Április 3. és 8. között a Toldi moziban rendezik meg a 6. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilm Fesztivált, a hazai rövidfilmes szakma legjelentősebb eseményét, ahol a legújabb magyar és nemzetközi kisfilmek mutatkozhatnak be a közönségnek.

A Friss Hús elsődleges célja a legújabb magyar és nemzetközi rövidfilmek bemutatása, valamint egy olyan szakmai fórum építése, ahol a visszajelzést kereső alkotók közönség előtt mutathatják meg alkotásaikat. A fesztivál látogatóinak száma évről évre egyre magasabb: tavaly márciusban már több mint kétezren vettek részt a Friss Húson. 2018-ban lesz először LMBTQ-szekció az elmúlt év legjobb meleg témájú kisfilmjeivel, valamint horrorfilmekből összeállított program, amelyet késő esti vetítéseken láthat a közönség, ezen kívül idén is lesz Friss Hús #Kids, ahol a legfrissebb, gyerekeknek szóló magyar animációkat lehet megnézni. 

Az idei fesztiválra 168 magyar és 1500-nál is több külföldi rövidfilmet neveztek az alkotók több mint 65 országból, ebből végül 34 magyar és 16 nemzetközi kisfilm került be a versenyprogramba. A magyar versenyben látható itthon először Bucsi Réka Berlinalén debütált Solar Walk című filmje, mely egy kozmikus utazás, amely a káosz melankóliájának elfogadásáról szól az egyén és a naprendszer közötti tér és időbeli perspektívaváltásokon keresztül. A húsz perces kisfilm nemrég kezdte a fesztiválkörútját és rögtön a debütálási helyszínén elnyerte az Audi Short Film Award-ot. A rendezővel készült interjúnkat itt lehet olvasni.

Nagyon várjuk Turai Balázs, az Oligarchia webszéria egyik atyjának saját képregény-adaptációját, a Róma bukását, mely egy szürreális, antiutópisztikus és erősen társadalomkritikus animáció, egyben fricskája is az itthoni politikai helyzetnek. "Rádiumék egy átlagos világvége utáni család. A Búra mesterséges édenkertjében élik mindennapjaikat: a gyerekek játszanak, anyu főz, apu a határra jár mutánsokat lőni. Amikor Gyurit is magával viszi egy vadászatra, a kisfiút furcsa vágy fogja el a Külvilág felderítésére. Éjszaka a hugával együtt kiszökik a Búrából. A tesók először az elrákosodott kivándorló Árpi Bácsival randiznak, utána szembekerülnek a gonosz mutánsokkal is."

Elkészült a Szőrmók Ovi második része, melynek premierje húsvétkor lesz a tévében.

A Manieggs - Egy kemény tojás bosszúja, valamint a Janó Manó és az elveszett harmatcseppek gyártóstúdiója, az Umatik Kft. 2015-ben kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán a Szőrmók Ovi első részének elkészítésére. A Szőrmók Ovi a Umatik első, saját ötleten alapuló rajzfilmsorozata, melynek alapötlete egy olyan szőrmók világ, ahova a szőrmók gyerekek buborékgömbökben érkeznek reggelente az óvodába, és minden részben olyan témák megoldásával találkoznak, melyeket kisgyermekkorban kell elsajátítani. Ilyenek például a köszönés, a kulturált étkezés, a természetvédelem, a kiközösítés ellenzése, vagy a csalás fogalmának megértése és elítélése. Az első epizód, mely a köszönés és bemutatkozás témakörét járja körbe, már online is elérhető.

Miklósy Zoltán és Herkó Attila sorozatának második része, mely 2017-ben kapott támogatást szintén a Macskássy Gyula-pályázaton, az oviban tartott homokvár építő versenyről szól: a buborékgömbjükben pattogva közlekedő kis szőrmókok, Lali és Flamo azon dolgoznak, hogy megtörjék Sumák Samuék homokvár-hegemóniáját, és két év után az övék legyen a legstabilabb építmény. A rajzfilm látványvilágát 2D-s és 3D-s grafikai elemek alkotják: a szőrmókok vicces megjelenése az előtérben digitális 2D-ben, míg a hátterek 3D-s modellekből lettek felépítve. Az összkép így egy impozáns, színes világ, melynek erőteljes karaktere megjegyezhetővé teszi a rajzfilmsorozatot a gyerekek számára.

A karaktereknek Baráth István, Kocsis Judit, Szokol Péter, Gubányi György István, Hermann Lilla, Mezei Kitty, Szalay Csongor és Szabó Zselyke kölcsönzik a hangjukat, a sorozat zenéjét Milkovics Mátyás szerezte, az animátorok ezúttal is Reichardt Péter és Milbich Tamás voltak, az utómunkában pedig Hamza Károly működött közre

A harmadik epizódra idén januárban nyert támogatást az Umatik, a gyártás tervezett befejezési határideje 2018 év vége.

Az első rész március 31-én, szombaton 19.25-től, a második, legújabb epizód pedig április 1-én 19.40-kor látható az M2-n. Online itt lehet majd nézni.

Március 25-én, az Észt Hét keretében ismét lehet találkozni a legfrissebb észt animációkkal: az Új ész animációs blokkot 16 órától a Művész moziban, április 5-én, 17-órától pedig a szegedi Grand Caféban lehet látni.

Az idei Észt Héten sem maradunk animációk nélkül: az esemény zárónapján az észt animáció legfrissebb alkotásaiból láthatunk válogatást a Művész moziban, illetve a szegedi Grand Caféban. A hét animáció között szerepelnek stop motion darabok a nagy presztízsű Nukufilm stúdiótól, három kisfilm az Észt Művészeti Egyetemről, de Ülo Pikkov és Chintis Lundgren új animációját is vetítik.

Chintis Lundgren filmjei abszolút közönségkedvencnek számítanak az animációs fesztiválokon, mert egyszerre kedvesek, humorosak, tele vannak érzelemmel és apró, hétköznapi problémákkal, emellett pedig fontos társadalmi kérdéseket dolgoznak fel: az élet Hermannal című animációja például az alárendelő párkapcsolatokat mutatja be, melyben egy pedáns kiscica szolgálja ki a punk patkányt - és közben próbálja megváltoztatni, az Észt Héten vetített Manivald pedig szintén egy társas kapcsolatot helyez a középpontba. A főhős Manivald kora ellenére még mindig a gondoskodó anyjával él, aki mindenben kiszolgálja őt. Ám egy napon megjelenik Toomas, a mosógépszerelő, aki felborítja a harmonikus életüket és új élményeket szerez az anyának, Manivaldot pedig nagy lépésre készteti. 

Hasonló, a komfortzónájából kilépő főhőse van Rino Unt bábanimációjának, a Maria és a hét törpének. Maria egy kolostor falai közt magányosan élő apáca, akinek mindennapos rutinja, hogy lenyírja a füvet a kertben, miközben arról álmodozik, hogy nincs egyedül és gondoskodhat valaki másról is. Sőt, vágyakozva nézi a kolostor kapuja előtt elhajtó motoros nőt, aki kívülről felszabadultnak és boldognak látszik az életétől. Végülis az ember társas lény, láttunk már példát arra, hogy egy magányos ember a körülötte lévő tárgyakból készített magának partnert, Maria sem kivétel ezek közül.  

Rino Unt: Maria és a hét törpe

Megvannak az idei Visegrádi Animációs Fórumra bejutott projektek, köztük négy magyar alkotással.

Május 1. és 3. között, a csehországi Anifilm Nemzetközi Animáció Filmfesztivál keretében rendezik meg Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfórumát, a Visegrádi Animációs Fórumot (VAF). Az angol nyelvű workshopokat, előadásokat, prezentációs és kapcsolatépítő fórumot is magába foglaló VAF-ra a kelet-közép-európai országokon kívülről is érkeznek szakmabeliek (több mint 150 producer, forgalmazó, műsorszolgáltató, fesztiválszervező, befektető, stb.), akik a pitch ideje alatt támogatási és továbbfejlesztési lehetőségeket is felvázolnak a résztvevőknek. A VAF legjobb rövidfilmes ötlete, valamint a legjobb sorozat és tv-speciál terve is 2000 eurós pénzjutalmat kap további fejlesztésre, ezen kívül a legjobb sorozatterv továbbjut a 2018-as Cartoon Fórumra is.

Az idei VAF  rövidfilmes blokkjába 11 film került, köztük Lovrity Anna Katalin Márvány és citrom (Marble and Lemons) című filmterve, melynek főhőse egy anya és lánya, akik Olaszországban nyaralnak. A lány szembesül anyja öregedésével, ezért megpróbál újra közel kerülni hozzá. A filmben párhuzamosan fut az anya és lánya közti kapcsolatot bemutató rész és a szimbolikus szekvencia, amelyben megjelenik a címszereplő márvány és citrom: a márvány egy nagyon kemény, időtálló anyag, de egy csepp citrom képes felmarni, a citrom pedig az időt jelképezi a csendélet-festészetben.

A TV-sorozat és -speciál kategóriában 10 projekt szerepel, köztük három magyar filmtervvel: Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című sorozata, melynek első részét decemberben adta le a tévé (itt írtunk róla). A széria az Umatik Kft. produkciójában készül, főszereplője Janó Manó, az erdő gondnoka, akinek az a feladata, hogy megvédje az erdő lakóit, melyben segítségére van jobbkeze, Ragacs Pamacs. 

Szederkényi Bella az Ahány király, annyi mese című szériatervével szerepel a VAF-on, melynek két része (A könyvgyűjtő király, A bújócskakirály) már elkészült és fesztiválozik. A Simon Réka Zsuzsanna meséje alapján készült sorozat gyártója a CUB Animation, a mesék pedig egy-egy királyról szólnak, akiknek különböző szenvedélyeik vannak.

Speciálként szerepel a projektek közt Vácz Péter 25 perces karácsonyi bábanimációja, a Noé fája, mely jelenleg utolsó fordulós a Macskássy Gyula-pályázaton. A speciál gyártója a Filmfabriq, producere Osváth Gábor.

Tesztkép Vácz Péter Noé fája című tv-speciáljához (Forrás: Filmfabriq)

A VAF-on korábban sok magyar projekt kapott támogatást: 2012-ben a legjobb rövidfilm lett Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála későbbi MOME Anim diplomafilmje, a francia koprodukcióban megvalósult Limbo-Limbo Travel, 2014-ben pedig a Candide kalandjai című széria lett különdíjas. 2015-ben Kreif Zsuzsanna és Bognár Éva Katinka szüfrazsett-mozgalomról szóló terve, az Operation Burning Corset lett a rövidfilmes kategória nyertese, külön elismerésben részesült Tóth Luca Superbia című elsőfilmje, a tv-sorozat kategóriában pedig különdíjat kapott Tamás Iván Hogyan keletkezett a világ? című szériaötlete. 2016-ban Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Carpel című projektje kapta a legjobb rövidfilmtervért járó díjat, tv-sorozat kategóriában Buda Flóra Anna és Turai Balázs Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai című szériaterve nyert és juthatott tovább a Cartoon Forumra, ugyanebben a kategóriában pedig Gurmai Beáta Borka és a varázsruha című sorozata lett különdíjas. 2017-ben Szeiler Péter és Fritz Zoltán sorozatterve, a Hajótöröttek nyerte a kategória fődíját, mely szintén Filmfabriq-projekt.

Forrás: VAF

A franciaországi Bordeaux-ban március 7. és 9. között rendezték meg a 20. Cartoon Movie-t, mely az európai Media Program által támogatott pitch- és koprodukciós fórum egészestés animációs filmek számára. A beválogatott projektek producerei a kétnapos esemény alatt filmterveikhez keresnek partnereket és nemzetközi forgalmazókat. 

Idén 60 animációs projekt szerepelt a fórumon, melyek közt két hazai alkotás volt. Gauder Áron Minden a Rokonom (As Long as the Grass Grow) című filmterve a francia Les Bateliéres Productions és a magyar Cinemon Entertainment (Salamon király kalandjai, Lengemesék) stúdióval koprodukcióban készül. A 90 perces családi film forgatókönyvét Gauder Áron és Bereményi Géza írta és egy megalázott és porba tiport nemzetnek állít emléket. A Minden a Rokonom egy indián mítoszokon alapuló teremtéstörténetet mesél el, ahol az ember nem a teremtés koronája, hanem a természet leggyengébb teremtménye. A film az idők kezdetekor játszódik, mikor a Nagy Öreg elkezdi létrehozni a világot egy marék sárból. Minden, amit teremt, új és névtelen, és hatással van a világ többi részére. Még az érzések és a vágyak is ismeretlenek, ám amikor megjelennek, a világ egyre bonyolultabbá válik.

A másik projekt Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első egészestés filmterve, a Műanyag égbolt című sci-fi animáció, mely a magyar SALTO FILM, a francia Paprika Films, valamint a szlovák Artichoke stúdióval koprodukcióban készül. A Műanyag égbolt a Filmalap Inkubátor Programján nyert támogatást, mellyel 82 millió forintot kaptak a gyártási szakaszra. Egészestés animációnál ez nagyon kevés (összehasonlításképp a Salamon király legendája 800 millió forintból készült, ami szintén nem sok európai, vagy világviszonylathoz képest), ezért további anyagi források keresése egyértelmű volt. 

2219-re a termőföld eltűnik a Föld teljes felszínéről, a flóra és a fauna pedig a végleges kipusztulás előtt áll. Budapest teljes elszigeteltségben él. A tudósok egy különös növényt kísérleteznek ki, melynek rendkívül tápláló levelei vannak, viszont ez a növény kizárólag emberi húsból képes táplálkozni, halálos szimbiózisban élve a gazdatesttel. A város minden polgárának beültetnek egy ilyen növényt az 50. születésnapján. Stefan, egy 28 éves pszichiáter teljes mértékben hisz a rendszer szükségességében, mígnem felesége, Nóra önként jelentkezik a beültetésre.

Bánóczki Tibor & Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

Ismét eltelt egy hónap, februárban pár nagy kedvencünk is elérhetővé vált online. Például Paul Cabon The Bald Future című animációja, melyben bepillanthatunk a kopasz embereket emésztő félelmekbe, Noah Malone újabb társadalomkritikus filmje, a Fly Safe, vagy az egyedi hibaesztétikájáról ismert Nikita Diakur Fest című animációja, magyar vonalon pedig Szilágyi Varga Zoltán A jókedvű örmény temetése című filmjét tette közzé az alkotó stúdió, a Kecskemétfilm. És még sok más gyöngyszem a februári válogatásban, a korábbiakat itt lehet böngészni.