Már tart a második CEE Animációs Workshop első etapja, melyet november 30. és december 6. között rendeznek meg Ljubljanában, Szlovéniában, az Animateka fesztivállal párhuzamosan. A workshopon két magyar résztvevő is van.

A CEE Animációs Workshop egy egyéves képzési program, amely projektfejlesztésre és szakmai kapcsolatépítésre ad lehetőséget producerek és kreatív csapatuk számára, mindenféle hosszúságú és típusú (rövidfilm, egészestés film, sorozat) animációs vagy hibrid projektre fókuszálva. A cél, hogy az alkotóknak segítséget nyújtsanak tartalomfejlesztés területén a forgatókönyv-fejlesztéstől kezdve a művészeti és gyártási tanácsadásig. A workshopon elismert nemzetközi szakértők tartanak előadásokat a gyártás, a marketing és a forgalmazás legújabb trendjeiről, esettanulmányokat mutatnak nemzetközi koprodukciókról, pénzügyi és jogi kérdésekről, valamint további fontos témákat mutatnak be.

A workshopon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző profilú művészeket vonjanak be a csapatmunkába, akik különböző nézpontokkal és tapasztalatokkal ismertethetik meg a résztvevőket. A program célja a producerek és kreatívok bevonása a nemzetetközi animációs iparágba, valamint animációs projektek fejlesztése a jelenlegi piaci és forgalmazási igényeknek megfelelően. A workshopok mellett lehetőség van a projekteket pitchelni és online tanácsadást is kapni. 

Kihirdették az idei Annie Awards jelöltjeit, melyek közt ott van a Ruben Brandt, a gyűjtő és a Solar Walk is.

Az 1972-ben létrehozott, de a filmekért csak 1992-től díjakat osztó Annie Awards nyerteseit a Nemzetközi Animációs Filmszövetség Los Angeles-i tagjai szavazzák meg minden évben. A Nemzetközi Animációs Filmszövetséget még 1960-ban, Annecy-ban alapította a pixillációs animációiról híres Norman McLaren, de a szövetség elnöke volt John Halas és Michel Ocelot is. Az Annie Awards-ot azért is kíséri kiemelkedő figyelemmel a filmes szakma, mert az itt díjazottak előrevetítik az Oscar-nyerteseket is, legalábbis egészestés kategóriában.

Milorad Krstic: Ruben Brandt, a gyűjtő

Ezért is olyan menő, hogy Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő című filmjét jelölték, méghozzá két kategóriában: a független egészestés filmek szekciójában, valamint a legjobb vágás díjáért. Előbbi kategóriában olyan alkotásokkal versenyez, mint a francia-belga Micsoda pompás torta! (r: Marc James Roels, Emma De Swaef), a japán Mirai - Lány a jövőből (r: Mamoru Hosoda), a francia-japán MFKZ (r: Guillaume Renard, Shoujirou Nishimi), valamint a brazil Tito and the Birds (r: Gustavo Steinberg, André Catoto, Gabriel Bitar). A legjobb függetlenfilm díján kívül a legjobb vágásért is jelölték, méghozzá olyan menő amerikai filmek mellett, mint a Hihetetlen család 2., a Grincs, a Ralph lezúzza a netet: Rontó Ralph 2. és a Pókember - Irány a Pókverzum.

Bucsi Réka: Solar Walk

De van még egy magyar vonatkozású jelölt is: Bucsi Réka dán produkcióban készült Solar Walk című filmje a rövidfilmes kategóriában versenyez, melyben a további négy jelölt a francia Grandpa Walrus (r: Lucrèce Andreae), az ausztrál Lost & Found (r: Andrew Goldsmith, Bradley Slabe), a belgrádi-szlovén Untravel (r: Ana Nedeljkovic, Nikola Majdak), valamint az amerikai Weekends (r: Trevor Jimenez). 

A Ruben Brandt, a gyűjtő ott van a 25 Oscar-esélyes egészestés animáció között, ugyanis hivatalosan is nevezte az amerikai forgalmazó, a Sony Pictures Classics a 2019-es Oscar-gálára. A Solar Walk pedig szintén Oscar-esélyes (Bucsi Réka ezzel harmadszor lett Oscar-esélyes), mivel két Oscar-kvalifikáló díjat is nyert: az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztivál fődíját, a Nelvana Grand Prize-t, valamint a BIAF Bucheon Nemzetközi Animációs Fesztivál fődíját rövidfilmes kategóriában. A Solar Walk-ot még egy rövid ideig meg lehet nézni online ezen a linken.

A 46. Annie Awards díjátadóját 2019. február 2-án tartják a kaliforniai UCLA Royce Hall-ban.

Január 10-étől a magyar nézők is láthatják Traub Viktória Sellők és Rinocéroszok című 15 perces animációs rövidfilmjét, mely a Tranzit című német-francia dráma kísérőfilmjeként a Vertigo Média forgalmazásában kerül a hazai mozikba. Az ARTE megvásárolta a forgalmazási jogokat, így a francia és a német nézőkhöz is eljut a kisfilm.

Miután a világ fesztiváljait meghódította Traub Viktória animációs rövidfilmje, január 10-étől végre a magyar nézők is láthatják a Médiatanács támogatásával készült alkotást. "Első perctől kezdve az volt a célom, hogy a filmet a fesztiválszereplések után a magyar nézők mozivásznon is láthassák." – mondta a film társíró-producere, Dus Polett. "Nincs jól bevett gyakorlat arra, hogy hogyan kerül egy rövidfilm mozikba, ezért azt az elképzelésemet kellett megvalósítani, hogy tematikájában találjunk egy filmet, amely mellett a Sellők kísérőfilmként jól érvényesül. A Vertigo Média csapata nagyon nyitott volt az együttműködésre, így a Tranzit című film elé kerül a Sellők januártól a mozikba. A Tranzit ugyancsak egy férfi sorstörténet, hasonlóan metaforikus, sok szimbólummal, mint a mi fimünk. Nagyon erős, egymást támogató összekapcsolás született! "

A Tranzit a német Christian Petzold új filmje, amely Anna Seghers azonos című, 1944-ben írt regényéből készült és az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt. Korábban is előfordult már, hogy egy magyar animáció kísérőfilmként került a hazai mozikba: Bucsi Réka Symphony no. 42. című MOME diplomamunkáját a Frank című film előtt vetítették, LOVE című elsőfilmje A vörös teknőssel volt látható, Tóth Luca A kíváncsiság kora című Royal College of Art diplomafilmje pedig Pálfi György Szabadesés című filmje mellett szerepelt.

Traub Viktória: Sellők és Rinocéroszok

Kiosztották a 16. Anilogue díjait: az egész estés animációk versenyét a Még egy nap élet című lengyel, spanyol, német, belga és magyar koprodukciós animáció nyerte, Denis Do Funan című munkája pedig zsűri külön elismerését kapta. A rövidfilmek versenyében a dán Martina Scarpelli Egg című alkotásának ítélte a zsűri a 16. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál Best of Anilogue-Cartoon Network Díját, mely 2000 eurós pénzdíjjal jár. Ambrus Ferenc Hegyi Olivér Take Me Please című alkotását részesítette külön elismerésben, Pedro Rivero David Doutel és Vasco Sá Agouro című rövidfilmjét méltatta, Veljko Popovic különdiját pedig Igor Grubic How Steel was Tempered című alkotása érdemelte ki, míg a közönségdíjat Lucréce Andreae Grandpa Walrus című munkája kapta. Vasárnap 16 órakor a Három Hollóban megtekinthetőek a nyertes kisfilmek és 21 óráig több helyszínen számos vetítés várja még az animációk iránt érdeklődő közönséget.

Damian Nenow és Raúl de la Fuente Még egy nap élet című alkotása nyerte az idei Anilogue-on az egész estés animációk versenyét, zsűri indoklása szerint "a dokumentarista jellegű, hiteles ábrázolásmód és a drámai kifejező erejű, fikciós elemek magasszintű ötvözéséért, valamint a kiemelkedő vizuális és filmnyelvi megoldások alkalmazásáért". A film az 1975 és 2002 közt zajló angolai polgárháborúborzalmait tárja elénk, mely a becslések szerint félmillió halálos áldozatot követelt. A film lengyel, spanyol, német, belga és magyar koprodukcióban jött létre, így a budapesti Puppetworks animációs filmstúdió is részt vett a film elkészítésében.

Damian Nenow, Raúl de la Fuente: Még egy nap élet

Idén 5 egész estés animáció volt versenyben: a nyertes alkotás mellett Santiago Caicedo Trópusi vírus című kolumbiai-ecuadori coming-of-age képregényadaptációja, Denis Do Funan című külön díjjal jutalmazott munkája, mely 1975-ben, a Vörös Khmer forradalom idején játszódik, Kaspar Jancis Morten kapitány és a pókkiralynő című családi stop motion animációja és az amerikai Nina Paley új filmje, a Széder-mazochizmus, mely az ószövetségi exodus történetét groteszk animációs musical formájában dolgozza fel. Az egész estés filmek versenyében Kiss Melinda, a Metropolitan egyetem animációs tanszékének vezetője, Drasko Ivezic horvát rendező és Piotr Kardas lengyel animációs kurátor döntöttek a fődíj odaítélésről.

Martina Scarpelli: Egg

A 16. Aniloue rövidfilmes versenyprogramjában 30 rövidfilm szerepelt, melynek zsűrije Ambrus Ferenc producer, Pedro Rivero spanyol és Veljko Popovic horvát rendező. A 2000 eurós pénzjutalommal járó Best of Anilogue-Cartoon Network Díjat a dán Martina Scarpelli Egg című filmje kapta. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy ez a film megtalálta azt a módot, hogy egy személyes témát olyan vizuális élményként ábrázoljon, amely az érzelmeket egy teljesen eredeti és jelentésteli történetmesélésbe ágyazza. Hipnotikus módon, hibátlan narrációval és minimalista, tökéletes eszközökkel fejezte ki magát a rendezőnő, amivel egészen új élményt nyújt, és teszi mindezt egy olyan témával, amihez az ember korábban nem is gondolta volna, hogy tud kapcsolódni.

Lucréce Andreae: Grandpa Walrus

A háromtagú zsűri egy-egy különdíjat is kiosztott: Ambrus Ferenc Hegyi Olivér Take Me Please című alkotását részesítette külön elismerésben, Pedro Rivero David Doutel és Vasco Sá Agouro című rövidfilmjét méltatta, Veljko Popovic különdiját pedig Igor Grubic How Steel was Tempered című alkotása érdemelte ki, míg a közönségdíjat Lucréce Andreae Grandpa Walrus című munkája kapta, mely groteszk módon dolgozza fel egy család gyászát a szeles tengerparton.

Az ötnapos fesztiválon 14 egész estés filmet és 300 új rövid animációt láthatott a közönség. Az Anilogue fókuszában idén – az Adriai hullám vetítéssorozat keretében – Olaszország, Horvátország és Szlovénia álltak. A fesztivál vendége volt az animációs világ egyik legnagyobb mestere, a Kirikou figuráját megalkotó Michel Ocelot és a Candide című magyar animációs sorozat francia zeneszerzője, Benjamin Efrati is.

Korábban lelkendeztünk a nemrég elkészült Candide című sorozatról, melyet a 16. Anilogue-on is láthatott a közönség. Az eseményen az alkotócsapat is jelen volt, köztük Benjamin Efrati zeneszerző is, aki a vetítés utáni afterpartin techno hangversenyt adott a Három Hollóban. A Candide zenéjéről Efrati az MTI-nek mesélt.

Voltaire 18. századi műve egyszerre kalandregény és filozófiai gúnyirat, mely Kreif Zsuzsanna, Bera Nándor és Turai Balázs sorozat-adaptációjában is megőrzi szatirikus felhangját és a kortárs társadalmi-politikai állapotok iránti kritikus attitűdjét. A 14 részes sorozat Kovásznai György animációs rendező öröksége előtt is tiszteleg, akinek nyolcvanas évekbeli terve volt megrajzfilmesíteni Voltaire klasszikusát az akkori társadalmi-politikai helyzetre reflektálva, de korai halála miatt nem valósulhatott meg kosztümös rajzfilmötlete. A 2010-es években egy csapat fiatal animációs Iványi-Bitter Brigitta vezetésével leporolta Kovásznai tervét és mai problémákat feldolgozva kortárs szituációkra ültette át a történetet.

Voltaire klasszikusának nemrég elkészült szabad adaptációjában Candide megpróbálja elnyerni szeretett Kunigundája szívét különböző kortárs helyszíneken, miközben nehéz helyzetekben találja magát, és szembe kell néznie a világ kegyetlenségével. Azonban Pangloss mester utasításait követve mindig próbál optimista maradni, miközben körbeutazza a világot egy kaliforniai start-up cégtől kezdve Észak-Optimisztánon keresztül az űrig.

2018-ig kellett várni, hogy végre nekünk is legyen egy olyan tökös sorozatunk, mint a South Park, a Rick és Morty vagy az Archer, mert bár születtek szuper magyar animációs sorozatok, egyik sem volt olyan pörgős és bevállalós, mint a nemrég elkészült Candide.

A KEZDETEK

Voltaire Candide, avagy az optimizmus című 18. századi művéből a kultikus Habfürdő rendezője, Kovásznai György tervezett animációs sorozatot még a nyolcvanas években, melyről egy esszét is írt Candide, a rajzfilmhős címen. Kovásznai 1983-ban bekövetkezett halála miatt sajnos nem valósulhatott meg a terve, viszont sok képanyag és feljegyzés megmaradt róla. Iványi-Bitter Brigitta, Kovásznai legnagyobb kutatója és a sorozat kreatív producere, 2010-ben egy tanulmányokkal és DVD-mellékletekkel teli albumot is szerkesztett a sokoldalú művész életművéből, melyben a Candide-ról is olvashatunk és láthatunk képeket. Ahogy a kreatív producer egy interjúban mondta, nagyon megfogta "hogyan lehetne szellemiségében, inspirációjában folytatni ezt az avantgárd Kovásznai-örökséget. Amit fontosnak tartottunk felújítva, a saját képünkre formálva, új esztétikai szabályait kialakítva tovább vinni, megőrizve mind a Candide eredeti szellemiségét, mind a Kovásznai-hagyományt."

Kovásznai György tervei a Candide-hoz (Forrás: Iványi-Bitter Brigitta (szerk.): Kovásznai)

Ezzel a céllal láttak hozzá a 2010-es évek elején a Candide szériának, melyet részben a Médiatanács Macskássy Gyula-, majd Dargay Attila-pályázata támogatott. Iványi-Bitter Brigitta akkoriban tanított a MOME-n, így ismerkedett meg Bera Nándorral, akit először a Candide-sorozatterv pilotjához kért fel tanácsadónak, amiből végül rendezés lett. A pilot epizódot még Bera Nándor írta és rendezte, azóta társrendező és forgatókönyvíró lett Turai Balázs (Róma bukása, Oligarchia) mellett. Az első részben Kreif Zsuzsanna (Limbo-Limbo Travel) és Hegyi Olivér (Take Me Please) stílusa váltakozik, a második résztől pedig Kreif Zsuzsanna vette át a rendezést és az ő látványvilága dominál. A 14 részes sorozat a Popfilm (Az állampolgár, Szabadesés, A kockásfülű nyúl) égisze alatt készült, a Cinemon stúdió (Lengemesék, Salamon király kalandjai) animátorainak közreműködésével. A 2014-es pilot epizód nagyon kísérletező, és talán ez áll a legközelebb Kovásznaihoz, aki szerette keverni a különböző stílusokat egy filmen belül is. Ebben a részben 12 animációs alkotó saját stílusa keveredik, melyről Bera Nándor mesélt egy interjúban: "Nem hagyományos módon készül a film: készítettem egy mozgó storyboardot, amiben időben előre láthatóak már most a történések. Az egyes részeket szétosztogattuk az animátorok között, akik a saját értelmezésükben fogják elkészíteni a rájuk bízott részt. Akár snittenként más lehet majd egy-egy szelete a filmnek."