A Michael Dudok de Wit a 6. Mozinet Filmnapok keretében érkezett hazánkba. Az eseményen bemutatták A vörös teknős című első egészestés animációs filmjét. A Puskin Mozi kávézójában kérdeztem.

Michael Dudok de Wit a 6. Mozinet Filmnapokon (Forrás: Mozinet)

A holland Michael Dudok de Wit művészeti tanulmányait Svájcban és az Egyesült Királyságban végezte. Az Apa és lánya (Father and Daughter) című rövidfilmje 2001-ben elnyerte többek közt a legjobb rövid animációnak járó Oscar-díjat. Az Oscar-gála legrövidebb köszönőbeszédéért (18 másodperc) kapott egy tévét, melyet karitatív célokra ajánlott fel. A filmezés mellett könyvillusztrációkat és reklámfilmeket készít.

Mióta akarta megfilmesíteni ezt a történetet, egyáltalán hogyan jött a film ötlete?

2007 végén kezdtem el írni a történetet. Már előtte tíz évvel megszületett a gondolat, hogy egy lakatlan szigetre vetődött férfiról legyen egy film, de ez az ötlet – még csak nem is forgatókönyv – nem volt elég jó, úgyhogy végül az íróasztalfiókban maradt.

Miért lett koprodukció? Hogyan jött képbe a Ghibli Stúdió?

Valójában ők voltak a film katalizátorai. Váratlanul küldtek nekem egy levelet, melyben az állt, ha valaha egy egészestés animációs film elkészítésén gondolkoznék, akkor nagyon szívesen lennének a producerei. Ez annyira furcsa és döbbenetes volt számomra, hogy hónapokon keresztül a föld felett jártam, szinte lebegtem a boldogságtól. Három dolog miatt volt ez a hatalmas boldogság bennem: egyrészt óriási lehetőség, hogy egy egészestés filmet csinálhatok, másrészt mindig is vágytam arra, hogy japánokkal dolgozhassak, harmadrészt pedig nagyon nagyra tartottam magát a Ghibli Stúdiót. Az, hogy pont ők kerestek meg, megint csak óriási öröm volt számomra. Viszont semmit sem ígértek. Azt mondták, hogy te hozod a sztorit, te hozod a stílust és megpróbáljuk, aztán meglátjuk, hogy működik-e.

Első látásra európai, vagyis inkább francia stílusú animációnak tűnik A vörös teknős. 

Igen, egyet értek, valóban olyannak tűnik ez a film. Pont ez volt az első kérdésem is a Ghibli felé, hogy azt akarjátok, hogy Japánban dolgozzak egy japán stílusú rajzfilmen? Azt mondták, hogy nem, ez a te sztorid és a te stílusod. Gyerekkorom óta nagy hatással voltak rám a francia, belga, holland képregények, úgyhogy természetesen a stílusom meglehetősen nyugat-európai.

Azért voltak olyan elemek, amelyeket a Ghibli Stúdió stílusából is felhasznált?

Igen, voltak. Nagyon szeretem a filmjeiket, elemi szinten valószínűleg magamba szívtam valamennyit a stílusukból. A japánoknak nagyon jó érzékük van ahhoz, hogy a természetből egészen apró momentumokat nagyon egyszerűen ábrázoljanak, például a fény hogyan mozogjon a vízen. Nem csak én, hanem a kollégáim is azt mondták, ahogy néztük a filmjeiket, hogy 'úristen, nézd, milyen gyönyörű és milyen egyszerű'! Itt nem csak a Ghibli Stúdió filmjeire gondolok, hanem más japán stúdiók alkotásaira is jellemző. A Ghibli mindig olyan filmeket készít, amik nagyon mélyen tisztelik az embert és a természetet. Mindig olyan darabokat hoznak létre, amik egyrészt nagyon szórakoztatóak, másrészt mindig van bennük egy nagyon pozitív életszemlélet. Mindez nagyon inspiráló számomra és én is valami ilyesmit szerettem volna.

Milyen volt úgy dolgozni, hogy több helyszínen folyt a gyártás (például a Kecskemétfilmnél is)? Hogyan lehetett ezt felügyelni?

Rengeteg francia dolgozott a filmen, néhány angol, olasz, belga és spanyol, de egész egyszerűen nem volt elég mennyiségű jó animátor Franciaországban, ezért volt szükség a Kecskemétfilm dolgozóira. A producer azt mondta, szükség van egy másik csapatra, még akkor is, ha sajnos nem velünk egy épületben fognak dolgozni, hanem valahol máshol. Először elég csalódott voltam, mert számomra nagyon fontos, hogy az alkotók együtt legyenek, nem is csak egy épületben, hanem akár egy szobában és folyamatosan tudjanak egymással beszélgetni. De a producerem azt mondta, higgy nekem, a kecskemétiek jók, de mindenképpen küldünk nekik egy tesztmunkát, aztán meglátjuk, hogy mit kezdenek vele.

Milyen volt a Kecskemétfilm stábjával dolgozni?

Nagyon jó volt a teszteredmény. Egyrészt nagyon szépet alkottak a kecskemétiek, másrészt fontos volt számomra, hogy ez egy összeszokott, régóta együttműködő, jó csapat. Ahogy hétről-hétre, vagy akár egy héten belül több napon át jöttek a munkák Kecskemétről (ráadásul ezek egyáltalán nem voltak könnyű jelenetek), teljesen el voltunk bűvölve és mondogattuk egymásnak, hogy 'Ez elképesztő! Gyönyörű! Nézd, milyen szép!'. Nem papírra dolgoztunk, hanem képernyőre rajzoltunk, ezáltal interneten keresztül azonnal tudtak menni a jelenetek. Mindenképpen érdekes momentum, hogy én személyesen egyáltalán nem találkoztam a kecskemétiekkel egészen addig, amíg már kész nem volt a film. Ha FedEx-szel küldtük volna a rajzokat oda-vissza, az roppant nehéz és hosszadalmas folyamat lett volna, de így, az interneten keresztül azonnal tudtuk mondani, hogy figyeljetek, azt ne úgy csináljátok, hanem egy picit máshogy. Az internet segítségével valójában sokkal közelebbi volt ez a kapcsolat, mint ahogy először gondoltuk.

A dialógmentesség az eredeti ötlet része volt, vagy a készítés közben döntöttek emellett? És miért? Egészestés animációs filmeknél ez nem túl gyakori.

Először teljesen természetes, hogy nincs beszéd. Egy lakatlan szigetre vetődik egy férfi, ott nem nagyon van kivel beszélgetni. Később már adta volna magát, hogy kellene valami beszédet használni. Voltak mondatok, amiket megírtunk és el is játszottunk úgy, hogy én is és egy színész is felmondta kísérleti jelleggel. Mentálisan lehet, hogy odakívánkozott volna, de egész egyszerűen lepattant a filmről. Végül az egyik producer, Suzuki (Toshio Suzuki) azt mondta, figyelj Michael, mi lenne, ha nem használnánk dialógust, hanem szöveg nélkül menne a film? Először elleneztem ezt az ötletet, mert azt gondoltam, hogy nem fogják megérteni a filmet az emberek. Suzuki azt mondta, szerinte meg lehet csinálni dialógusok nélkül is, és úgy érzi, sokkal erősebb lesz attól a film, hogy nincs benne szöveg. Ekkor izgatottá váltam és azt mondtam, rendben, akkor nézzük meg, mert szeretem a kihívásokat. Igazán annak örülnék, ha ez úgy működne, úgy hatna a nézőre, hogy valójában észre sem veszi, hogy nincs szöveg a filmben, hanem viszi magával a cselekmény sodra, és esetleg a végén eszmél rá, hogy nem is volt a filmben szöveg.

A vörös teknős január 12-től kerül a magyar mozikban, kísérőfilmje Bucsi Réka LOVE című animációja lesz. A januári bemutató előtt még az idei Anilogue-on látható a fesztivál nyitófilmjeként.

Bucsi Réka animációját díjazták a svédországi Uppsala nemzetközi rövidfilm fesztiválján szombat este, a díj automatikus jelölés az Európai Filmakadémia (EFA) 2017-es rövidfilm díjára.

Tizedik, és egyben eddigi legfontosabb díját is begyűjtötte szombat este Bucsi Réka animációs filmje, a LOVE. A svédországi Uppsala-ban a napokban 35. alkalommal megrendezett fesztivál az egyike annak a 15 nemzetközi rövidfilm fesztiválnak, melyek nyerteseit az Európai Filmakadémia a legjobb európai rövidfilm díjára jelöli.

Legutóbb olyan magyar alkotásokat jelöltek az európai Oscarként számon tartott díjra, mint Szabó Simon Fal, Till Attila Csicska és Szimler Bálint Itt vagyok című rendezései. 2006-ban Kenyeres Bálint el is nyerte az Európai Filmakadémia rövidfilm díját Before Dawn című alkotásáért, a legelső magyar díjazott Gyarmathy Lívia volt A mi gólyánk című rendezésével 2000-ben.

A ma már több mint 3000 szakmabelit tömörítő Filmakadémia évről-évre 22 kategóriában díjazza az európai filmgyártás legjobbjait. A zsűri indoklása szerint azért díjazta Bucsi Réka elsőfilmjét, mert felveti annak a lehetőségét, hogy a szerelem összetettségét csakis az animáció nyelvével lehet igazán kifejezni, és mert a film vizuális metaforái között van egyfajta misztikus kölcsönhatás, mely eredeti művészi látásmódot mutat.

A LOVE világpremierjére februárban, a Berlinale Shorts versenyprogramjában került sor. Észak-amerikai debütálása a rangos texasi South by Southwest (SXSW) fesztiválon, míg az ázsiai premier Hongkongban volt. A nemzetközi fesztiválmeghívások száma már 100 felé közelít, és a szombat estivel együtt már tíz díjnál tart a negyedórás magyar-francia animáció. Legutóbb a Primanimán nyerte el a legjobb elsőfilm díját valamint a közönségszavazatok alapján megítélt Macskássy Gyula-díjat is. Ugyancsak a közelmúlt fejleménye, hogy a spanyolországi Segovia fesztiválján az "animációs Oscarnak" tekintett Cartoon d’Or kvalifikációt is elnyerte október elején.

A LOVE a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült francia koprodukcióban. Bucsi Réka filmjének magyar gyártója a Boddah, producere Osváth Gábor, fesztiváloztatásáért pedig a Daazo felel.

A LOVE hamarosan a köztévé műsorán lesz, a mozikban pedig A vörös teknős című egészestés animáció kísérőfilmjeként lesz látható a Mozinet forgalmazásában januárban.

Másfél éve írtuk, hogy készül az első egészestés, animációs Rejtő-adaptáció, a Piszkos Fred közbelép. Varsányi Ferenc filmjéből most már látható egy részlet, vagy inkább hangulatvideó, mely alapján elég ígéretesnek tűnik a kortárs feldolgozás.

Az alkotók még 2014-ben adták be a Filmalaphoz a Piszkos Fred közbelép terveit, és eleinte úgy volt, hogy már 2017-re elkészül a film, de végül a gyártás lesz csak 2017-ben (karakter- és helyszíntervek, storyboard, animatik, stb.), az utómunkákat pedig 2018-ban kezdik és végül még az év végén, 2018 decemberében küldik moziba. Legalábbis eddig így áll a film. 

Az egyperces részlet alapján elég várós a film, jól jön már végre valami friss és nézőbarát a korábbi évek egészestés magyar animációihoz képest, elég csak a kora kilencvenes évek számítógépes grafikájánál leragadt Kis Vukra, a nyolcvanas évek animációs technikáját a 2010-es években csúcsra járató Az ember tragédiájára, vagy az altesti poénok ismétlésénél megrekedt, egyébként az akciójelenetek virtuális kameramozgásában kiváló Manieggs – Egy kemény tojás bosszújára gondolni. Legutóbb talán a Macskafogó 2. – A sátán macskája nem okozott csalódást, még a folytatás ellenére sem, de annak is jövőre lesz tíz éve. 

Szóval égünk a vágytól egy szórakoztató és grafikailag is kellemes magyar animációért, ami úgy tűnik nemcsak az animáció kedvelőinek lesz kielégítő, hanem a Rejtő-könyvek és a Korcsmáros Pál-képregények rajongóinak is. Ahogy Varsányi mondta korábban a feldolgozásról: "Abszurd humora miatt [...] igazából rajzfilmre való. Csak az animációban rejlő varázslattal, csodával és szabadsággal lehet Rejtőt filmre vinni, az élőfilm lehetőségeivel nem. Csak így lehet humoros mozgóképpé transzformálni az írott poénokat. […] Garisa H. Zsolt nagyon eltalálta, ami az emberben él ezekről a figurákról. Olyan képi világot sikerült teremtenie, amire azok, akik szeretik ezeket a könyveket, azt mondják, ez az, pont így képzeltem el én is.” Egy MMA-nak adott interjúban a technikával kapcsolatban azt is elmondta a rendező, hogy "a Garisa Zsolt által megrajzolt figurát egy számítógépes eljárással háromdimenziós, virtuális modellé alakítjuk, mely innentől szabadon mozgatható; úgy viselkedik, mint egy valódi, kézzelfogható báb. Az így születő karaktereket egy grafikai megoldással erősen kontúrossá tesszük, amitől az animáció olyanná válik, mint egy megelevenedett képregény. A látványvilág egyébként Cserkuti Dávid illusztrátor-látványtervező munkáját dicséri."

Az egyperces részletből az is kiderül, hogy Fülig Jimmy magyar szinkronhangja Rajkai Zoltán lesz, Piszkos Fredé pedig Varga Tamás. A filmnek egyébként már van honlapja is, ott további érdekességek és képek láthatók.

Az akcióvígjátéknak ígérkező film az 1930-as években, nem sokkal a nagy gazdasági világválság után játszódik, amikor elég sok minden megtörténhetett és meg is történt. A tengeren edződött és hatalmas pofonjairól híres, de még mindig szörnyen naiv Fülig Jimmy egy különc milliomos aranyifjú, egy bizonyos Mr. Theo expedíciójának vezetője lesz, melyen az elveszett földrajztudóst, Gustav Bahr-t akarják megtalálni. Már az indulásnál óriási bajba kerülnek, ám ekkor lép színre a hírhedt Piszkos Fred, akitől mindenki retteg, és akinek most Quebrát, a mexikói gengsztert kell elkapnia, a remélt pénzjutalom érdekében pedig semmitől sem riad vissza. Közben pedig Theo hajóján feltűnik a Quebra szigetéről megszökött, gyönyörű polinéz lány, Manuéla, mellyel megpecsételődik Theo sorsa.

A KEDD Animációs Stúdió újra jelentkezik az Országos Rajzfilmünneppel. Idén negyedszerre rendezik meg országszerte az elsősorban gyerekes családoknak szóló programsorozatot, melyben lesznek magyar és nemzetközi, klasszikus és kortárs művek egyaránt.

A Rajzfilmünnep ötlete négy-öt évvel ezelőtt született meg azzal a céllal, hogy minél több gyermek megtapasztalhassa a közösségi filmnézés élményét. Az egynapos esemény sajátossága, hogy nem egy helyszínre hívja a közönséget, hanem a lakóhelyükön adja meg a lehetőséget a családoknak és közösségeknek, hogy a Rajzfilmünnep kínálatából válogatva eldöntsék, mit szeretnének megnézni például a helyi művelődési házban, gyerekkönyvtárban, vagy épp a moziban.

Az idei programsorozathoz közel negyven város és ötven helyszín csatlakozott országszerte. Több helyszínen a vetítések mellett számos program várja a látogatókat: kiállítások, rajzfilmünnepi kvízjátékok, kézműves foglalkozások, beszélgetés az alkotókkal és sok más érdekesség.

Az Országos Rajzfilmünnep programjában több animációs stúdió, fesztivál, forgalmazó és filmes egyetem is részt vesz alkotásaikkal. A KEDD-en kívül például a MaNDA, az MTVA, a Kecskemétfilm, a Cinemon Entertainment, a Magyar Rajzfilm Kft., a The Hoppies, a UIP Duna, az Anilogue, a Primanima, a BuSho, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, valamint a Budapesti Metropolitan Egyetem. A hazai animációs műhelyek alkotásainak bemutatásával szeretnének tenni azért is, hogy megnyerjék a szakma számára a tehetséges vidéki és fővárosi fiatalokat. Idén hangsúlyosabban jelenik meg a programban a különböző animációs képzőhelyeknek kínálata, mivel M. Tóth Géza, a KEDD vezetője szerint nagyon sok fiatal szívesen foglalkozna animációval, de nem biztos, hogy könnyen eligazodik azzal kapcsolatban, hogy az egyes képzőhelyeken milyen lehetőségek állnak a rendelkezésére. 

Az idei rendezvényen kiemelt szerepet kap a jövőre 40 éves Lúdas Matyi alkotója, Dargay Attila (1927-2009) és filmjei, ezért szerepel a kínálatban például a Vuk, a Szaffi és Az erdő kapitánya.

Budapesten például a Bem mozi tűzi műsorra a Vukot, Az erdő kapitányát és a Macskafogót (esemény itt), az Örökmozgóban olyan kortárs sorozatok láthatóak, mint A négyszögletű kerek erdő, Cigánymesék, Kojot és a szikla, Egy komisz kölyök naplója, Kuflik, továbbá a MOME és a MET diákfilmjeiből is vetítenek egy összeállítást, illetve a Macskafogó ezen a helyszínen is megnézhető.

A Rajzfilmünnep teljes programját a honlapon lehet böngészni. A programok legnagyobb része ingyenesen látogatható, ami nem, ott is csak jelképes összeget kell fizetni az előadásért.

Jó hetet zárt Bognár Éva Katinka Hugo Bumfeldt című alkotása: a rövid animáció díjat nyert az Austini Filmfesztiválon (AFF), valamint díjazták egy írországi rövidfilmes mustrán, a Kerry Filmfesztiválon is.

Katinka kedden elmondta az MTI-nek, hogy teljesen meglepte az austini díj és nagyon örül neki. Azért nevezte a filmet, mert az AFF kifejezetten a forgatókönyvírásra koncentrál, és mivel ez a fő érdeklődési területe, ezért ez a fesztivál különösen izgalmasnak tűnt számára. A több mint húsz éve alapított Austini Filmfesztivál azzal emelkedik ki a többi mustra közül, hogy elsősorban a forgatókönyvírókat díjazza, azokat a művészeket, akik a filmes nyelvet használják egy történet elmesélésére. A legjobb rövid animációért járó austini elismerés egyúttal az Oscar-díjra is kvalifikálja a filmet, de már csak a jövő évi mezőnybe kerülhet be, mert az idei rövidfilmes Oscar-nevezések már lezárultak.

A zsűri indoklása még nem jutott el Katinkához, de a szervezőktől kapott visszajelzés szerint a fesztivál zsűrije eredetinek tartotta a film ötletét. "Egy dialóg nélküli filmmel egy forgatókönyvírókat jutalmazó fesztiválon tudtam nyerni, ez kellemes meglepetés volt a számomra" – mondta Katinka az MTI-nek.

Bognár Éva Katinka és Fülöp József, a MOME rektora beszélt a film gyártásáról a Kult.hu műsorában tavaly.

A digitális rajzanimációs technikával készült Hugo Bumfeldt Bognár Éva Katinka MOME Anim mesterszakos diplomafilmje, amely májusban az oberhauseni nemzetközi rövidfilmfesztiválon a gyerek és ifjúsági film kategóriában már elnyerte a gyerekzsűri díját. Az írországi Killarneyben megrendezett rövidfilmes Kerry Filmfesztiválon pedig a legjobb animáció díját kapta meg.

A tizenkét perces film egy távoli bolygón élű űrlény kisfiúról, Hugóról szól, aki megkapja az első kisállatát: egy, a Földről elrabolt könnyűbúvárt. Hugónak a búvár iránti lelkesedése határtalan, azonban gyermeki önzőségében nem veszi észre, hogy egy élő, értelmes emberi lénnyel játssza kedves, de mégis borzasztó játékait. Katinka szerint a nézőpontváltás miatt többféleképpen is értelmezhető a történet, a kisfiú és a búvár szempontjából is.

Az alkotás így fekete komédiaként és kedves gyerekfilmként is működik, ezért fordulhat elő, hogy számos különböző tematikájú filmfesztivál is meghívja programjába. "Hamarosan egy brüsszeli gyerekfilmes fesztiválon szerepel, Spanyolországban viszont egy fantasztikus filmekkel foglalkozó fesztiválon vetítik" – mondta a film fesztiválkörútjáról Katinka. 

A rendező a további terveivel kapcsolatban megemlítette, hogy elsősorban a groteszk és érzelmes történetek kötik le, amelyekben megjelenik egyfajta kettősség. Ezért dolgozik gyerekfilmekben, saját fejlesztésű gyereksorozat-projektjei is vannak, valamint a MOME-n készülő Kortárs gyerekversek és dalok című sorozatban is rendez egy klipet. Emellett Kreif Zsuzsannával, a Limbo-Limbo Travel egyik rendezőjével fejlesztenek egy felnőtt közönségnek szánt egészestés animációs filmet: az Operation Burning Corset a francia szüfrazsett mozgalomról szóló abszurd szatíra, melyet az ASF keretein belül kezdtek fejleszteni, majd a tavalyi Visegrádi Animációs Fórumon a legjobb rövidfilmes ötletért járó 2000 eurós díjat is elhozták, a 2015-ös Cartoon Springboard-on pedig már egészestés filmtervként mutatták be. 

A Bognár Éva Katinka írta és rendezte a Hugo Bumfeldt-et, emellett Bera Nándor, Bárdos Attila, Horváth-Molnár Panna, Koska Zoltán és Farkas Júlia is dolgozott benne, a vágó Czakó Judit volt, a zenéjét Buttinger Gergely szerezte, a hangért pedig Lukács Péter Benjamin felelt.

Forrás: MTI

Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó, aki mindössze 14 éves volt, amikor első olimpiai aranyát szerezte. B. Nagy Ervin hatperces animációs filmje az ő történetét meséli el a kezdetektől, amikor még édesanyja vitte villamossal az edzésekre, egészen a hatalmas sikerekig. 

Két évvel a szöuli olimpia előtt az Egerszegi család hétköznapjai hajnali 4:15-kor kezdődnek. Egerszegi anyuka felkelti a lányait, hogy útnak indulhassanak villamossal a reggeli edzésükre. Klári a kajakosoknál, Krisztina pedig az úszóknál kezd. Krisztina és ifis klubtársai Turi Gyuri utánpótlás-edzőjükkel róják a hosszakat a medencében, míg megérkeznek a nagyok Kiss Laci mesteredző vezényletével. Turi Gyuri felhívja barátja és edzőkollegája figyelmét az apró termetű, tizenkét éves, hihetetlenül áramvonalas kislányra, és megegyeznek, hogy másnap kipróbálják a felnőttek közt egy házi szintfelmérő versenyen...

B. Nagy Ervin Egér című rövidfilmjét a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázata támogatta még 2014-ben. A film zeneszerzője Alpár Balázs (Papírvilág, Dipendenza, Bab Berci köve, Egy kupac kufli), a szinkronhangokat pedig Menszátor Magdolna, Csuha Bori, Máté Gábor, Kerekes József, Gulás Fanni és Csankó Zoltán adják.

B. Nagy Ervin 2011-ben diplomázott a MOME vizuális kommunikáció szakán a Patrick és Theo – A férfi, aki szerette a palacsintát című pilotfilmmel, melyet Kovács Mártonnal és Nagy Mártonnal közösen készítettek. Szakmai gyakorlatát a Cartoon Network Turner Broadcastingnál töltötte Londonban, de dolgozott a Pannónia Filmstúdiónál, a Cinemon Stúdiónál, valamint a Kecskemétfilmnél is. A 2007-es KAFF-on a zsűri külön elismerésben részesítette Határvonalak című rövidfilmjét, a Patrick és Theo című sorozattervvel pedig a Cartoon Forum résztvevője volt 2010-ben. Kovács Mártonnal azóta több másik sorozaton is együtt dolgoznak: a Médiatanácstól 2012-ben kapott támogatást a Bab Berci kalandjai első (film itt), 2014-ben pedig a második epizódja, melyek Lázár Ervin azonos című meséjét adaptálják (Kovács Mártonnal interjú a szériáról itt), Nagy Márton, Kovács Márton és Hermán Árpád Az égig érő fa című filmjén, valamint Richly Zsolt Luther Márton élete című sorozatán pedig animátorként is dolgozik. 

Az Egér október 30-án éjfélkor (tehát hétfő hajnalra virradóra) debütál az M2/Petőfi TV műsorán, online pedig majd itt nézhető.

A filmről szerencsére lehet találni terveket, alább két hátteres munkái láthatóak. Az egyik egy volt MOME Anim hallgató, Horváth-Molnár Panna (akit Zomborácz Virággal közösen rendezett Dipendenza című diplomafilmjéről lehet ismerni), a másik pedig az eredetileg építészmérnök Sofia Laszlovszky, aki 2008 óta független animátorként dolgozik. 

Horváth-Molnár Panna hátterei a filmhez (Forrás: Horváth-Molnár Panna)

Sofia Laszlovszky hátterei az Egérhez (Forrás: Sofia Laszlovszky)

UPDATE A rendező, B. Nagy Ervin a tévépremier óta felrakta a netre a filmet egy animatik videóval kiegészítve érdekességként.

Forrás: Médiatanács | Horváth-Molnár Panna | Sofia Laszlovszky | KAFF