A Filmarchívum vimeo csatornáján napokat lehet eltölteni, annyi szuper filmet tettek elérhetővé. Ahogy korábban írtuk, a Filmarchívum 90 irodalmi adaptáció, történelmi film, ifjúsági, rajz-, mese- és dokumentumfilm ingyenes online hozzáférését biztosítja a koronavírus miatt bevezetett digitális oktatáshoz és az otthon maradni kényszerülők tartalmas szórakozásához. Ezek között 6 klasszikus egész estés magyar animáció és 12, főleg gyerekeknek szóló rövidfilm található. De ha jobban átböngésszük a csatornát, találunk még 12 animációs kisfilmklasszikust: Rófusz Ferenc Oscar-díjas A légy című filmjétől kezdve, Jankovics Marcell cannes-i Arany Pálma-díjas Küzdők című animációján át Nepp József Öt perc gyilkosság című szatírájáig. A teljes lista:

• A légy (Rófusz Ferenc, 1980)
• A szél (Varga Csaba, 1985)
• Ab ovo (Cakó Ferenc, 1987)
• Az 1812-es év (Reisenbüchler Sándor, 1972)
• Hé, te! (Szoboszlay Péter, 1976)
• Izzó szerelem (Macskássy Gyula, 1939)
• Koncertissimo (Gémes József, 1968)
• Küzdők (Jankovics Marcell, 1977)
• Öt perc gyilkosság (Nepp József, 1966)
• Sisyphus (Jankovics Marcell, 1974)
• Ünnepeink (Macskássy Kati, 1981)
• Vigyázat, lépcső! (Orosz István, 1989)

Jankovics Marcell (Forrás: Filmarchívum)

Kétéves fesztiválkörút után felkerült a netre Traub Viktória Sellők és rinocéroszok című kisfilmje, melyben a melankolikus valóság és a szürreális képzelet egy családtörténetben elevenedik meg.

Traub Viktória a MOME animáció szakán végzett 2008-ban Eső című diplomafilmjével, mely "egy víziót mutat be a minden esőcseppben megtalálható külön univerzumról, amelyben a szereplők az eső-jelenségnek alárendelve, annak mintegy metaforájaként léteznek, majd olvadnak bele a mindent elsöprő áradásba." A Sellők és Rinocéroszok a második Médiatanács által támogatott filmje, ugyanis 2013-ban elsőfilmje, a Vastojás gyártására nyert támogatást a Macskássy Gyula-pályázaton. A néprajzi motívumokból merítő Vastojást Erdély Zsuzsanna 1974-es Hegyet hágék, lőtőt lépék című néprajzi gyűjteménye ihlette, a filmben pedig keverednek a valós és szürreális elemek. Traub Viktória második önálló alkotása, a Sellők és Rinocéroszok beleillik az alkotó szürreális világalkotásába, hasonlóan keveri a valóság és a képzelet elemeit, mint első kisfilmjében, a Vastojásban, csak éppen utóbbiban már sokkal inkább a groteszk felé veszi az irányt és ugyan mindkettő egy gyermek szemszögéből mesél, a Sellők... mégis inkább a felnőtt közönséget célozza.

A filmben a 8 éves Tilda emlékképei elevenednek meg a családjáról. Groteszk, esendő, vágyakozó, szeretetre éhes emberek veszik körül a kislányt. Jelenetről jelenetre tárul fel egy család titkokkal teli múltja. Cirkusz és képzelet, vágy és valóság, bánatból rinocérosz, szexusból sellő. A gyönyörű színekben gazdag, megkapó vizuális megoldásokkal működő karakterek a múlt képeiből és egymásból alakulnak, transzformálódnak.

Traub Viktória: Sellők és rinocéroszok

Az animációsok hétköznapjait kevésbé borította fel a koronavírus, mint az élőszereplős filmekkel foglalkozó alkotótársaikét, hiszen a távmunka mindennapos számukra. Így nekik inkább a szabadidejük változott, közös kávézás, mozizás vagy bármilyen kültéri szórakozás helyett otthon vannak, kreatív ötletekkel ütik el az időt, vagy éppen még többet dolgoznak.

Akárcsak örök kedvencünk, Klement Csaba, akinek a napokban jelent meg legelső klipje, melyben Odett Fehér fény című dalához alkotott saját világot. Klement Csaba nevéről mindenkinek egyből a hihetetlenül cuki  és mókás gifek jutnak eszébe, vagy a Nickelodeon reklámszüneteiben megelevenedő Budapest, esetleg a Comedy Central Grrland minianimációi, aztán nemrég elkezdett extracuki (dínós) kerámiákat készíteni, a kijárási korlátozás óta pedig a karantén-gifekkel pezsdítette fel az életünket, amire bárki beküldhet hangfelvételt, Csabi pedig szabadon animál rá. Őt kérdeztük, hogy mivel telnek a napjai és 

Klement Csaba

A magyar Umatik animációs stúdió is részt vesz az első macedón animációs játékfilm, a John Vardar vs. a Galaxis gyártásában, melyre nemrég kaptak támogatást a Nemzeti Filmintézettől.

Macedónia első egész estés animációja lesz a John Vardar vs. a Galaxis című családi animációs film, melynek teljes hosszából 15-20 perc készül Magyarországon, majd a film teljes kompozit utómunkája a Nemzeti Filmintézet Filmlaborban. 

A macedón-magyar-horvát-bolgár koprodukció gyártására a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága 77,7 millió forintot szavazott meg. A film író-rendezője Goce Cvetanovski, magyar koproducere Konrád Éva, gyártója pedig az Umatik animációs stúdió, ahol többek közt a Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja című független animációs játékfilm, valamint a Szőrmók Ovi és a Janó Manó sorozatok is készültek. 

John Vardar vs. a Galaxis (Forrás: Umatik/NFI)

"A Habfürdő [...] a magyar rajzfilm történetében aligha lesz forradalmi fontosságú állomás" – állt egy korabeli kritikában. Kovásznai György egyetlen egész estés animációját 1980. április 6-án mutatták be a magyar mozik, a fogadtatása pedig nagyon megosztó volt. Negatív kritikák ide vagy oda, rácáfolt a korábbi állításra az utókor: korát megelőző alkotás a Habfürdő, ami még 40 évvel később is elképesztően egyedi és hatásos, és nem utolsó sorban nagyon sok fiatal magyar animációst inspirál (többek közt Kreif Zsuzsannát, Turai Balázst, Zétényi Borit vagy Tóth Lucát).

Ha valaki még nem ismerné Kovásznai filmjét legalább hallomásból, annak röviden összefoglalva a Habfürdő egy orvosi felvételire készülő lány, egy kirakatrendező és annak menyasszonyának szerelmi háromszögéről szól, pár óra eseményeit foglalja magába sok-sok zenei inzerttel. Gyakorlatilag inkább egy "musical-montázs", mely "egy művészettörténeti, filmtörténeti stílus-idézetekből összeállított vizuális világgá állt össze" és "a magyar valóságba akar mélyre hatolni, szociográfiai igénnyel kíván beszélni a magyarországi társadalmi-gazdasági helyzetről, miközben meg akar felelni a szórakoztató játékfilm követelményeinek is" – hogy Iványi-Bitter Brigittát idézzem a 2010-ben kiadott Kovásznai monográfiából. A 40 éves évfordulóra többek közt a Kovásznai-könyv alapján összegyűjtöttünk 40 érdekességet a filmről. 

Kovásznai György: Habfürdő