filmterv különleges humorát, mely az egyedülálló mesélésben gyökerezik. "Igazán szeretjük a 'szomorúság csarnokát'." - mondta a zsűri, akik kiemelték a gyönyörűen naiv, retro látványvilágot, mely klasszikus, de nem régimódi.

tamas_ivan_x_macskakiralylany.jpg

Tamás Iván: Macskakirálylány (Forrás: CUB)

Tovább

Itt a képregényesek legnagyobb hazai ünnepe

A Magyar Képregény Szövetség 15. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét, a Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált, mely a jubileumi alkalomból öt napon át ünnepli a képregényeket.

Május 8. és 11. között esténként képregényes kulturális programok, kiállítások és beszélgetések lesznek Budapest több pontján.

Május 12-én szokás szerint egész nap a Dürer kertben lesz képregényvásár, melyet 1000 forintos belépővel lehet látogatni. A belépés 10 év alatt ingyenes. Az esemény programjai címszavakban: képregénydíjak átadása, beszélgetés külföldi vendégekkel, beszélgetés a közönségi finanszírozásról, alkotók előadásai műhelytitkaikról, workshopok, analóg és digitális rajzolás és persze képregényvásár egész nap.

A fesztivál plakátját a MOME animáció mesterszakán végzett Felvidéki Miklós készítette, de lesz még animációs kötődés: László Márk tavaly végzett a MOME animáció mesterszakán The Boy Who Loved a Ghostclown című képregényével. 

15_kepregenyfeszt.jpg

Tovább
süti beállítások módosítása