Az első, teljes egészében a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült animáció a Ruben Brandt, a gyűjtő, mely átlépte a 40.000 nézőszámot, ezzel az elmúlt 10 év legnézettebb magyar animációs filmje lett.

Ez a szám egy rétegfilmhez képest tényleg szuper eredmény, és az elmúlt időszak magyar filmjeinek nézettségéhez képest sem rossz: olyan filmeket előzött meg, mint az 1945, a Tiszta szívvel, vagy az Anyám és más futóbolondok a családból, és olyan filmek értek el nagyobb nézettséget a Ruben Brandtnál, mint például a Napszállta, a VAN, és persze a "magyar blockbusterek". De a Ruben Brandt-ot körülvevő hype miatt azért jóval többre számítottunk, hiszen a hazai újságírók is szerették, a premier előtti vetítései is teltházasak voltak, a nemzetközi sajtó is odavolt érte, az Indiewire és a Cartoon Brew még az Oscar-jelölést is esélyesnek tartotta.

Milorad Krstic: Ruben Brandt, a gyűjtő

Nyilván kiszúrás összehasonlítani a Ruben Brandt 40.257 (frissítve 2019.12.30.: 50.429) nézőszámát a magyar animáció aranykorában készült filmekével, hiszen teljesen más volt az animációs ipar, a támogatási rendszer, a közönség és a szórakozási formák is. Hol van már az az idő, amikor a Lúdas Matyit több mint 2,4 millióan (!!!) látták moziban? És a Vukot is közel ennyien. De 1 millió feletti nézőszámot produkált a legelső egész estés magyar animáció, a János vitéz, valamint a Szaffi, a Macskafogó és a tv-sorozatból összeállított Vizipók-csodapók is. Ehhez képest 2017-ben és 2018-ban 1-1 millió néző ült be összesen a magyar filmekre.

A rendszerváltás utáni legnézettebb magyar animáció a Macskafogó 2., melyet 290.088-an néztek meg moziban, ami nem meglepő az első rész sikere után. Az első rész egyébként 2018-ban újra mozikba került és közel 3500-an ültek be rá. A második legnézettebb rendszerváltás utáni magyar animáció a Nyócker, melyet 113.258 ember látott, a harmadik pedig a magyar-brit-japán koprodukcióban készült A hercegnő és a kobold 102.783 nézővel.

Ternovszky Béla: Macskafogó 2. –  A sátán macskája

Már a rendszerváltás előtt is divat volt sikeres tv-sorozatok mozifilmmé fűzése (ilyen volt például a Vuk, a Vizipók-csodapók, a Misi mókus kalandjai vagy az első egész estés pixillációs film, a Suli-buli), de a rendszerváltás után is bevált módszernek tűnt mozikba vinni a tv-sorozatokat. A Bartos Erika sikeres mesekönyvén alapuló Bogyó és Babóca című sorozatból három film is készült, Berg Judit lengemeséinek történetéből két film került a mozikba, Dániel András Kuflik-meséiből pedig 2017-ben mutattak be egész estés változatot. A Médiatanács sorozatokat támogató Dargay Attila-pályázata 2016-tól kibővítette a pályázati lehetőségeket: nemcsak a már korábban támogatást nyert gyermek-, ifjúsági és családi animációs filmsorozatok 13 részes szériákká való bővítésére lehet pályázni, hanem teljes sorozatok egész estés animációs tévéfilmekké alakítására is. Így készült el az Egy év Hoppifalván és van gyártás alatt a Boxi.

Ha a jövőt nézzük, akkor jelenleg két egész estés magyar animáció van készülőben, és mindkettő a Filmalap Inkubátor Programján nyert támogatást: Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című antiutópikus sci-fije, melyet 2020-ban terveznek bemutatni, valamint Szirmai Márton Hol rontottam el? című életrajzi filmje Kozma László kalandos életéről, aki az első magyar és európai számítógép megalkotója.

Alább egy táblázatot láthattok az egész estés magyar animációk nézőszámairól.

A nézettségi adatok 1989-ig Dizseri Eszter Kockáról kockára című könyvéből származnak, 1990-től pedig a Filmforgalmazók Egyesületének adatbázisából (2019.02.01., FRISSÍTVE: 2019.02.25.). A dőlttel szedett címek külföldi koprodukciók. Több animáció újrabemutatásának adatairól nincs információ, mint például a Nyócker 8D, a Szaffi vagy a Vuk.