Az idén 60 éves Magyar Nemzeti Filmarchívum december 22. és január 12. között 61 filmet tett elérhetővé online. 

A 2017 januárjától a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaként működő Filmarchívum január 12-ig 61 magyar alkotást tett közzé a vimeo csatornáján, melyek közt egészestés és rövidfilmek, valamint dokumentum- és portréfilmek is vannak. A közzététellel az volt a céljuk, hogy a közönség könnyen elérje és megismerje a filmtörténet klasszikusainak néhány darabját, illetve betekintést nyerjen az intézmény munkájába és a magyar filmtörténet korszakaiba. A Filmarchívum által elérhetővé tett filmek teljes listája ezen a linken található.

A Filmarchívum az animációkkal nem volt túl bőkezű, ugyanis a 61 film közé pusztán a Szaffi (1984) került be, illetve a nemrég megjelent Dargay Attila gyűjtemény portréfilmje, melyben Dargay özvegye, Henrik Irén operatőr mesél a Pannónia Filmstúdióban töltött időszakról. 

A 18 perces filmből kiderül többek közt, hogy Henrik Irén kezdetben kifestőként dolgozott a Pannóniában, majd a kíváncsisága hajtotta tovább az operatőri munka felé, amivel az animációs stúdióban találkozott először. Az operatőri munka elengedhetetlen kellékét, egy kamerával összeszerelt asztalszerkezetet is bemutat, de láthatjuk a Vuk képes forgatókönyvét, és azt is megtudhatjuk, hogy Nepp József javaslatára nyúlt vissza a Vukhoz Dargay, aki addigra már képregény formában is feldolgozta a kisróka történetét. 

De nemcsak Henrik Irén visszaemlékezéseit, hanem archív felvételeket is láthatunk a videóban. Az idén 90 éve született Dargay, aki animációnak látta az egész világot, az egyik ilyen felvételen maga mondja el, hogy Macskássy Gyula reklámgrafikával foglalkozó munkaközösségébe mindenesként került mint aki "elviszi a munkát a nyomdába, aki elhozza a pénzt a bankból, aki leszalad tízóraiért és befűt." Később ez a csapat próbálta meg bebizonyítani, hogy Magyarországon igenis van létjogosultsága a rajzfilmeknek, így kezdtek reklámanimációkkal foglalkozni a háború után (erről részletesen a Macskássy Gyula életét feldolgozó könyvben lehet olvasni). Mivel akkoriban nem volt itthon animációs képzés, ezért Macskássyék az itthon szinkronizált Disney-filmek megmentett munkakópiáiból tanulták meg a szakmát. Ugyan Dargayt a magyar Disney-ként emlegetik, de Henrik Irén kiemeli, hogy maximum a filmjeik dramaturgiájában vannak hasonlóságok, és hogy az egérstúdió és Dargay is ugyanazt a mozgatást, a gömbkonstrukciót használta, amivel sokkal szabadabban lehetett a figurákat rajzolni és mozgatni.

Képek a Rendhagyó történetek című portréfilmből (Forrás: Dargay Attila gyűjtemény / Filmarchívum)

Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfóruma, a Visegrádi Animációs Fórum (VAF) ismét várja az animációs sorozat- , tv-speciál és rövidfilmtervek nevezését. Az angol nyelvű workshopokat, előadásokat, prezentációs és kapcsolatépítő fórumot is magába foglaló VAF-ot Trebonban, a csehországi Anifilm Nemzetközi Animációs Filmfesztivál keretében 2018. május 1. és 3. között rendezik meg. Az eseményre a kelet-közép-európai országokon kívülről is érkeznek szakmabeliek (több mint 150 producer, forgalmazó, műsorszolgáltató, fesztiválszervező, befektető, stb.), akik a pitch ideje alatt támogatási és továbbfejlesztési lehetőségeket is felvázolnak a résztvevőknek.

A VAF-on már hatodik éve versenyeznek két kategóriában a fejlesztés alatt álló animációs projektek:

• 20 percnél rövidebb egyedi filmek,
• valamint 20 percnél rövidebb, web-re vagy televízióra szánt sorozat és tv-speciál tervek.

A legjobb rövidfilmes ötlet, valamint a legjobb sorozat és tv-speciál terv is 2000 eurós pénzjutalmat kap további fejlesztésre, ezen kívül a legjobb sorozatterv továbbjut a 2018-as Cartoon Fórumra is.

Az NMHH Médiatanácsa meghirdette a Magyar Média Mecenatúra Program 2018-as Macskássy Gyula-pályázatát.

A 2018-as Macskássy Gyula-pályázaton összesen 180 millió forintot, fordulónként 60 millió forintnyi támogatást kaphatnak a jelentkezők, az egy filmalkotásra jutó támogatás nem haladhatja meg a tervezett összköltség 75 %-át és a 15 millió forintot. Az eljárásban legfeljebb 25 perc hosszúságú egyedi animációs filmek, vagy epizódonként maximum 15 perc hosszúságú animációs filmsorozatok pilot epizódjai kaphatnak támogatást.

A 2018-as pályázati eljárás három egymásra épülő szakaszból áll és három alkalommal hirdet nyerteseket a Médiatanács. Az első fordulóra a filmek szinopszisát és a dramaturgiai leírásokat várják, ennek beadási határideje 2018. január 18. 12 óra. A később kidolgozott filmtervekkel júniusban, illetve az ősz elején lehet majd pályázni.

A pályázati eljárás határidejeiről, valamint a benyújtandó dokumentumokról további részletek a Mecenatúra oldalán olvashatók. A Macskássy Gyula-pályázaton korábban támogatást nyert alkotások listája itt található.

Forrás: NMHH

A napokban jelent meg a Magyar Nemzeti Filmarchívum ötlemezes díszdobozos kiadványa Dargay Attila négy egészestés filmjéből, melyek mellé egy bónusz lemez is került olyan ritkaságokkal, mint Dargay rövid- és reklámfilmjei, mindezek ráadásul felújított változatban.

Dargay Attila, a legnépszerűbb magyar animációs rendező születésének 90. évfordulója alkalmából ötlemezes, szinte a teljes rendezői életművet felölelő filmanyag került a gyűjteményes kiadásba. A magyar Disney-ként is ismert Dargay által rendezett négy egészestés mozifilm – a Lúdas Matyi, a Vuk, a Szaffi és Az erdő kapitánya – felújított, restaurált formában került a díszdobozba, mindezek mellett pedig egy képanyaggal gazdagon illusztrált kísérőfüzet is található.

De ami ennél is jobb, hogy még egy extra lemez is a csomag része, melyre 19 reklám- és 15 egyedi film került. A reklámfilmek 1955-61 között készültek, közülük néhányat még pályakezdőként, Macskássy Gyula munkatársaként  tervezett, a későbbieket pedig már rendezőként is jegyezte Dargay. Azért is különleges ez a lemez, mert ezek a ritkán, vagy sok alkotás esetében Magyarországon soha nem látott reklámfilmek ebben az évben kerültek elő. Az extra lemezen található 15 egyedi film Dargay sajátos, szatirikus látásmódját is megmutatja a megszokott jellegzetes, emberi tulajdonságokkal felruházott állatkaraktereket szerepeltető kisfilmjein kívül. Az extra lemezen látható Dargay feleségével és egyben munkatársával, Henrik Irén operatőrrel készített portréfilm, melyben felidézi azt a világot, ahogy ezeket a filmeket Dargay Attilával a Pannónia Filmstúdióban készítették.

A kiadvány mindegyik lemeze tartalmaz angol és magyar feliratot, így külföldi ismerősöknek is meg lehet végre mutatni a magyar animáció klasszikus mesefilmjeit.

A Dargay Attila gyűjtemény (Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum)

Magyarországon egyelőre csak a 15. Anilogue-on lehetett látni Nora Twomey A kenyérkereső című animációs filmjét, mely az ír Cartoon Saloon stúdió harmadik egészestés alkotása a Kells titka (2009) és A tenger dala (2014) után. A Deborah Ellis azonos című regénye alapján készült animáció egy afgán kislány és családja küzdelmeiről szól az afgán-szovjet háború alatt. A Golden Globe-ra jelölt film forgatókönyvírójával, a kárpátaljai származású Anita Doronnal beszélgettünk.

Anita Doron az olaszországi Alice Nella Citta fesztiválon, 2017. októberében 

A kenyérkereső előtt élőszereplős filmeken dolgoztál. Milyen volt az első animációs munka?

Nagyon élveztem, mert határtalan! Bármi, amit elképzelhetsz és megírsz, azt létrejöhet egy animációban. Ez nagy szabadságot jelentett. A kenyérkereső előtt minden filmemnél volt valami határ, amin nem léphettem túl. Ez egyébként szintén jó a kreativitás szempontjából, mert át tudod törni ezeket a határokat. Teljesen beleszerettem az animációba, már dolgozom is egy következő animációs filmen. Erről még csak annyit mondhatok, hogy ez is egy fiatal lányról fog szólni, csak az ő története nem a valós világban játszódik.

Szerinted A kenyérkereső története miért volt alkalmas arra, hogy élőszereplős helyett animációs formában meséljék el?

Először is azért, mert autentikusabban tudtuk megmutatni ezt a világot, mert bármit meg lehetett rajzolni. Ha elmentünk volna Afganisztánba, és ott forgattunk volna, az sokkal bonyolultabb lett volna. Helyette Tádzsikisztánban filmeztünk volna, amit úgy rendeztünk volna be, mintha Afganisztánban lennénk. Másodszor az animációs forma miatt sokkal általánosabb lett a film. A néző könnyebben bele tudja magát képzelni a karakterbe, így sokkal jobban megérthető a motivációja, a helyzete, mintha egy színészt néznénk. Amikor élőszereplős filmet nézel, akkor csak nézed az ő történetét, de nem helyezkedsz bele. Egy animációs filmnek az az ereje, hogy a néző jobban átélheti a látottakat, könnyebben átérezheti a karaktereket és értheti meg a világot. Ez fontos egy ilyen filmben, számomra és a stáb számára is fontos volt, hogy a nézők megértsék, hogy ez a valóságban játszódik, igazi emberekről, igazi életekről szól. Miközben mi itt üldögélünk és kávézunk, addig a világ másik részén ezek történnek.

December 17-én debütál egy új magyar animációs széria, a Janó Manó és az elveszett harmatcseppek első része a tévében.

Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című projektje éppen egy éve kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A sorozat ötlete onnan jött, hogy az alkotók szerették volna a természet sokszínűségét megjeleníteni egy különleges látványvilágú mesében.

Ebben a világban játszódik Janó Manó története, aki Csupalomb Erdő gondnoka, és akinek legfőbb feladata megvédeni a lakókat, minden reggel ébreszteni az erdőt, és nem utolsó sorban gyógyitalokat és elixíreket készíteni. Ebben segítségére van jobbkeze, Ragacs Pamacs, akivel minden reggel begyűjtik a legfontosabb varázsitalhoz, a fénymannához szükséges hozzávalókat, amit a reggeli harmat és az öreg tölgyfa nedvének elegyéből állítanak elő. Egyik reggel azonban a harmatot sehol sem lelik, ezért Janó Manó útnak indul Zizgő Zizzencs, egy szentjánosbogár társaságában, hogy megtalálják az elveszett cseppeket. Kalandos útjuk során azonban folyamatos kihívásokkal találják szembe magukat, de a leleményes Janó Manó minden helyzetből kivágja magát.

A második rész nemrég kapott támogatást, ebben Janó Manó és Zizgő Zizzencs egy barlangrendszeren keresztül folytatják tovább útjukat, hogy ráleljenek az elveszett harmatcseppekre.

A Janó Manó széria az Umatik Kft. produkciójában készül, az első epizód gyártása fél év volt, amiből három hónap volt maga az előkészítés. A sorozat rendezője Miklósy Zoltán, a történetet pedig Herkó Attila írta, aki egyben a széria társrendezője is. A zenét Milkovics Mátyás szerezte, a karaktereknek pedig többek közt olyan színészek adják a hangjukat, mint Harsányi Gábor (Janó Manó), Epres Attila (mesélő), Faragó András (Lapaj) és Hamza Károly (Zizgő Zizzencs), de még a két rendező is megszólal egy-egy karakter hangján.