Egyre több kortárs magyar animációs sorozat készül az utóbbi években, ami leginkább a Médiatanács Macskássy Gyula- és Dargay Attila-pályázatainak köszönhető. Míg a Macskássy-pályázaton az egyedi filmterveken kívül sorozatok pilotjai, illetve első és második részei, addig a Dargay-n a már korábban nyert (és elkészült) részek után lehet további epizódokra támogatást kapni, így 13 részes évadok készülhetnek egy-egy sorozatból. Ezeket a televízió tűzi műsorra, de eddig sajnos nem sokszor lehetett belefutni friss magyar animációs sorozatokba, leginkább csak őszi- és tavaszi szünetben adták őket. Ami viszont szuper, hogy az alkotók is rájöttek, hogy egyrészt sokkal több emberhez tud eljutni, ha online elérhetővé teszik a filmeket (főleg, ha angol felirat is van hozzájuk), amik bármikor visszanézhetők, a mai gyerekek pedig előbb tanulják meg kezelni a számítógépet, a tabletet és az okostelefonokat, mint olvasni, úgyhogy a célközönség szempontjából is a legopcionálisabb hely a net. Persze komoly szerződés köti az alkotókat, például a tévés bemutatás eleve szükséges ahhoz, hogy támogatást nyerjenek a projektek, és a fesztiváloztatást leszámítva először a szerződésben foglalt csatornán kell lemennie a filmnek/sorozatnak. De legutóbb például Glaser Kati fantasztikus Városi legendák című sorozata lett kész, és került fel szinte egyből a netre a tévés sugárzás után. 

Nemrég pedig Gyulai Líviusz Egy komisz kölyök naplója című szériája debütált a neten, a KEDD Animációs Stúdió jóvoltából. 

Gyulai Líviusz: Egy komisz kölyök naplója

Metta Victoria Fuller amerikai írónő műve az Egy komisz kölyök naplója, melyet a zseniális Karinthy Frigyes fordított magyarra és mely már a hetvenes évektől foglalkoztatta Gyulai Líviuszt. Az eredeti mű a XIX. századi Amerika izgalmas világát eleveníti meg egy nyolcéves kisfiú életén keresztül. A sorozat főhőse Georgie, akivel a legkülönfélébb kalandok történnek, amiket a naplójába ír le, mindezek pedig a gyermeki szem interpretálásán keresztül válnak még mókásabbá. A sorozat inkább a könyvillusztrációk műfaját idézi, mind stílusban, mind az animáció minimalizálásában, és inkább konzervatív, mint újító, viszont Eszenyi Enikő a főhős kisfiú szinkronhangjaként felejthetetlen alakítást nyújt.  

Az eredeti mű, és maga a sorozat is a kisfiú hajmeresztő kalandjait örökíti meg és mutatja be, hogy a XIX. század technikai újításaival milyen izgalmas korszaka volt az emberiségnek. "A Komisz kölyökkel például a gyerekkorom olvasmányélményeit próbálom meg átadni, amikor indiános-cowboyos, négeres, Mississippin megesett kalandokkal teli vagy éppen Buffalo Bill-es vadnyugati történetek varázsoltak el minket. Néha tükröt kell tartani a mai rohanó világ elé, és megnézni, milyenek voltak azok a romantikus, boldog békeidők, amik persze közelről nézve, benne élve korántsem voltak olyan felhőtlenek." – mondta az Egy komisz kölyök naplójáról egy Médiatanácsnak adott interjúban Gyulai – "Titkos célom a sorozattal, hogy a rajzfilmen keresztül megmutassam a gyerekeknek, érdemes olvasni. Ma konzervet kapnak a gyerekek, nem hagyják őket gondolkodni, a fantáziájukat használni."

A teljes sorozat elérhető a KEDD Animációs Stúdió youtube-csatornáján

Az Egy komisz kölyök naplója a Médiatanács Macskássy-, illetve Dargay-pályázatán nyert támogatásból jött létre, mely 2011-től 2016-ig készült. A sorozat egyes epizódjai több fesztivált is megjártak, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon például kétszer egymás után is díjazták: a 11. KAFF-on a legjobb tv-sorozat kategóriadíját hozta el a Fifi című epizód, a 12. KAFF-on pedig a Betty néninél kapta ugyanezt az elismerést.  

Az idei, 13. KAFF-on szintén szerepel Gyulai Líviusz, de már egy új szériával: az Egy komisz kölyök naplója folytatása és második évada, az Egy komisz kislány naplója, melynek első része, a Hurrá, nyaralok! látható a magyar tv-sorozatok versenyprogramjában. 

A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált június 21. és 25. között rendezik meg, további információk a KAFF facebook oldalán, illetve honlapján találhatók. 

Áprilisban a KISKAKAS Animációs Filmnapok volt az egyik legjobb program, ahol moziban nézhettük a legfrissebb hazai és francia animációs rövideket. De nem telhet el nap animáció nélkül, a net pedig végtelen kincsestára az animációs gyöngyszemeknek, így most az áprilisban látott több száz film és szpot közül válogattuk ki a 20 kedvencünket. Az alább összegyűjtött rövidek mindegyike nagyon szuper, de a legjobban annak örülünk, hogy Tóth Luca újabb animációval jelentkezett, amelyet ugyan megrendelésre, a TASZ kampányához készített, de szabad kezet kapott, így a saját stílusában készíthette el ezt a kis aktivista rövidfilmet, melyben a jelenlegi hazai társadalmi-politikai viszonyokra reflektál korántsem burkolt formában.  

Végre elérkezett az idő, hogy hosszú és sikeres fesztiválkörút után online is elérhetővé váljon egy magyar sikerfilm. Andrasev Nadja A nyalintás nesze című animációja a neten!

A nyalintás neszét először a 2015 novemberében tartott MOME Anim diplomapremieren lehetett látni, nemzetközi bemutatója pedig tavaly, a cannes-i Cinéfondation programban volt, ahol megosztott harmadik díjat nyert. A 9 perces animáció Nadja MOME Anim diplomamunkájaként készült 2015-ben, az alapot pedig Bodor Ádám Megbocsátás című novellája adta hozzá, melynek abszurditása ragadta meg a rendezőt. "Az a helyzet, melyben egy hívatlan látogató a saját nappalijában figyel egy nőt mindennapi tevékenységei közepette, finom szexuális töltetet kapott. A voyeurizmustól áthatott atmoszférában a karakterek magánnyal, vágyakkal, önpusztító fétisekkel való együttélését, küzdelmét figyeljük, észrevétlenül áramolva valóság és képzelet között." – mondta róla korábban Nadja.

A nyalintás nesze az egyéves fesztiválkörút alatt bejárta az egész világot és több rangos díjat is elnyert. Ott volt tavaly az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál diplomafilmes versenyprogramjában, a Denver Film Festival-on a legjobb animációs rövidfilm lett, ahol Lukács Péter Benjámin zseniális hangdizájnját is kiemelték, a koreai Biaf Ani zsűrije a diplomafilmes versenyszekció nagydíjával jutalmazta, a belgrádi Festival of European Student Animation programjában a legjobb diákfilm elismerését kapta, a Filmfest Dresden, az Animakom és a London International Animation Festival-on a zsűri külön elismerésben részesítette, legutóbb pedig az Athens International Film and Video Festival-on díjazták a szerelem és a vágyakozás bizarr, perverz és teljesen magával ragadó ábrázolásáért. De a magyar filmkritikusok is a legjobb magyar animációnak szavazták 2016-ban, valamint a Mediawave-en is megkapta a legjobb magyar animációnak járó elismerést.  

Az egyetem befejezése után Nadja részt vett az Animation Sans Frontiérs (ASF) programban, Dániában, jelenleg pedig ugyanott, az Open Workshop Residency keretében fejleszti filmtervét, a Szimbiózist, melyre a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán nyert támogatást. A 10 perces animáció vegyes technikával készül (kollázs, digitális rajzanimáció és pixilláció) és arról szól, hogyan dolgozza fel egyedi módon megcsalásait egy feleség, aki előbb nyomozni kezd a szeretők után, majd miután elhatalmasodik rajta a kutató- és gyűjtőszenvedély, természettudományos jelleggel figyeli meg férje nőit.

A nyalintás nesze online egyelőre a NOWNESS oldalán látható, de később majd Nadja és a MOME vimeo csatornájára is felkerül. 

Véget ért a Visegrádi Animációs Fórum, Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfóruma, melyet Trebonban, a csehországi Anifilm Nemzetközi Animációs Filmfesztivál keretében rendeztek meg 2017. május 2. és 4. között. A VAF-on a korábbi évekhez hasonlóan idén is szép számmal voltak magyar projektek, de idén csak egy magyar terv lett díjazott.

A VAF 13 rövidfilmes projektje között szerepelt Bárány Dániel A vacsora (Supper) és Andrasev Nadja Szimbiózis (Symbiosis) című egyedi filmterve, a tévésorozatok között pedig Szeiler Péter és Fritz Zoltán Hajótöröttek, valamint Gelley Bálint Átjáró Másvárosba című szériaterve mutatkozott be másik 8 alkotás mellett. 

A rövidfilmes kategória győztese Joseph Wallace Salvation Has No Name című filmterve lett, mely legközelebb Annecy-ban, a MIFA pitchfórumán fog szerepelni. Joseph Wallace egyébként többször dolgozott együtt Vácz Péterrel, legutóbb a James nevű angol együttesnek készítették a Dear John című stop motion klipet.

A VAF rövidfilmes különdíját a Happy End-del Oscar-shortlistre jutott Jan Saska és Vojtech Kiss Hurikan című projektje kapta. 

Szeiler Péter és Fritz Zoltán: Hajótöröttek

A tévésorozatok között magyar csapat ötletét díjazta a zsűri: Szeiler Péter és Fritz Zoltán Hajótöröttek című szériaterve nyerte a kategória fődíját. A Hajótöröttek egy 6-12 év közti gyerekeknek szánt ismeretterjesztő sorozat, melynek főhőse Kolos, aki nagyapjával együtt hajótörést szenved és egy lakatlan szigeten kötnek ki, ahol leleményességükre és természettudományos ismereteikre kell hagyatkozniuk, hogy életben maradjanak. A Hajótöröttek első része már a tévében is debütált (részletesen itt írtunk róla), nemrég pedig a Médiatanács Dargay Attila-pályázatán kapott támogatás további 12 részre. A sorozat gyártója a Filmfabriq Kft., producerei Patricia D’Intino, Osváth Gábor és Csornay Péter.

Így örül a Hajótöröttek csapata! A képen Szeiler Péter rendező, valamint Patricia D’Intino és Csornay Péter producerek. (Forrás: Szeiler Péter)

A VAF sorozat és tv-speciál kategóriájában külön elismerésben részesült Ivana Šebestová és Katarína Moláková karácsonyi tv-speciálja, a MIMI & LISA.

A rövidfilm, valamint a tévésorozat és -speciál kategória nyertes projektjei 2000 eurós pénzjutalmat kapnak további fejlesztésre, ezenkívül a legjobb sorozatterv, vagyis a Hajótöröttek és a MIMI & LISA továbbjut az ősszel tartott Cartoon Forumra. 

A 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon gazdag merítés látható az elmúlt két év magyar animációs filmterméséből. 36 rövidfilm, 25 tévésorozat epizód, 22 diákfilm és 33 alkalmazott animáció került a versenyprogramba. A fesztiválkedvencek mellett számos mesefeldolgozás és történelmi témájú animáció pereg a KAFF-on idén júniusban.

Megvan a 13. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramja. Az előzsűri, Balázs Zoltán tervezőgrafikus, a Partiumi Keresztény Magyar Egyetem tanára, Kulics Ágnes vágó, televíziós filmszerkesztő és Pál Nagy Balázs animációs rendező 229 nevezésből 116 animációt válogatott be a versenyprogramba.

Felvidéki Miklós: Gorgon

Kulics Ágnes a nevezések kapcsán elmondta, hogy meglepően sok alkotó jelentkezett, köztük nagy számú diák. A számos díjnyertes film vágójaként ismert szakember szerint "technikai és esztétikai értelemben sem lehet komoly különbséget felfedezni a rutinos, már szakmai hírnevet szerzett alkotók és a fiatal szerzők között. A televíziós sorozatok minősége, nagy száma emlékeztet azokra az időkre, amikor az animációs sorozatok fő megrendelője, támogatója a közszolgálati televízió volt. Ez ma is sokat jelentene a szakma számára. Ugyanakkor a fiatal nézők művészeti nevelésében is komoly szerepet töltenének be ezek az animációs filmek, sorozatok" – véli a Duna Tv egykori filmszerkesztője. "Nyugati országokban a közszolgálat televíziók a nemzeti, tartományi filmalapok mellett a filmszakma fő támogatói" – tette hozzá.

Április 28-án kezd a KISKAKAS Animációs Filmnapok, ahol megannyi rövidfilm között a MOME legfrissebb projektje, a Kortárs gyerekversek és dalok széria második évadának premiervetítése is lesz.

A MOME 2008 óta dolgoz fel kortárs magyar verseket és dalokat, melyre először 2012-ben nyertek támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán, ekkor még 10 animáció elkészítésére, 2015-ben pedig már 17 rövidre. A Kortárs gyerekversek és dalok második sorozatában készült rövidfilmek többek közt Kiss Judit Ágnes, Kukorelly Endre, Lackfi János, Miklya Zsolt és Varró Dániel verseit dolgozza fel, melyeket a tanszék oktatója, Domonyi Rita dramaturg válogatott össze. A filmeket volt MOME Anim szakos hallgatók rendezik – Bognár Éva Katinka, Bakos Barbara, Bertóti Attila, Farkas Júlia, Gellár Csaba, Gelley Bálint, Hermán Árpád, Horváth-Molnár Panna, Molnár Tünde, Réthi Gábor, Sándor József, Tamás Iván, Végső Ágota, Vácz Péter, Zétényi Borbála –, akik közül többen már másodszorra vesznek részt a projektben, de sok jelenlegi diák is dolgozik a filmeken.

Korábban már bemutattunk néhányat a 17 animációból (Horváth-Molnár Panna, Farkas Júlia, Zétényi Bori versfilmjét), most egy újabb következik. Tamás Iván A rossz idő című animációja László Noémi azonos című versét adaptálja, melyben egy lila hajú kislány mesél arról, hogy az időjárás mennyire kihat a közérzetére is, nekünk pedig Iván mesélt a film elkészültéről.

Tamás Iván: A rossz idő

Domonyi Rita eredetileg egy másik László Noémi-verset választott, de miután a rendező elolvasta a költő két kötetét, rátalált A rossz időre, melyről úgy gondolta, hogy "finom humora és gazdag vizualitása kiválóan alkalmassá teszi arra, hogy animációs film szülessen belőle." Mivel Iván mindenképp dalt szeretett volna a versből, felkérte zenész barátait, Szeder-Szabó Krisztinát (Szeder) és Csorba Lórántot (Lóci játszik), hogy zenésítsék meg a rövid művet, akik „rögtön rápörögtek a dologra, és nagyon hamar körvonalazódtak a zenei koncepció alapjai: a minimál hangszerelés, hogy a képnek legyen tere érvényesülni; hogy a vokálozást az álomjelenet kiemelésére fogjuk használni; hogy keretes szerkezetűvé alakítjuk a szöveget (így került a – szerintem zseniális – ’pitekantrópusz, humusz, kumulusz’ sor a dal elejére is), és hogy keringő témát is megidézünk a bögretánchoz” – sorolta Iván a kezdeti terveket.

A hangi munkálatok a Studio Einz csillebérci stúdiójában zajlottak Kálmán András és Koroknay András vezetésével, Gányi Marcell nagybőgőssel (aki egyébként a fő basszus dallamot is írta a dalhoz), az álomjelenet vokálját Dósa Szelinával vették fel, a  hangdizájner pedig Beke Tamás volt. "Nagyon boldog voltam a zenei anyaggal," – mondta Iván – "mert azon túl, hogy szerintem a dal már önmagában is egy értékes produktum, megvalósult az, amit a legjobban szeretek az animáció-készítésben: az inspiráló csapatmunka. Az animációs filmkészítés gyakran próbára teszi az ember kitartását: egyetlen rövidfilm miatt is heteket, hónapokat, néha éveket ülünk a rajzasztal/számítógép előtt, és közben könnyen el lehet bizonytalanodni. De aztán amikor végre megérik a projekt arra, hogy az ötletgazdán kívül más szakember is kezébe veheti – dramaturg, vágó, színész, zenész, stb. –, akkor megtörténik a csoda. Hát, valahogy így volt A rossz idővel is."