Czakó Judit 2004 óta tanít a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen filmszerkesztési alapokat gyakorlati és dramaturgiai szempontból. 2007-ben, 2010-ben és 2011-ben megkapta a legjobb vágásért járó Arany Olló díjat a Magyar Filmszemlén. 2011-ben Szederkényi Bella Orsolya című filmjéért elnyerte a legjobb animációs film vágásáért járó díjat a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, a Liza, a rókatündér című filmért megkapta a 2. Magyar Filmhét legjobb vágójának járó díját. 2015-ben Balázs Béla-díjjal ismerték el munkáját. Czakó Judit volt a vágója többek közt a Nyuszi és Őz, a Symphony no. 42, a Dipendenza, az Otthon, a Simon vagyok és a My Name is Boffer Bings című animációknak is. Judit idén, a 7. Primanimán a gyerekzsűri tagja Gelley Bálinttal (interjú itt) és Balázs Zoltánnal (interjú itt). 

Czakó Judit a Liza, a rókatündér forgatása alatt (Forrás: MAFAB)

Élőszereplős filmek vágójaként hogyan csöppentél az animációs filmek világába? Melyik volt az első animáció, amit vágtál?

Csáki László Napok, melyeknek értelmet adott a félelem című krétafilmje volt az első nem élőszereplős filmem. Lacival sokat dolgoztunk együtt a pályánk kezdetén, valahogy egyértelmű volt, hogy ha animációt rendez, azt én vágom. Aztán 2004-ben Fülöp József (a MOME jelenlegi rektora és a MOME Animáció tanszékének vezetője) meghívott óraadó tanárnak az animáció szakra, hogy tanítsam a hallgatókat vágásban gondolkozni a filmek tervezésénél, hogy megértsék milyen dramaturgiai szerepük van a képkivágásoknak egy történet elmesélésében és ritmusában, illetve hogy lássák, mennyi mindent lehet vágással változtatni egy animációs filmen is. Ezzel együtt persze nekem is sokat kellett tanulnom az animációról, mert tényleg nagyon máshogy készül, mint a játékfilmek. A következő évtől elkezdtem konzultálni a diplomafilmekről is. Nagyon megtisztelő volt ez a felkérés és boldog vagyok, hogy azóta is az animációs csapat tagja lehetek.

Október 24. és 27. között hetedszer rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol ismét a fiataloké a főszerep. A négynapos fesztiválon hazai és nemzetközi diákok, fiatal alkotók rövidfilmjeit vetítik, emellett egészestés filmek, workshopok (kísérleti filmes, kritikaíró, animációsfilm-készítő), mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. A kicsik sem maradnak filmek nélkül: országszerte és határon túl is animációs vetítések várják őket. A részletes program a Primanima honlapján olvasható.

Idén először nemcsak a gyerekek díjazzák az általuk legjobban kedvelt filmet, hanem egy külön gyerekfilmes zsűri is, melynek tagjai Balázs Zoltán, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti Tanszék vezetője (interjú itt), Czakó Judit többszörös Arany Olló- és Balázs Béla-díjas vágó (interjú itt), Gelley Bálint animációs rendező, producer.

Gelley Bálint animációsfilm-rendező és -producer, 2012-ben diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán. 2012 és 2014 között elvégezte az Animation Sans Frontieres és az Adapting for Cinema nemzetközi workshopokat. Pályáját animátorként és rendezőként kezdte, majd 2015-ben Szederkényi Bellával megalapította a CUB Animation stúdiót Budapesten, ahol elkezdett producerként is dolgozni. Jelenleg az Átjáró másvárosba című sorozatot rendezi, amely Magyari Andrea azonos című gyerekkönyvének az adaptációja. Az Átjáró Másvárosba első része, a Közbenjáró két éve elnyerte a legnépszerűbb gyerekfilmnek járó Csermák Tibor-díjat, megosztva Bárczy Örs Hey Deer! című METU diplomafilmjével.

Gelley Bálint és Lovrity Kata a 2018-as VAF-on (Forrás: VAF facebook)

A CUB-ban ti is sok gyerekeknek szóló animációt készítetek. Mit gondolsz, mitől jó egy gyerekfilm?

Attól, ha van benne kutya. De a viccet félretéve, én jobban szeretem a gyerekfilmeknél a családi filmeket, ahol nemcsak egy adott korcsoportnak szól egy film, hanem adott esetben a szülők is találnak benne valamit, amit érdekesnek találnak. Így a filmezés közös élmény lehet, nem pedig pusztán arra jó, hogy a gyereket lefoglalja.

Hogy látod a kortárs magyar gyerekanimációt? Mire nyitottak a gyerekek?

Egyre több magyar gyereksorozat készül, aminek nagyon örülök. Kicsit még azon kellene dolgozzunk, hogy gyorsabban el tudjanak készülni a sorozatok, de összességében én egy fejlődő és sokszínű animációs szcénát látok Magyarországon. Tapasztalataim szerint a magyar gyerekek ugyanolyan szívesen néznek magyar animációs filmeket, mint külföldit. Elég csak megnézni néhány magyar sorozat online nézettségét, illetve ezt összehasonlítani a külföldi sorozatokéval. Csak az utóbbiból egyrészt több van, másrészt több merchandising termék kapható belőlük, ami könnyebbé teszi az irántuk való rajongást. Tehát marketing terén van még mit behozni, de én bizakodó vagyok.

Micsoda pompás fesztivál! – kiálthatnánk föl a Primanima egyik fő attrakciójának címét parafrazálva. És valóban: az idei kínálat ajánlóját képtelenség volna rövidebbre sikeríteni, annyira magas a versenybe válogatott művek általános színvonala. Azt meg csak nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy idén először fesztiválbusz is lesz.

A Primanima idén immár hetedszer bizonyítja, mennyire jó szeműek a szervezői, s milyen pontosan húzzák meg a határokat. Az első animációt fókuszba állító budaörsi fesztiválon gondosan mérlegelik: segíthet-e a műhelymunkáénál szélesebb nyilvánosság az alkotónak, vagy inkább szűkebb körben kell érjen még a tehetsége. A Primanima elmélete és gyakorlata amiatt annyira megnyerő és vonzó, mert családiasan elfogadó, ám hozzáértő, optimális terepet biztosít a pályakezdéshez. Nagy szükség van rá, és úgy jó, amilyenné az évek alatt formálódott: zsűrikkel, díjakkal jól teljesíti, amit vállal. Az inkubáció legfontosabb feladata felkészíteni a nagypályára lépni készülőt, szokjon hozzá, hogy milyen a boksz, s hogy ennél bizony csak keményebb lesz.

A fesztivál népszerűségét mutatja, hogy tartósan 500 körüli nevezés érkezik évek óta, ezúttal 26 országból. Ebből a mennyiségileg is jelentős alkotásból összesen 61 rövidfilmet (14 elsőfilmet, 26 diplomafilmet és 21 diákfilmet), s ezek mellé 32 gyerekfilmet választottak versenybe.

A díjakat most is háromtagú nemzetközi zsűri ítéli oda: lengyel-magyar színekben Ducki Tomek animációs rendezőt, az észt Kreet Paljast, a budapesti Anilogue programigazgatóját és Pálos György Ali filmrendezőt, producert üdvözölhetjük Budaörsön. Újdonság ugyanakkor, hogy a gyerekfilm versenyprogramot a közönség mellett szakmai zsűri – Balázs Zoltán, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti Tanszékének vezetője, Czakó Judit vágó és Gelley Bálint animációs rendező, producer – is elbírálja majd.

A Primanima fődíja mellett kiosztják a legígéretesebb magyar alkotónak járó George Pal-, valamint a legnépszerűbb magyar animációnak járó Macskássy Gyula-díjat (támogató: NMHH). A két éve alapított, Csermák Tiborról elnevezett díjat a gyerekközönség szavazatai szerint legnépszerűbb mesefilm kapja. Jutalmazzák a legjobb elsőfilmet, a legjobb diplomafilmet, valamint a legjobb diákfilmet is. Ezek mellett szakemberek döntenek az animációnál annyira fontos hangkulisszáról, s a közönség, a diákzsűri és az ugyancsak nem szakemberekből verbuvált PrimAlter zsürorai is osztanak díjat.

Diyala Muir: Blue Hands

Az első animáció többnyire arról tanúskodik, hogy az átütő tehetségnek is mennyit kell tanulnia, míg a kisujjában lesz a gyakorlat. A Primanimán is találkozhatunk olyan alkotásokkal, ahol az erős történet elfedi az animációs technikai hiányosságokat. Ilyen filmek készítője Diyala Muir, a londoni Royal College of Arts hallgatója, akinek A buli másnapja (The Day After the Party, 2016) című alkotásának karrierjét, bizton állíthatjuk, a Primanima indította el. A szaggatott, mindvégig feszülten depressziós filmet itt díjazták először a legjobb vizsgafilm díjával, 2018-ban pedig hazájában is elnyerte a legjobb egyetemista film díját. Idén a Kék kezekkel (Blue Hands) versenyez, amelyben egy gyászfolyamat lassú, ám annál nyomasztóbb etapjaiból kapunk ízelítőt.

Az Amerikai Filmakadémia szerdán tette közzé a 25 Oscar-nevezett egészestés animáció listáját, melyen szerepel Milorad Krstic első nagyjátékfilmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő is.

Ahogy korábban írtuk, a Ruben Brandt amerikai forgalmazási jogait a Sony Pictures Classics vette meg, akikhez 2015-ben került a később Oscar-t nyert Saul fia és nemrég a Napszállta amerikai forgalmazási joga is. A legutóbbi egészestés animáció, melyet a SPC forgalmazott Amerikában, A vörös teknős volt, melyet részben a Kecskemétfilm stúdiójában gyártottak és melyet 2017-ben Oscar-díjra jelöltek a legjobb egészestés animációs film kategóriában. Nem forgalmaz túl sok animációs filmet a SPC, eddig összesen hatot a Ruben Brandt-tal együtt, úgyhogy tényleg nagy dolog, hogy hozzájuk került Milorad Krstic filmje. A SPC felelt az amerikai forgalmazásáért Sylvain Chomet Belleville randevú (2003), Satoshi Kon Paprika (2006), Marjane Satrapi és Vincent Paronnaud Persepolis (2007), valamint Ari Folman Libanoni keringő (2008) című filmjének is. Az általuk forgalmazott animációk közül négyet jelöltek a legjobb egészestés animációnak járó Oscar-díjra: a Belleville randevút, a Persepolist, a Libanoni keringőt (ezt a legjobb idegennyelvű filmre is) és A vörös teknőst.

Milorad Krstic: Ruben Brandt, a gyűjtő

Korábban már fejtegettük a Ruben Brandt Oscar-jelölésének esélyeit, hiszen a SPC animációs múltja után nagy eséllyel szerepelne a 91. Oscar-gála egészestés animációs jelöltjei között. Most egy lépéssel közelebb jutott az Oscar-hoz Milorad Krstic filmje, mivel a SPC csapata nevezte az Oscar-ra. Ám az, hogy az alábbi 25 animációt nevezték, még nem jelenti, hogy automatikusan jelölhetőek, hiszen több kritériumnak is meg kell felelniük, többek közt műsoron kell lenniük Los Angeles-ben. Ahhoz pedig, hogy 5 film kerüljön a döntőbe, legalább 16 animációnak kell teljesíteni a kritériumokat, különben csak 3 film lehet Oscar-döntős. 

Október 24. és 27. között hetedszer rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol ismét a fiataloké a főszerep. A négynapos fesztiválon hazai és nemzetközi diákok, fiatal alkotók rövidfilmjeit vetítik, emellett egészestés filmek, workshopok, mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. A részletes program már olvasható a Primanima honlapján.

A 7. Primanimára közel félezer nevezés érkezett 26 országból, amelyből az előzsűri 14 elsőfilmet, 26 diplomafilmet és 21 diákfilmet, azaz összesen 61 rövidfilmet, valamint 32 gyerekfilmet választott, amelyek a Primanima díjaiért szállnak versenybe.

Mint minden évben, a díjakat idén is háromtagú nemzetközi zsűri ítéli oda: Ducki Tomek, lengyel-magyar animációs rendező, az észt Kreet Paljas, a budapesti Anilogue programigazgatója és Pálos György Ali filmrendező, producer. Idén először a gyerekfilmes versenyprogramot egy szakmai zsűri is elbírálja a közönség mellett, a zsűri tagjai: Balázs Zoltán, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Képzőművészeti Tanszékének vezetője, Czakó Judit vágó és Gelley Bálint animációs rendező, producer.

Hegyi Olivér: Take Me Please

Október 16. és 21. között rendezik meg a szolnoki Tisza moziban az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivált, ahol többek között A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője rendezőjével is lehet majd találkozni.

A szolnoki fesztiválon a nemzetközi filmszakma nagyjaival lehet találkozni, akik mesterkurzust is tartanak: Peter Greenaway rendező (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője), Allan Starski, a Schindler listája Oscar-díjas látványtervezője és Rajk László, a Saul fia látványtervezője. A mesterkurzusra a fesztivál oldalán lehet regisztrálni. Szolnokra látogat a névadó Trauner Sándor örököse, szellemi hagyatékának kezelője, Didier Naert francia látványtervező is, aki Trauner mellett asszisztált Luc Besson Metró című filmjének látványtervezése során.

A fesztiválon 10 új európai nagyjátékfilm és öt filmklasszikus – többek között Peter Greenaway, Billy Wilder és Marcel Carné alkotásai – mellett műsorra tűznek 40 órányi animációs és képzőművészeti dokumentumfilmet is a világ minden részéről.

A képzőművészeti versenyprogramban összesen 43 animációs film szerepel, köztük olyan alkotók munkái, mint az 1992-ben Oscar-díjat nyert Joan Gratz A második eljövetel című filmje, amely William Butler Yeats azonos című, az I. világháború borzalmas utóhatásai kapcsán íródott versén alapul.

Traub Viktória: Sellők és rinocéroszok