Végre online is elérhetővé vált az egyik legaranyosabb kortárs magyar animáció, a Hey Deer!, melyet jobbkor nem is tehettek volna fel a netre az alkotók, mint a karácsonyi időszakban.
A Hey Deer! Bárczy Örs METU diplomamunkájaként készült még 2015-ben, azóta pedig több mint 100 fesztivált járt meg, ahonnan közel 10 díjat hozott el. A 6 perces film főhőse egy kakaószerető szarvas, aki mindennapos rutinként a havat söpri a háza elől, de esténként megremeg a föld és másnap kezdődik minden elölről. Így megy ez egészen addig, míg a kis szarvas mindennapjainak egyhangúságát egy váratlan esemény fel nem rázza.
Az alapötlet Bárczy Örstől származik, aki a rendezésen kívül a gyártásban is hatalmas szerepet vállalt. Örsnek nem volt nehéz meggyőzni társait, hogy beálljanak mögé: a film egy igazi példája az elvárások nélküli összefogásnak a magyar szakmán belül. A Hey Deer! egy éven keresztül készült 3D-s technikával, korszerű szoftverekkel, és ami a legfontosabb: rengeteg támogatással mind a METU-s tanárok és diákok, mind a szakma részéről, hiszen külsős emberek és hazai filmstúdiók is segítettek a kivitelezésben.
Az Európai Bizottság 2017-ben egy olyan Animációs Tervet fejlesztett ki, amelynek célja az EU egész területén az animációs iparág felfrissítése. A közép-kelet-európai régió e tekintetben rengeteg kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik. A Közép-Kelet-Európai Animációs Műhely (CEE Animation Workshop) nevű új kezdeményezés célja, hogy kiaknázza ezt a lehetőséget oly módon, hogy összehozza 18 ország független animációs producereit, így megmutatva a közép-kelet-európai régióbeli kollégáiknak a legfrissebb nemzetközi animációs iparági trendeket. Az eseményre 2017. december 2. és 6. között Ljubljanában került sor.
Az ötlet, hogy a közép-kelet-európai régió független animációs producereit összeköttetésbe hozzák egymással, még 2016 őszén született. Az esemény társszervezője, a Visegrádi Animációs Fórum egy olyan nemzetközi szerveződés, amely az elmúlt évek során a producerek kapcsolatfelvételét segítette elő, mottója szerint nagy szükség van a közös eseményekre és az intenzív együttműködésre. Ennek a kezdeményezésnek az elsődleges célja, hogy elősegítse az iparág növekedését, valamint lefektesse az olyan sikeres koprodukciók létrejöttének alapjait, amelyek nemzetközi szinten is versenyképessé tudnak válni. A közép-kelet-európai országok közös történelmi és kulturális öröksége, a gazdasági felépítés hasonlóságai, valamint a kifejezésmódok és nyelvbéli hasonlóságok mind-mind ideális előfeltételei egy erős régiós egység és piac kialakításának. A közép-kelet-európai animáció meghatározó márkajelzéssé és a kezdeményezésben résztvevő országok kitűnő exportcikkévé válhat.
Az ötlet, mely egy olyan egyszeri esemény szervezését tűzte ki célul amely során vendégül látják a közép-kelet-európai országait képviselő producereket, és biztos alapokra helyezzék a jövőbeli együttműködést, azonnali elfogadtatásra talált a Kreatív Európa Irodák (Creative Europe Desk; CED) képviselői részéről. A Kreatív Európa – MEDIA Program célja, hogy erősítse az európai audiovizuális piacot és megkísérelje fejleszteni a piac egészének versenyképességét. A csehországi CED vezető, Pavlína Kalandrová rámutat arra, hogy elengedhetetlenül fontos az európai országok közti együttműködés, hozzátéve: "A Közép-Kelet-Európai Animációs Műhely célja elősegíteni a piacon belüli kapcsolódási pontok létrejöttét, és ösztönözni a régiónkon belüli együttműködést, miközben segítséget nyújt abban is, hogy Nyugat-Európának is megfelelő partnerei legyünk – akár az animációs produkcióban való részvétellel, akár koprodukciókon vagy kész termékek forgalmazásán keresztül."
Juraj Krasnohorsky (Artichoke), Robert Jaszczurowski (GS Animation), Martina Pestaj (RTV Slovenija), Varsányi Ferenc (NMHH Médiatanács) és Matija Sturm (Szlovén Animációs Filmszövetség) a Közép-Kelet-Európai Animációs Műhelyen (Forrás: Visegrádi Animációs Fórum)
Befejeződött a Kodály Zoltán Háry János című daljátékához 1983-ban készült egészestés rajzfilm digitális felújítása a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) együttműködésében. A felújított verzió díszbemutatóját december 11-én a Pesti Vigadóban tartották.
A 135 évvel ezelőtt született, és 50 évvel ezelőtt elhunyt Kodály Zoltán munkássága a magyar animációs film számára is ihletadónak bizonyult. Richly Zsolt 1983-as Háry Jánosa különleges adaptáció a hazai animáció történetében: nem irodalmi műre támaszkodik, hanem Kodály Zoltán 1926-os daljátékát veszi alapul, és a többórás eredeti művet egyórás rajzfilmmé dolgozza át. A magával ragadó Háry János-rajzfilmben a groteszk humortól sem mentes kalandokat és a címszereplő mitikussá érlelődő figuráját kísérik az ornamentális stílus szemet gyönyörködtető látványelemei.
Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója szerint a mai felnőttek többségének meghatározó és maradandó élmény volt a Háry János rajzfilmváltozata, ezért fontos, hogy a mai kor igényeinek megfelelő, digitálisan felújított változata is a közönség rendelkezésére álljon, és így lehessen megőrizni az utókornak Richly Zsolt és Jankovics Marcell 1983-as animációs filmjét.
Jankovics Marcell és Richly Zsolt a Háry János felújított változatának díszbemutatóján (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)
Míg az Amerikai Filmakadémia évről évre csalódást okoz az Oscar-jelölésekkel és -díjakkal az animációs szakmának, de legalábbis az Amerikán kívüli szakmának (idén a rövidfilmes shortlistnél még inkább), addig más nagy tengerentúli fesztiválok egyre nyitottabbak a más kontinensről érkezett alkotásokkal szemben. A Golden Globe idén különösen emlékezetes, ugyanis a díj történetében először lett jelölt egyszerre két európai animáció, ráadásul mindkettőt női rendező jegyzi (pontosabban az egyiknek társrendezője nő), mi több, mindkettő PG-13 korhatár besorolást kapott, vagyis magasabbat, mint a másik három alkotás, ami inkább a kisebbeket célozza (Magyarországon ezek 6-os karikát kaptak).
Nora Twomey: A kenyérkereső
De hogy melyik ez a kettő? Nora Twomey ír rendezőnő A kenyérkereső (The Breadwinner) című animációja, melynek forgatókönyvét az ukrán-magyar származású Anita Doron írta Deborah Ellis regénye alapján. A Kabulban élő 11 éves Parvana apját börtönbe zárják, a fiatal lány pedig mindent megtesz, hogy felkutassa a férfit, miközben nemcsak a háború fenyegetésével, de a nőket érő brutális elnyomással is szembe kell néznie. A kenyérkereső a Kells titka és A tenger dala stúdiójának, az ír Cartoon Saloon harmadik egészestés filmje, melyet legutóbb a 15. Anilogue-on láthatott a magyar közönség, a nagy érdeklődésre való tekintettel pedig december 16-án újra műsorra tűzi az Uránia.
A másik Golden Globe-jelölt animáció pedig Dorota Kobiela és Hugh Welchman Van Gogh életét feldolgozó festményfilmje, a lengyel-angol koprodukcióban készült LovingVincent, mely a napokban kapta meg az európai Oscar-nak számító Európai Filmdíjat egészestés animáció kategóriában. A Loving Vincent-et a Jameson CineFest-en lehetett látni nálunk szeptemberben, de hamarosan moziforgalmazásba is kerül itthon.
A 15. Anilogue egyik meghívott vendége volt Sara Diamond, a Google Spotlight Stories egyik produkciós vezetője. A kísérleti műhely – amelynek része egy animációs stúdió – a Google központjában működik és a virtuális valóságban megtekinthető animációs filmeket készít. A Pearl című rövid VR animációjukat 2017-ben Oscar-díjra jelölték. Sara Diamond a művészi igényű virtuális valóság filmekről tartott előadást a Kino moziban és a VR animációk műhelytitkaiba is beavatta a közönséget. Sara Diamond-ot a 15. Anilogue-on kérdeztük.
Sara Diamond
Hogyan került az animációs iparba?
Édesapám producer és van egy saját animációs cége. Bostonban jártam művészeti iskolába, és amikor San Franciscoba költöztem, találkoztam Karin Dufilho (az Oscar-díjas Geri sakkozik és a Madárkák a dróton című rövid animációk producere – a szerk.) executive producerrel a Google Spotlight Stories-tól, így kerültem a stúdióhoz.
A VR animációk már kilépnek a megszokott filmes közegből, a moziból vagy tévéből, és interaktív élményt nyújtanak, a néző kontrollálja, hogy mit akar épp látni. Mennyiben formálja ez a nézői befogadás mikéntjét és a közvetíthetőséget?
A néző azt gondolja, ő kontrollálja az eseményeket, és ha mi azt szeretnénk, hogy a történet felé irányítsuk a figyelmét, akkor ezt a háttérből kell észrevétlenül megvalósítanunk. Ehhez különböző trükkhöz kell folyamodnunk, ezért használunk például hangeffekteket.
Milyen csatornákon jutnak el a filmek a nézőkhöz, milyen felületeken történik a kommunikáció?
A mobiltelefonból indultunk ki. Az volt a cél, hogy mindenki megnézhesse a filmeket és mobiltelefonja mindenkinek van. A VR ugyan egy szűkebb szegmens, de a 360 fokos filmnézés a mobiltelefonon is elérhető.
Azzal, hogy a VR animáció kikerül a moziból és a tévéből, nem szűnik meg a filmnézés közösségi élménye?
A két élmény szerintem hasonló, mert amikor filmet nézel, végeredményben egyedül vagy, akár egy szobában ülsz, akár egy moziteremben vagy éppen fesztiválon. A filmnézés a saját személyes élményed, utána tudtok beszélni róla, ezért én ezt a fajta magányveszélyt nem annyira érzem. A hagyományos film esetében mindenki egy filmet néz, a VR-nél gyakorlatilag mindenki mást lát, nincs két ember, aki ugyanazt látná, ami ugyancsak beszélgetésre inspirál. Egy filmet ráadásul újra és újra meg lehet nézni és mégsem látod soha ugyanazt, minden alkalommal valami más élményben lesz részed.
Decemberben öt olyan új magyar animációt is műsorra tűz a tévé, melyek a Médiatanács támogatásával valósulhattak meg. Műsoron volt december elején Tompa Borbála mesefilmje, a Volt egyszer egy kertész (erről itt írtunk), de vetítik a Kippkopp a fűben című mesét, a Bab Berci széria harmadik epizódját, valamint az Űruborkák és a Janó Manó sorozatok első részeit. Ezek mellett továbbra is fut Gyulai Líviusz Egy komisz kölyök naplója és Richly Zsolt Luther című sorozata, és újra megnézhetjük Glaser Kati Virágnyelv című egyedi filmjét. A filmeket majd online is lehet nézni, méghozzá ezen a linken.
A pici kertész egy csodálatos kert hatalmas virágait gondozza, ápolja teljes odaadással. Miközben minden idejét és energiáját a kertnek szenteli, elfelejtkezik egy fontos dologról, a kert születésnapjáról. A kert azonban figyelmezteti a különleges eseményre, így a kertész boldog születésnapot kívánhat a kertnek, kifejezheti szeretetét. Allegórikus történet a gondoskodásról, szeretetről.
Bab Berci ma nagyon szomorú, ám hamar rájön, hogy ezzel a bajával nincs egyedül. Nuuszi Kuuszi, a nagy varázsló a közelben sírdogál, siratja elveszett varázserejét. Bab Berci próbálja vigasztalni, de eleinte nem sikerül, Nuuszi Kuuszi varázslatai ugyanis nagyon rövid életűek, ez bántja a hórihorgas embert. Szerencsére Bab Berci hamar bebizonyítja, hogy Nuuszi Kuuszi rövid csodái is örömet okoznak a környezetének.
