A magyar animáció egyik legnagyobb alakja, a tavaly elhunyt Jankovics Marcell előtt tisztelegve, az ő születésnapjához igazítva, október 20-án kerül a hazai mozikba utolsó alkotása, az egész estés Toldi.

Arany János elbeszélő költeményének főszereplője egy igazi magyar szuperhős, egy naphérosz. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezők animációs filmjében nemcsak az ármánykodó fivérrel való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de teljes gazdagságában megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolunk Toldival a mocsárban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért.

Toldi - A film

A Filmtett Táborban készült animációs rövidfilm a férjöltésről, egy kevéssé ismert szexista szülőszobai gyakorlatról, és arról, hogy hogyan befolyásolja azoknak az életét, akik ezt elszenvedték. Online látható a Még egyet apuka kedvéért, az alkotók pedig a kisfilm nyomán animációs dokumentumfilmet készítenek a szülőszobai erőszakról, melyhez interjúalanyokat keresnek.

Kajlik Eszter a Freeszfe forgatókönyvíró szakán végzett, és a lengyelországi abortusztörvényről készült animációból inspirálódva készített animációs rövidfilmet a tavalyi Filmtett Workshopon a szülészeti erőszakról, melyet már online is szabadon nézhetünk.

Az ún. férjöltés azt jelenti, amikor a gátmetszés után plusz öltéssel szűkebbre varrják a szülő nő kitágult hüvelyét, hogy a férj számára olyan legyen a szexuális együttlét, mint a szülés előtt. "Holott a férfiak szexuális érzetét nem a hüvelybemenet szélessége, hanem a hüvelyizomzat állapota befolyásolja (mely például intimtornával javítható), így a férjöltés még csak az állítólagos célját sem tölti be." – mondta nekünk korábban a rendező.

Kajlik Eszter: Még egyet apuka kedvéért

Három év sikeres fesztiválkörút után végre online elérhető Rebák Tamás METU diplomafilmje, a Szökési sebesség, melyben két lény küzd az elszakadás nehézségeivel.

Habár a hazai sci-fi gyártás nem bővelkedik élőszereplős filmekben, a magyar animációban mindig is kedvelt műfaj volt, kezdve Foky Ottó szatíráitól Reisenbüchler Sándor utópikus vízióin és Mézga Aladár űrbéli kalandjain át olyan kortárs alkotásokig, mint a pszichedelikus Cosmic Jacuzzi vagy a melankolikus LOVE. Rebák Tamás diplomamunkája tovább bővíti a hazai animációs sci-fi hagyományokat, mely nem témájával, hanem eszközhasználatával illeszkedik a sorba.

Az emberi kapcsolatok szétesésénél kevés univerzálisabb téma van, a Szökési sebesség pedig éppen ennek okán született meg. Ezért a film személyes, de nem elidegenítő vagy öncélú éppen azért, mert egy saját törvényekkel teli fiktív bolygón, egy ember-állat viszonyán keresztül mutatja be az elengedés nehézségét és küzdelmét. Keveset tudunk meg a két figuráról, akiket sokkal inkább az egymással való kapcsolatuk jellemez, így a kitűzött cél, hogy „az elszakadás okozta fájdalom és erőfeszítés maradjon hangsúlyban”, maradéktalanul teljesül.

Rebák Tamás: Szökési sebesség

A legendás hollywoodi animációs tervező, Phil Tippett évtizedeken át készített végítélet-víziójában kattogó gépek és csupafog szörnyek gyűrnek maguk alá önálló személyiség és szabad akarat nélküli, apró lényeket. Vajon a Mad God nagyszabású allegória önpusztító fajunkról? Esetleg a plasztikai animáció hattyúdala? Nem tudjuk, de könnybe lábad a szemünk az alkotó mániákus elhivatottságától.

„Azt hiszem, kihaltam” – mondta a hollywoodi anekdota szerint Phil Tippett, mikor meglátta a CGI-dinoszauruszokat a Jurassic Park utómunkálatai közben. Ugyanezen a prezentáción George Lucas sírva fakadt. A digitális effektes fiúkat Steven Spielberg kérte meg, hogy álljanak elő valami különlegessel készülő őslényparkos filmjéhez, és az elmúlt harminc évben megtanultuk, hogy ami akkor különlegességnek számított, az mára a mozgóképes látványalkotás sztenderdje lett.

Mad God 

A tavalyi hibrid rendezvény után idén újra személyesen lehetett részt venni az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon és a MIFA filmvásáron, aminek a szakma nagyon örült, hiszen 106 országból több mint 13.000 vendég érkezett az eseményre, a kisváros utcái és terei újból megteltek animációs alkotókkal és rajongókkal. Magyarországról 61 akkreditált volt jelen, ami szintén rekordnak számít. Megkérdeztünk néhány magyar stúdiót, hogy milyen új projekttel készültek a fesztiválra. 

CINEMON STÚDIÓ

Laci és az oroszlán

Marék Veronika 1961-ben megjelent Laci és az oroszlán című mesekönyve alapján egy rövidfilm már elkészült, a  Cinemon pedig tervezi a folytatást: egy 13 részes, epizódonként 5 perces sorozatot.

Laci és az oroszlán

Egy animációs sorozat és egy kisfilm gyártására szavazott támogatást a Nemzeti Filmintézet.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Döntőbizottság ezúttal három televíziófilm- és két animációs alkotás, valamint egy kisjátékfilm és egy dokumentumfilm gyártására szavazott meg támogatást. 

Cigánymesék: Doja, a cigánytündér