Fabók Szilvia és Tama Mikori Kippkopp a fűben című animációja kapta a Golden Kuker Nemzetközi Animációs Filmfesztivál legjobb TV-sorozat epizódnak járó díját Szófiában.
A Kippkopp a fűben Marék Veronika azonos című Kippkopp-történetét adaptálja 3D formában, az alkotók saját fejlesztéseként létrehozott festői hatással. Az első részt itthon karácsonykor mutatta be a tévé, főhőse Kippkopp, a gesztenye-gyerek, aki a nyári réten sétálni indul játszótársat keresni. Rengeteg bogárral és állattal találkozik, de senki sem akar játszani vele, ám végül talál magának egy barátot, egy katicabogarat, akivel egészen addig játszanak, míg be nem sötétedik.
A sorozat narrátora Keresztes Tamás (Lajkó - Cigány az űrben, Isteni műszak), Kippkopp szinkronhangja Eli Mikori, a hangdizájnért pedig Lente Viktor (Uchebnik, Tranzitidő) és Lukács Péter Benjámin (LOVE, Superbia, Róma bukása) felelt.
Felkerült netre az egyik kedvenc darabunk a MOME Anim gyerekversek és -dalok második szériájából, melyben Vácz Péter adaptálta a Szagos Hörigekkók együttes Eper című számát.
Korábban már jó néhányszor áradoztunk a MOME Anim legújabb gyerekverseiről és -dalairól (Farkas Juliéról itt, Horváth-Molnár Pannáéról itt, Zétényi Boriéról itt, Tamás Ivánéról pedig itt), de eddig még nem tudtunk teljes kisfilmet mutatni. Mostanáig! Ugyanis ma felkerült netre – a második évadból elsőként – Vácz Péter Eper című animációja, mely két tinitesó, Csernovszky Fanni és Márk által alapított (de sajnos 2017-ben feloszlott) Szagos Hörigekkók zenekar azonos című számát vizualizálta kissé pszichedelikus, zsírkréta rajzokra emlékeztető stílusban, főszerepben a banda tagjaival és kedvenc kisállataikkal – és persze az eperrel.
Vácz Péter: Eper
Vácz Péter neve hallatán legtöbbeknek a stop motion animációk ugranak be, de nem áll távol tőle a kézirajz sem, hiszen például a MOME gyerekversek és -dalok első szériájában készített Parabola című Lackfi-adaptációja is 2D-s volt, és persze 2013-as diplomamunkája, a Nyuszi és Őz is ennek a kétféle technikának a viszonyáról és jellemzőiről szólt. "Szeretem keverni, váltogatni a technikákat. Már egy ideje ki akartam próbálni a zsírkrétát és az Eper gyermeki lelkületéhez nagyon illett. Általában a nagyobb stop motion projektek után igyekszem könnyedebb, experimentális animációkat csinálni, hogy felszabadítsam magam." – mesélte nekünk Peti. Azt is elmondta, hogy a Szagos Hörigekkók számait 2015-ben ismerte meg, és nagyon megfogta a zenekar bátor, egyedi hangzása és a gyerekrajz erejű dalszövegei. Olyannyira, hogy az idei Friss Hús rövidfilmfesztiválon különdíjat nyertPárnaarc című első élőszereplős filmjében is felcsendül az egyik daluk, a Vinnék egy macskát.
Nemrég azonban visszatért a stop motion technikához, ugyanis előkészítés alatt van a Noé fája című karácsonyi tv-speciál terve, mely a nemrég véget ért Visegrádi Animációs Fórumon különdíjat kapott, legközelebb pedig Annecy-ban, a MIFA pitchfórumán a tv-sorozatok és speciálok között fogják bemutatni.
A magyar Puppetworks részvételével készült Még egy nap élet (Another Day of Life) című animációs dokumentumfilmet az idei cannes-i filmfesztivál versenyen kívüli Special Screenings programjában mutatják be május 11-én.
A spanyol Raúl de la Fuente és a lengyel Damian Nenow Még egy nap élet (Another Day of Life) című filmje Ryszard Kapuscinski lengyel író azonos című könyvén alapul, aki újságíróként a helyszínen élte át az angolai polgárháború 1975-ös kitörését, mely a becslések szerint félmillió halálos áldozatot követelt.
A Még egy nap élet lengyel, spanyol, német, belga és magyar koprodukcióban jött létre, élőszereplős felvételek és animációs szekvenciák ötvözésével, magyar oldalról a budapesti Puppetworks animációs filmstúdió közreműködésével.
Arról már lehetett tudni, hogy készül a zseniális stop motion filmjeiről ismert Laika stúdió ötödik egészestés animációja, most pedig a cselekményen kívül az is kiderült, hogy mi lesz a címe: Missing Link.
A Missing Link főszereplője a karizmatikus Sir Lionel Frost (Hugh Jackman), aki a világ egyik legjelentősebb mítosz- és szörnyszakértőjének tartja magát. Az egyetlen gond, hogy a szűklátókörű társai nem hajlandók ezt észrevenni és elismerni. Sir Lionel utolsó esélye arra, hogy az elit befogadja, ha Észak-Nyugat-Amerikába utazik bizonyítékot találni egy legendás teremtmény létezésére, mely az ember primitív származásának utolsó élő példánya, a hiányzó kapocs. Akitől Sir Lionel álma valóra válna, az nem más, mint Mr. Link (Zach Galifianakis), egy kissé bolondos, de meglepően okos és jószívű lény, aki fajának utolsó példányaként a veszélyeztetett állatok közé tartozik. Mr. Link ezért megkéri a tudóst, hogy kutassák fel távoli rokonait, a férfi segítségével pedig körbeutazzák a világot, hogy megtalálják Shangri-La legendás völgyét, a különös lények otthonát. Ebben segítségükre lesz a független és leleményes kalandornő, Adelina Fortnight (Zoe Saldana), aki az egyetlen térképpel rendelkezik Shangri-La földjére. Ám az út során a félelmet nem ismerő kalandorokra sok veszély leselkedik, minden lépésüket hitvány alakok követik, akik megpróbálják megakadályozni a küldetésüket.
Novemberben kerül a magyar mozikba Milorad Krstic szerb származású rendező, író, látványtervező Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés animációs akció-thrillere, amely világhírű művészeti alkotásokon keresztül a műkincsrablók izgalmas világába vezeti a nézőt.
A film noir hangulatát is idéző egészestés animáció főhőse Ruben Brandt pszichoterapeuta, aki művészetterápiával gyógyít. Egy napon az általa leginkább kedvelt műalkotások látomásokban törnek rá és az életét követelik, de ő nem tud ezzel a helyzettel mit kezdeni. Kezeltjei rábeszélik, hogy szerezze meg a műalkotásokat, mert ha a tulajdonában van az eredeti, akkor az nem támad a gazdájára, és így megszűnnek a látomások. Ruben Brandt és csapata 13 festményt rabol el a világ legnagyobb múzeumaiból és magángyűjteményeiből. Minden nap újabb helyszíneken támadnak, sorra kerül a párizsi Louvre, a Tate Gallery, az Uffizi, az Ermitázs és Szépművészeti Múzeum is.
Az animációt Milorad Krstic szerb származású, Magyarországon élő festő, látványtervező, animációs művész rendezte és írta, valamint a látványt is ő tervezte. A film a mese, a grafikai világ, az animáció, a hang és zene összességéből épül fel és több híres festmény, épület és tárgy tűnik fel benne - hangsúlyozta a rendező budapesti sajtótájékoztatóján. Kiemelte, hogy az animációban a saját kép- és formaalkotó művészetével hommage-t állít ikonikus műveknek, kameraállásoknak, hangulatoknak és azok jelentéseinek átdolgozásával újra reflektorfénybe helyezi a filmművészet, az építészet, a dizájn és a képzőművészet ikonikus alkotóit. Sok más mellett Eisenstein, Kurosawa és Godard filmjeiből vett kompozíciókat rajzfilmesített meg. A filmben csaknem 100 ilyen hommage található. A műalkotások közül egyetlen kép sem maradt meg eredeti formájában, mindegyik a rendező és csapatának keze nyomán formálódott át valami mássá. A főszereplő neve is egy képzőművészeti utalás, amely Rubens és Rembrandt flamand festőművészek nevéből áll össze.
Milorad Krstic elmondta, hogy nagyon fontos volt számára a ritmus: a történet egy akciódús jelenettel és erős, ritmusos zenei aláfestéssel indul. A rendező szerint 94 percen keresztül fenntartani a nézők figyelmét csak erős és pörgős jelenetekkel lehet. Audiovizuális szimfóniának nevezte a filmet, amelyben több furcsa, bizarr alak tűnik fel: háromszemű és -mellű, kétarcú vagy kétdimenziós karakterek.
Véget ért a Visegrádi Animációs Fórum, Kelet-Közép-Európa legnagyobb animációs pitchfóruma, melyet hatodszorra rendeztek meg május 1. és 3. között Trebonban, az Anifilmmel párhuzamosan. A nyertesek között idén is van magyar terv: Vácz Péter karácsonyi tv-speciálja, a Noé fája a zsűri különdíját kapta.
Idén 5 magyar animációs filmterv versenyzett a VAF-on: a 11 rövidfilm közt szerepelt Lovrity Anna Katalin Márvány és citromcímű animációs ötlete, a tv-sorozat és -speciál szekció 10 projektje között pedig három magyar filmterv mutatkozott be: Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek, valamint Szederkényi Bella Ahány király, annyi mese című szériatervéve, illetve Vácz Péter karácsonyi tv-speciálja, a Noé fája. A két hagyományos versenykategória mellett idén egy új szekciót is létrehoztak a szervezők az egészestés filmprojekteknek. Ebben a kategóriában versenyzett Nyikos László és Fazekas Csaba filmterve, a Helka, mely Nyulász Péter Helka – A Burok-völgy árnyai című, gyermekeknek szóló kalandregényét adaptálja.
Vácz Péter és Osváth Gábor producer a VAF díjátadóján (Forrás: VAF)
Vácz Péter 25 perces karácsonyi bábanimációja, a Noé fája a zsűri különdíját nyerte, ami azt jelenti, hogy részt vehet a következő Cartoon Forumon, mely idén szeptemberben lesz. A főszereplő a 13 éves Noé, aki karácsonykor rájön arra, hogy a mellkasából kinövő fától való megszabadulásának egyetlen módja, ha megtanulja kifejezni a szülei válásával kapcsolatos érzéseit. A zsűri indoklásában kiemelte, hogy a Noé fája nagyon meggyőző az erős, személyes és hiteles hangvétele miatt, valamint nagyon szépnek és kidolgozottnak találta a projekt művészi részét. A Noé fája jelenleg utolsó fordulós a Macskássy Gyula-pályázaton. A karácsonyi speciál gyártója a Filmfabriq, producere Osváth Gábor, vagyis duplázott a magyar filmgyártó cég, ugyanis tavaly Szeiler Péter és Fritz Zoltán sorozatterve, a Hajótörötteknyerte a kategória fődíját, mely szintén Filmfabriq-projekt. A Noé fája legközelebb Annecy-ban, a MIFA pitchfórumán, a tv-sorozatok és speciálok között mutatkozik be a közönségnek.
