Az Umatik gyártásában készült Janó Manó és az elveszett harmatcseppek sorozat felkerült youtube-ra, ahol már szabadon megtekinthető az első hat epizód. Ezeket hetenként követik majd az újabbak május végéig.

Janó Manó 2016-ban öltött testet, amikor az író-rendező páros, Herkó Attila és Miklósy Zoltán sikerrel pályázott a figura köré szőtt ötletével a Magyar Média Mecenatúra programban, ami révén lehetőséget kaptak a Janó Manó és az elveszett harmatcseppek sorozat első epizódjának elkészítésére. Az első részt 2017 decemberében mutatta be az M2, amiről itt írtunk. Az első rész után 2017-ben és 2018-ban a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán további támogatást kaptak a második és harmadik epizódra, majd a sorozat pozitív fogadtatása után zöld utat kapott a további 10 rész is, aminek köszönhetően megvalósulhatott az elmúlt évek során a 13 epizódot felölelő teljes első évad.

Janó Manó és az elveszett harmatcseppek (Forrás: Médiatanács)

Gyulai Líviusz korai sorozatai és kisfilmjei is felkerültek a netre, melyek közt vannak ritkán látott animációk és örök kedvencek is.

Gyulai Líviusz a hetvenes-nyolcvanas években új aranykorát élő magyar grafika egyik legjelentősebb alkotója. Pályáját a hatvanas évek elején könyvillusztrációkkal kezdte, azóta mintegy ötszáz könyvet illusztrált Villontól Shakespeare-en át Karinthyig, a Weöres Sándor Psychéjéhez készült rokokó hangulatú rajzai (1972) pedig egy csapásra híressé tették a nevét. – olvashatjuk a 2019-ben, az Uránia moziban megrendezett szerzői nap bevezetőjében. Gyulai Líviusz a hetvenes évek közepén kezdett rajzfilmeken dolgozni a Pannónia Filmstúdióban. "Bájosan bumfordi figurákkal, álmodozókkal és szerencselovagokkal teli karikaturisztikus világ Gyulai Líviuszé, melynek védjegye a nosztalgia a 19-20. század fordulója iránt, illetve a filmek benépesítése mitikus, kultúrtörténeti figurákkal (az antik mitológiától és a Bibliától kezdve a pajzán és a szentimentális irodalomba illő alakokon át Münchhausen báróig vagy Ali babáig)." – írta róla Varga Zoltán A magyar animációs film című könyvében. – "A magyar karikaturisztikus rajzfilmben gyakorinak éppen nem mondható életvidámság és tündéri fantázia a Gyulai-féle karikatúra-egyénítés legfőbb sajátossága."

Gyulai Líviusz: Golyós mese (Forrás: Digitális Képarchívum)

A karantén legújabb kihívása januárban: a hideg, na meg a különböző interjúkban megfogalmazott vélemények, miszerint tavasz végéig korlátozások között kell lavíroznunk, mert a vírus bizony nem múlik el magától, hanem hullámzik, harmadik és sokadik hullámokban. A természettől és a barátoktól való elvonás természet és barátok alakú űrt hagy az emberben, amelyet csak részlegesen lehet befoltozni Netflix-sorozatokkal. A közelmúltban kísérletet tettem arra, hogy eme űrt képkönyvekkel foltozzam be, az eredmény nem várt pozitívumokat hozott: Iveta Merglová Ema elvan című képkönyvével (Csirimojó, 2020) magamon tanultam meg ismét nevetni, Rofusz Kinga Otthon (Vivandra, 2018) című könyvével pedig újra hazataláltam belül, és némileg megnyugodva nézem ugyanazokat a falakat. Szép Eszter merengője.

Mi az a képkönyv?

Az Ema elvan és az Otthon is a képek erejével, a szöveg teljes mellőzésével meséli el történetét – a műfajt angolul silent booknak hívják, de Révész Emese javaslatára képkönyvnek nevezem őket. Révész szerint az angol megnevezés egy hiányt, a szavak hiányát emeli központi elemmé ahelyett, hogy a képi narratíva értékét hangsúlyozná. Rövid kitérővel itt megjegyezném, hogy a silent book kifejezésről nekem mindig a noisy book jut eszembe, hogy az vajon milyen lehet. Úgy képzelem, az leginkább a középkori szerzetesrendek sajátja: az olvasás akkor még valóban hangzó tevékenység volt, az embereknek eszükbe nem jutott volna csendben, egyedül és maguknak olvasni. Ez a fajta introvertált olvasás a 19. században alakult ki, és azóta a legtöbb könyv csendes, azaz silent. A noisy book lehet még olyan is, amelynek anyaga nagy ellenállást vált ki, például amikor az újonnan vásárolt keménykötéses regénynek első kinyitáskor roppan a gerince – na meg sok lapozó típusú gyerekkönyv, ami zörög és berreg.

Iveta Merglová: Ema elvan

Az Oscar-hajrában sok alkotó döntött úgy, hogy a kvalifikációt szerzett animációs rövidfilmjét elérhetővé teszi online, hogy minél többen lássák és beszéljenek róla. Így tett Andrasev Nadja és a Szimbiózis csapata is.

Novemberben írtuk, hogy két magyar animációs rövidfilm kapott Oscar-kvalifikáló díjat: M. Tóth Géza Matches és Andrasev Nadja Szimbiózis című kisfilmjét nevezhették az alkotók a 93. Oscar-gála animációs rövidfilmes versenyébe. A Szimbiózis az Oscar-hajrá miatt újra nézhetővé vált online – korábban a We Love Budapest oldalán, illetve az SXSW fesztivál netre költözött kiadásában már láthatta a szélesebb közönség.

Andrasev Nadja Szimbiózis című kisfilmjének fesztiválkörútját a világjárvány eléggé megnehezítette, ám szinte rögtön egy Oscar-kvalifikáló elismerést kapott: Amerika egyik legfontosabb fesztiváljának, az SXSW zsűrije neki adta a legjobb animációs rövidfilm díját. Nadja nem először nyert Oscar-kvalifikáló díjat: 2017-ben A nyalintás nesze című MOME Anim diplomafilmje a New Orleans-i Filmfesztiválon a legjobb animáció lett, ezzel esélyessé vált az Oscar-díjra, ám shortlistre végül nem jutott.

Andrasev Nadja: Szimbiózis

Január 17-ig lehet jelentkezni a 2021-es CEE Animációs Fórumra, melyre animációs rövidfilm, sorozat,  tv-speciál, egész estés és XR tervek mellett diákprojekteket is várnak.

A CEE Animációs Fórum (korábban Visegrádi Animációs Fórum) a közép-kelet-európai animációs szakma legnagyobb megjelenési platformja, mely kilenc éves fennállása alatt erős szakmai bázist épített ki. A kiválasztott projektek vezetői lehetőséget kapnak konzultálni a meghívott szakemberekkel, akik hasznos visszajelzésekkel és tanácsokkal látják el őket az előadásukkal, a forgatókönyvvel vagy a gyártási tervükkel kapcsolatban. A pitchfórum résztvevői koprodukciós partnert is kereshetnek a több száz meghívott animációs szakember között: producerek, fesztiváligazgatók, forgalmazók, befektetők, valamint televíziós műsorszolgáltatók és nemzeti filmalapok képviselői is jelen lesznek a Fórumon, akik azért jönnek, hogy eszmét cseréljenek az új művészeti irányvonalakról, látásmódokról és lehetőségekről, finanszírozási módszerekről és további fejlesztési stratégiákról.

A járvány miatt még nincs fix dátuma a 2021-es pitchfórumnak, de májusra vagy júniusra tervezik a szervezők. Az, hogy online vagy fizikailag tartják-e meg, még szintén kérdéses.

Van ötleted gyerekfilmre vagy épp fiataloknak szóló tv-sorozaton agyalsz? Jelentkezz a II. Gyerek- és Ifjúsági Film Pitchfórumra, ahol szakmai zsűri értékeli a filmterved, valamint producerekkel, rendezőkkel találkozhatsz, és a legjobbak pénzdíjat nyernek.

A Cinemira Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál 2021 tavaszán második alkalommal rendezi meg a Gyerek- és Ifjúsági Film Pitchfórumot, melynek célja, hogy a hazai forgatókönyvírók, írók és kreatív gondolkodók lehetőséget kapjanak a fiatal közönség számára írt film- és sorozatterveik bemutatására, valamint rendezőket, producereket és szakmai partnereket találjanak terveik megvalósításához. A rendezvényen szakmai zsűri értékeli a pályamunkákat. A legsikeresebb forgatókönyvterveket a zsűri és a közönség is díjazza.

A pitchfórumra két kategóriában várnak projekteket: egész estés élőszereplős vagy animációs film, illetve élőszereplős vagy animációs sorozatterv.