A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció tanszékén végzett Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmjét meghívták a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Generation programjába.
A Vulkánsziget című 9 perces digitális rajzanimáció egy mágikus szigeten játszódik, ahol a főszereplő fiatal nőstény tigrisnek egy idősebb hím közeledésével kell szembenéznie. "Olyan filmet szerettem volna létrehozni, amelyben a vizualitásnak különösen fontos dramaturgiai szerepe van: a környezet és a táj bemutatása, hangsúlyos jelenléte segíti a nézőt a szimbolikus és asszociatív elemekkel tarkított történet megértésében." – mondta a film alkotója, Lovrity Anna Katalin.
A Filmalap támogatásával készült MOME Anim diplomafilm a február 9-én kezdődő 67. Berlinale Generation válogatásába kapott meghívást, az 1978-ban alakított program a vetítésekhez kapcsolódva számos oktatási célú kísérőprogramot, beszélgetéseket is szervez a fiatal közönség számára. A válogatásban bemutatkozó filmek a Kristály Medve díjakért és a Generation zsűri díjaiért is versenyeznek.
Lovrity Anna Katalin 2016-ban végzett a MOME Anim mesterképzésén Vulkánsziget című diplomafilmjével, jelenleg az Animation Sans Frontiéres (ASF) nemzetközi animációs workshop résztvevője, amelynek keretében már következő filmtervét készíti elő.
A rendező nem először nyúlt a dzsungel és a szerelem témájához: Passionpanthercímű egysnittes MOME vizsgafilmjében egy párduclány találkozik egy bennszülött fiúval, akivel rögtön szerelembe is esnek. A csattanós rövidet a kameramozgások és az üde, élénk színek dobják fel, az életteli hangsáv pedig csak még inkább kiemeli a dzsungel örökké nyüzsgő világát. De érdemes még megnézni a színes növényekben gazdag Rózsaszín fű, valamint a stop motion technikával készült Space Hipcímű rövidfilmjét is.
A Vulkánsziget producere Fülöp József, vágója Czakó Judit volt, a sound designt Lukács Péter Benjámin, Kopasz Milán és Fegyverneky Sándor készítette, a zenéjét pedig Szabó Bálint szerezte.
A világpremier a Berlinálén lesz, a film facebook oldala itt követhető.
A napokban felkerült a netre egy videóesszé animációs filmvágás témában, ami sokkal érdekesebb és lényegesebb téma, mint gondolnánk. Eleve az animációs vágás egy fontos kérdés, mivel nagyon sok szempontból más, mint amit az élőszereplős filmeknél megszoktunk. Emiatt például animációs dramaturgokra is szükség van, hiszen másképp működik egy animációs film világalkotása, mint egy élőszereplősé (és akkor a rövid-, szerzői és kísérleti darabokba még nem mentem bele). Itthon viszont szinte csak Domonyi Rita, a MOME egyik oktatója az, aki oda-vissza ismeri a témát, és például ebben is különbözik a MOME és a METU, hogy míg előbbi hallgatói az animáció médiumának összes sajátosságát kihasználják, sőt kísérleteznek is velük, addig a METU diákjai többnyire egy élőszereplős rendező fejével gondolkodnak és eszerint is építik fel filmjeiket, amitől sokszor érdektelenné válnak. Ugyanakkor ott van ellenpéldának a Balkon, Dell'Edera Dávid diplomafilmje, ami élő szereplőkkel pont ugyanígy leforgatható lenne, viszont a stilizált animációs forma miatt sokkal nagyobb a hatása, sokkal frissebb, sokkal felszabadítóbb és univerzálisabb. Ahogy Varga Zoltán írta róla, "bár a Balkon eseményvilága "átrakható" volna élőszereplős közegbe is, [...] mégis az animációs kivitelezésben rejlik az a különös elmozdulás, ami egy ponton a banalitást kibillenti valamiféle apokaliptikus érzés felé, és ezt (talán) nem vagy kevéssé lehetett volna elérni, ha rajzolt közegek és figurák helyett konkrét közegeket és hús-vér embereket látunk."
Vannak olyan animációs filmek, amiknél valójában indokolatlan az animációs forma (mint például a Tokiói keresztapák), és vannak olyan élőszereplős darabok, amik összhatása már-már animációs érzést kelt (mint például a Beetlejuice). Szóval a különbségek ellenére van átjárás mindkét forma között, és most úgy tűnhet, hogy kicsit messze kalandoztam az animációs vágástól, de Andrew Saladino videójából kiderül, hogy nem annyira, hiszen a vágási technikák vagy a vágói feladatok különbözősége ellenére maga a vágás a filmkészítés egyik legfontosabb eleme.
A főleg archív felvételekből, interjú-, előadás- és filmrészletekből álló videóban nemcsak animációs filmek vágói, hanem rendezői is beszélnek. A közel nyolc percben csak fősodorbeli egészestés alkotásokról van szó, úgyhogy a rövidfilmes és szerzői animációk létrehozásának mikéntjéhez nem kerülünk közelebb, mindenesetre ez a pár perces videó is elég ahhoz, hogy a laikusok is bekukkantsanak a kulisszák mögé és lássák, hogy mennyire összetett folyamat is az animációs filmkészítés, és hogy miért tart több évig a létrehozásuk. És a fenti videó témája még csak az egyik összetevője ennek a folyamatnak.
Az 1980-as évek elején készülő Fekete üst (The Black Cauldron) című film példájával nyit a videó, amikor is Michael Eisner lett a Disney új vezérigazgatója és aki Jeffrey Katzenberget nevezte ki, hogy élessze újjá az animációs részleget. Katzenberg túl sötétnek és erőszakosnak találta a Fekete üstöt, szerinte meg kellett volna vágni, viszont a producerek szerint ezen nincs mit szerkeszteni, hiszen nincsenek felesleges jelenetek, nem lehet kivenni, majd betenni helyettük mást, mert egy animációs filmet nem lehet csak úgy vagdosni. Katzenberg erre csak azt felelte, hogy ez nevetséges, hiszen bármit lehet szerkeszteni, illetve vágni.
December végén hirdették meg a 2017. szeptemberében induló képzéseket és ha valaki animációt szeretne tanulni, több felsőoktatási intézmény közül is válogathat. Alább vázlatosan összeszedtük, hogy hányféle helyen és szakon lehet animációval foglalkozni, a felvételi eljárás pontos részleteit és határidőit a felvi.hu-n lehet elolvasni.
MOME
Ha valaki animációt szeretne tanulni, valószínűleg a MOME az elsődleges célja, ahol alap- és mesterképzés is indul, mindkettő állami ösztöndíjas és költségtérítéses verzióban. A MOME erényeit valószínűleg fölösleges is annak sorolni, aki animációval szeretne foglalkozni, hiszen évek óta innen kerülnek ki azok a kortárs darabok, amik a világ fesztiváljain nagyobbnál nagyobb sikereket érnek el, és mára már nem csak Bucsi Réka nevét ismerik fel a szakmán kívüliek, mert egyre több alkotó kerül a köztudatba a sok elismeréssel és sikerrel.
A MOME az elmúlt hetekben költözött el a Zugligeti útról a BME Z épületébe, és ugyan már volt decemberben nyílt napjuk, január 11. és 12. között kipakolás lesz az egyetemen, ahol az animációs hallgatók munkáit is meg lehet nézni és beszélgetni is lehet velük a tapasztalataikról.
A MOME honlapja itt, az animáció tanszék weboldala pedig itt érhető el.
METU
A Budapesti Metropolitan Egyetemen pár éve indult animációs alapképzés, 2015-ben pedig önálló animációs mesterképzés is. A METU-n alapképzésben csak önköltséges módon lehet animációt tanulni, mesterszakon viszont államilag támogatott helyekre is lehet jelentkezni. A METU animációs képzése még viszonylag fiatalnak számít, de már van egy filmjük, ami ott van a kortárs magyar animáció élvonalában, méghozzá Dell'Edera Dávid Balkonja, ami az első METU-s film, mely támogatást nyert a Médiatanácstól.
A nemrég egyetemmé vált felsőoktatási intézmény még három időpontban várja nyílt napra az érdeklődőket: január 12-én, 28-án és február 8-án 10 órától a Rottenbiller utcai épületben, a nyílt napra regisztrálni itt lehet.
A METU oldalát itt lehet böngészni, az animációs alapképzésről itt, a mesterképzésről pedig itt lehet olvasni.
Nemrég írtunk a készülő MOME versfilmekről, melyre az egyetem 2015 novemberében kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A MOME 2008 óta dolgoz fel kortárs magyar verseket és dalokat, a Médiatanácstól pedig 2012-ben nyert először támogatást tíz mű megfilmesítésére. A Kortárs gyerekversek és dalok második szériájában készülő 17 rövidfilm többek közt Kiss Judit Ágnes, Kukorelly Endre, Lackfi János, Miklya Zsolt és Varró Dániel verseit dolgozza fel, melyeket a tanszék oktatója, Domonyi Rita dramaturg választott ki. A filmeket volt MOME Anim szakos hallgatók rendezik (Bognár Éva Katinka, Bakos Barbara, Bertóti Attila, Farkas Júlia, Gellár Csaba, Gelley Bálint, Hermán Árpád, Horváth-Molnár Panna, Molnár Tünde, Réthi Gábor, Sándor József, Tamás Iván, Végső Ágota, Vácz Péter, Zétényi Borbála), akik közül többen már másodszorra vesznek részt a projektben, de sok jelenlegi MOME Anim diák is dolgozik a filmeken.
Képkocka Horváth-Molnár Panna most készülő versfilmjéből, a Rózsa a holdonból
Az egyetem működésének fontos eleme az inkubációs tevékenység, melynek során a tanszék már végzett és jelenlegi hallgatóinak bevonásával valósulnak meg animációs projektek. Ezzel kapcsolatban a Médiatanács blogján 2014-ben megjelent egy interjú Fülöp Józseffel, aki szerint a Kortárs gyerekversek és dalok sorozattal az volt a céljuk, hogy "módot adjunk animációs mesterdiplomásainknak önálló projektek kialakítására, amelyek arra is alkalmasak, hogy kortárs irodalmi műveket népszerűsítsenek. A friss szemlélet mindkét vetületben megjelenik: fontos, hogy nemcsak a versek kortársak, hanem az animációk is. [...] Elsősorban a végzős hallgatókat céloztuk meg, azért, hogy pályakezdőként olyan megjelenési lehetőséghez jussanak, ahol a kreativitásuknak szabad teret nyithatnak, erre garancia a védett egyetemi környezet."
A gyártás lassan befejeződik, úgyhogy nemsokára láthatjuk is a kész filmeket. A korábbi posztban Horváth-Molnár Panna Rózsa a holdon című Miklya Zsolt-adaptációjáról írtunk, most pedig Farkas Júlia Rengete című animációját mutatjuk be, mely Kukorelly Endre versét dolgozza fel.
Farkas Júlia: Rengete
Farkas Juli 2009-ben végzett a MOME-n az Izmos királylányok című animációjával, melyben egy öreg király 12 lánya minden éjszaka nyomtalanul eltűnik, az uralkodó pedig megelégeli ezt és királyságát, valamint lányai kezét ígéri annak, aki kideríti merre járnak és mit csinálnak esténként. A film látványa senkit ne tévesszen meg, ahogy Báron György írta róla a Filmvilágban: "első látásra tiszta gyermeki amatőrizmus, akár a nehézkesen előadott szöveget hallgatjuk, akár az ovis rajzokra emlékeztető képeket nézzük. Ám ez csak a látszat: tudatos és pontosan eltalált forma ez, dadaista-szürrealista (neo)primitív játék, felsőfokon."
Juli a Rengete című versadaptációban is folytatja ezt a gyermeki, amatőrnek látszó, de abszolút tudatosan szerkesztett látványvilágot és cselekményvezetést. Kukorelly rövidke versének főszereplője egy ovis kislány, akibe szinte minden fiú szerelmes, ő pedig nem tud választani, hogy melyiket szeresse viszont. A leányka monológjához nem is találhattak volna jobb szinkronhangot, mint Stefanovics Angélát, aki például Bertóti Attila sokszorosan díjazott Mese című MOME Anim diplomafilmjében is a kislány hangját kölcsönözte.
UPDATE Felkerült a Mese TV oldalára Farkas Juli MOME versfilmje
A kétperces film látványvilágát és karaktereit Juli álmodta meg, akitől nem szokatlanok a szuperaranyos, színes állatkarakterek, ahogy a behance-oldalán is láthatjuk, de például a Gaia mama című szériatervének szereplői is nagyon hasonlóak a Rengete dzsungellakóihoz, csak ők egy lakótelepi lakásban éldegélnek a természet helyett. Ahogy Juli mondta, a versről egyből a dzsungel jutott az eszébe, ahol bármelyik állatnak lehet szerelmi problémája, de legfőképpen egy rózsaszín, nektárt evő denevérlánynak, akiért egy vidám kék kukac, egy víziló, egy csiga és egy rozmár is odavan. A rövidke film végül több is lesz, mint pusztán egy szerelmi sztori, mert megjelenik benne az átváltozás jelképe is, amit értelmezhetünk a felnőtté válás metaforájaként is.
A film hangdizájnere Beke Tamás, a zenét pedig Buttinger Gergely készítette, aki többek közt olyan animációkon dolgozott korábban, mint a Vastojás, vagy az Átjáró Másvárosba és az Ahány király, annyi mese című szériák. Juli mellett Sebesvári Soma animálta a filmet, de két jelenlegi MOME Anim hallgató, Kiss Panni és Muszka Máté is dolgozott rajta. Alább mozgó képeket válogattunk Juli tumblr-oldaláról, ahol még több filmkockát lehet találni.
Októberben kezdtük el listázni a kortárs magyar animációk díjait, mivel annyit nyernek, hogy ideje volt már havi összesítőkben írnunk a sikereikről. Most a decemberi díjakat szedtük össze.
Bárczy Örs Hey Deercímű METU diplomafilmje
a Jerevánban (Örményország) tartott 12. International Film Festival For Children and Youth legjobb animációja lett,
a London International Animation Festival-ról pedig két díjjal tért haza: a zsűri és közönség díjával.
Bárczy Örs: Hey Deer!
Andrasev Nadja MOME diplomafilmje, A nyalintás nesze
a London International Animation Festival nemzetközi versenyprogramjában a zsűri különdíját kapta,
Chris Robinson, az Animation World Network (AWN) összeszedte a 2016-os év szerinte legjobb animációit, A nyalintás neszét pedig többedmagával külön kiemelte a tavalyi alkotások közül.
Andrasev Nadja: A nyalintás nesze
Bucsi Réka LOVE című elsőfilmje
két díjat is elhozott a Zubroffka Short Film Festivalon: az 'Eastward Window' nevű versenyprogramjának nyertese lett, valamint a legjobb eredeti filmzenének járó díjat is megkapta (a LOVE handizájnere Lukács Péter Benjámin, a zeneszerzője pedig David Kamp),
a Zippy Frames (európai független animációkkal foglalkozó oldal) által felkért animációs szakértők éves toplistáján a LOVE megosztott negyedik helyezett lett.
