Február 7. és 17. között rendezik meg a 69. Berlinalét, melynek rövidfilmes versenyprogramjában két magyar animáció is szerepel: Buda Flóra Anna MOME Anim diplomafilmje, az Entropia, valamint Tóth Luca Lidérc úr című új kisfilmje. 

Buda Flóra Anna 2018-as MOME Anim diplomafilmje az Entropia, melyet a november végén megrendezett Kiskakason lehetett itthon látni. A tízperces filmben megjelenő világ egy belső univerzum, amin belül három női karakter és mikrokörnyezete létezik, de egyikük sem tud boldogan funkcionálni a másik nélkül, a környezetük teremtette egyoldalúság pedig frusztrációt szül, vágyaikat képtelenek kielégíteni. Az Entropia (jelentése: belső változás) hipotézise azon kérdést járja körbe, hogy mi történik egy emberrel, ha egy hiba folytán találkozik önmagával, vagy akár önmaga többféle kivetülésével. 

Flóra korábban olyan filmeket rendezett, mint az alapszakos diplomamunkaként készült gyerekdal-adaptáció, a Műlovarnő (2014), a kísérletező A nap, amikor az anyatermészet megütött (2015), vagy az Essemble nemzetközi program keretében létrejött Social Animals (2015, társrendezők: Koska Zoltán, Szász Enikő, Tímár Anna, Takács Barbara). 2016-ban a Visegrádi Animációs Fórum tv-sorozat kategóriájának győztese lett Turai Balázzsal közös sorozatterve, a Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai (The Piracy of Princess Priceless), mellyel szerepeltek a Cartoon Forumon is. Flóra jelenleg az ASF (Animation Sans Frontières) nemzetközi workshopon veszt részt.

A Berlinale Shorts programba eddig egyszer válogattak MOME Anim diplomafilmet, méghozzá Bucsi Réka Symphony no. 42 című kisfilmjét 2014-ben, azóta csak Lovrity Anna Katalin diplomamunkája, a Vulkánsziget szerepelt a Berlinalén, a Generation Kplus programban 2017-ben. A Berlinale Shorts másik magyar kisfilmje Tóth Luca Lidérc úr című animációja, a rendezővel készült interjúnkat itt olvashatjátok el.

Buda Flóra Anna: Entropia

Február 7-én kezdődik a 69. Berlinale, melynek rövidfilmes versenyprogramjába két magyar animáció került: Tóth Luca Lidérc úr című kisfilmje és Buda Flóra Anna MOME Anim diplomamunkája, az Entropia. 

Tóth Luca elég szép fesztiválkört tudhat magáénak a kisfilmjeivel: Royal College of Art diplomafilmje, A kíváncsiság kora 2014-ben elnyerte az Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztiválon a zsűri különdíját, az első függetlenfilmje, a szatirikus Superbia a cannes-i Kritikusok Hetén debütált 2016-ban és közel 80 nemzetközi fesztiválon szerepelt, második egyedi filmje, a Lidérc úr pedig a 69. Berlinale rövidfilmes programjában versenyez. A Lidérc úrban egy fiatal mellkasröntgenén egy aprócska személy sziluettje rajzolódik ki, fejének búbja tumorként türemkedik ki az ifjú oldalából. Vajon ki ez a parányi lény és milyen változást hoz magával, miután világra jön a férfi testéből?

A közel 20 perces film francia-magyar koprodukcióban készült a Boddah (producerek: Lukács Péter Benjámin, Osváth Gábor) és a Sacrebleu (producer: Ron Dyens) együttműködésében, a zeneszerző Kalotás Csaba, a hangmérnök pedig Lukács Péter Benjámin volt.

Tóth Luca: Lidérc úr

Így visszanézve, a januári kedvenceink nagy része a szerelemről vagy a(z emberi) kapcsolatokról szól. Hát ez van, kicsit érzelgős állapotban lehetünk. 

Ugyan ez februári animáció, de még holnap estig megnézhetitek Traub Viktória Sellők és rinocéroszok című kisfilmjét, mely pénteken megkapta a magyar filmkritikusok díját 2018 legjobb animációjáért!

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikus Szakosztálya minden év elején megszavazza és kiosztja a Magyar Filmkritikusok Díját, melyet az előző évben bemutatott legjobb filmeknek ítélnek oda. A filmkritikusok a 2018-as év legjobb animációjának Traub Viktória Sellők és rinocéroszok című rövidfilmjét választották, míg különdíjban részesült Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő című egész estés filmje, mely nemrég átlépte a 40.000 nézőszámot. 

A Sellők és rinocéroszok szintén látható a hazai mozikban, ugyanis január 10-től a Tranzit című német-francia dráma kísérőfilmjeként a Vertigo Média forgalmazásában került nagyvászonra, az ARTE pedig megvásárolta a forgalmazási jogokat, így a francia és a német nézőkhöz is eljut a kisfilm.

Traub Viktória: Sellők és rinocéroszok

Az első, teljes egészében a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült animáció a Ruben Brandt, a gyűjtő, mely átlépte a 40.000 nézőszámot, ezzel az elmúlt 10 év legnézettebb magyar animációs filmje lett.

Ez a szám egy rétegfilmhez képest tényleg szuper eredmény, és az elmúlt időszak magyar filmjeinek nézettségéhez képest sem rossz: olyan filmeket előzött meg, mint az 1945, a Tiszta szívvel, vagy az Anyám és más futóbolondok a családból, és olyan filmek értek el nagyobb nézettséget a Ruben Brandtnál, mint például a Napszállta, a VAN, és persze a "magyar blockbusterek". De a Ruben Brandt-ot körülvevő hype miatt azért jóval többre számítottunk, hiszen a hazai újságírók is szerették, a premier előtti vetítései is teltházasak voltak, a nemzetközi sajtó is odavolt érte, az Indiewire és a Cartoon Brew még az Oscar-jelölést is esélyesnek tartotta.

Milorad Krstic: Ruben Brandt, a gyűjtő

Nyilván kiszúrás összehasonlítani a Ruben Brandt 40.257 (frissítve 2019.12.30.: 50.429) nézőszámát a magyar animáció aranykorában készült filmekével, hiszen teljesen más volt az animációs ipar, a támogatási rendszer, a közönség és a szórakozási formák is. Hol van már az az idő, amikor a Lúdas Matyit több mint 2,4 millióan (!!!) látták moziban? És a Vukot is közel ennyien. De 1 millió feletti nézőszámot produkált a legelső egész estés magyar animáció, a János vitéz, valamint a Szaffi, a Macskafogó és a tv-sorozatból összeállított Vizipók-csodapók is. Ehhez képest 2017-ben és 2018-ban 1-1 millió néző ült be összesen a magyar filmekre.

A Magyar Média Mecenatúra Program animációs filmek gyártásának támogatására tavaly meghirdetett Macskássy Gyula-pályázatának harmadik fordulójában hét alkotónak összesen 56,9 millió forintot ítélt oda a Médiatanács.

Két új sorozat indulhat a Médiatanács támogatásával. Tamás Zsuzsa azonos című mesekönyve alapján Macskakirálylány címen rendez minisorozatot Tamás Iván, melyben a magát belülről elvarázsoltnak érző Bánatos királyfi életébe váratlanul egy macska toppan be. A Macskakirálylány című könyvért Tamás Zsuzsa elnyerte az Év Gyerekkönyve díjat 2014-ben.

Gellár Csaba is új szériába foghat: a Puskás Öcsi és barátai nyitórészében a gyermekeknek is példaként szolgáló világhírű magyar futballista életének első, rongylabdás éveit idézheti meg. 

Tamás Iván: Macskakirálylány (Forrás: CUB)

B. Nagy Ervin a magyar bajnokokról szóló Cserebogarak sorozatban feldolgozta már Egerszegi Krisztina úszó (Egér), Kárpáti Rudolf kardvívó (Kárpáti), valamint a sakkzseni Polgár-lányok sikereinek kezdetét, a széria legújabb részében pedig a háromszoros olimpiai bajnok Papp Lacit és az ökölvívást elevenítheti meg digitális rajzanimációs technikával.

Szintén folytatódhat Gelley Bálint Magyari Andrea meséje alapján készülő Átjáró Másvárosba című sorozata, méghozzá a Döbrögi című résszel.

Bővül Miklósy Zoltán Szőrmók Ovi című szériája Lola mindenkit megtisztító különleges találmányával, míg Rófusz Ferenc a Hoppi mesék-sorozat új évadának második részében egy thaiföldi virágzó tóhoz invitálhatja a legkisebbeket.

Új epizódot készíthet Mark Twain regénye nyomán Gyulai Líviusz Egy jenki Arthur király udvarában című sorozatához, melyben egy 19. századból érkező amerikai megkísérli modernizálni a kerekasztal lovagjainak kora középkori Angliáját.

Forrás: NMHH