Tegnap este tartották az Annie Awards díjátadóját, ahol a Netflix Love, Death & Robots antológiájának The Secret War című epizódja nyerte a Best FX for Media/TV kategóriát, a kisfilmet pedig a magyar Digic Pictures készítette.

A Netflix 18 részes Love, Death & Robots című rövidfilm-sorozatának minden epizódját más alkotócsapat készítette különböző országokból, az Annie-díjra jelölt The Secret War című kisfilmet pedig teljes egészében a budapesti Digic Pictures csapata, rendezője Zorkóczy István. A 16 perces animációban a Vörös Hadsereg elit alakulatai ördögi erőkkel csapnak össze Szibéria ősi erdőinek mélyén.

A Digic Pictures főként a játékokhoz készült videóiról ismert, de gyártanak 3D animációt és vizuális effektusokat egész estés filmekhez is, a Netflix produkciója volt az első egyedi filmes munkájuk. Az Index májusban beszélgetett Rabb Sándor Alex-szel, a Digic Pictures ügyvezető igazgatójával és Lendvai Gábor vezető animátorral a kisfilm elkészültéről. "Nekünk kellett kitalálni az elejétől a végéig mindent. Volt egy írott sztori, az abból készült forgatókönyvet megkaptuk, de onnantól kezdve minden a stúdió falai között jött létre. Nagyon jó volt ez a szabadság, jó átvezető projekt volt ahhoz, hogy a játékok kötöttségéhez képest megízleljük az egész estés filmek szabadságát." – mondta Rabb Sándor.

Az idei Annie Awards díjátadó a Netflixről szólt, ugyanis a 32 kategóriából 19-ben nyert díjat a streaming szolgáltató. A Love, Death & Robots szériából egyébként több epizód is díjazott lett, így a sorozat összesen 4 szekcióban nyert.

Tegnap jött a szomorú hír, hogy 78 éves korában elhunyt Richly Zsolt, olyan népszerű animációk rendezője, mint A kockásfülű nyúl, a Kíváncsi Fáncsi, a Háry János vagy a Fabulák. A Magyar Nemzeti Filmarchívum Richly életműve előtt tisztelegve a hétvégére elérhetővé tette egyik korai egyedi filmjét, a különös líraisággal megformált Szvitet (1968), melyben öt magyar népdal csendül fel Kodály Zoltán énekkari feldolgozásában.

Varga Zoltán így ír Richly stílusáról A magyar animációs film című könyvében: "Richly Zsolt egyedi filmjei különösen erősen kötődnek a magyar folklórhoz, illetve vele összefüggésben olyan szépirodalmi és zenei áramlatokhoz, amelyek ugyancsak merítenek a népművészetből: József Attila, Bartók Béla és legkivált Kodály Zoltán munkássága folytatódik Richly vonatkozó animációiban. Népi ihletésű költészet, látvány és zene olvad egybe olyan Richly-animációkban, mint A páva, a Molnár Anna, a Medvetánc, a Szvit, az Este a székelyeknél és a Kőműves Kelemen. A Richly-filmek ikonográfiájában a népművészet képi motívumai – miként eredeti változataikban is – hangsúlyozottan síkszerű kompozíciókba rendeződnek; a képtartalom ábrázolásmódja a figuratív kidolgozás és az absztrakció között ingadozik (mint már a folklorisztikusnak kevéssé nevezhető Indiában című József Attila-vers adaptációjában is). Védjegyszerű jellegzetesség, hogy a hangsáv nem tartalmaz szereplőtől származó beszédet; a Richly-filmeket rendre énekes-verses kommentár kíséri."

Richly Zsolt: Szvit

78 éves korában elhunyt Richly Zsolt rajzfilmrendező és grafikus – értesült az Infostart.

Richly Zsolt 1941-ben született Sopronban, középiskolai tanulmányait is a városban, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban végezte el. 1962-ben felvették az Iparművészeti Főiskola (ma MOME) díszítő festő szakára, és a szakon akkor egyszeri alkalommal indított animációs osztály tagjaként szerzett diplomát 1966-ban. Diplomamunkája az Indiában című animációs film volt, mely számos fesztiválon szerepelt sikerrel. Diplomája megszerzése után a Pannónia Filmstúdió munkatársa lett, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, több mint huszonöt éven át dolgozott.

Richly Zsolt meghatározó szereplője volt a Pannónia 70-es, 80-as években elért hazai és nemzetközi sikereinek. Több mint 50 éves munkássága alatt számos rövidfilmet (Medvetánc, A hétpöttyös autó, Árgyélus királyfi) készített, olyan sikersorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Marék Veronika-meséjét adaptáló A kockásfülű nyúl (1975-től, mely 2018-ban kapott folytatást), a Tordon Ákos Miklós meséje alapján készült Kíváncsi Fáncsi (1984-től), és a Heltai Gáspár állatmeséiből rendezett Fabulák széria (1985), melyeken generációk nőttek fel. Egyetlen egész estés filmje az 1983-ban bemutatott Háry János, mely Kodály Zoltán daljátékát önti animációs formába és melyet nemrég újítottak fel, azóta pedig már online is elérhető. A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából készített 10 részes animációs sorozatot Luther Márton élete címmel, amit a magyaron kívül számos egyéb nyelven vetítettek szerte a világon. Legutolsó munkája Jankovics Marcell jelenleg is gyártás alatt lévő Toldi című sorozata volt, melyben színdramaturgként dolgozott.

Richly Zsolt 2017-ben, a Luther-kiállításon a Klebelsberg Kultúrkúriában (Forrás: evangelikus.hu)

Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készül Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című sci-fi animációja, melyhez újabb jelenetfotót is kaptunk. 

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első mozifilmje egy ambiciózus sci-fi animáció, mely egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, ám emberi húsból táplálkozó növényt kísérleteznek ki. A szinopszis szerint 2121-re a termőföld eltűnik a Föld teljes felszínéről, a flóra és a fauna pedig a végleges kipusztulás előtt áll. Budapest teljes elszigeteltségben él. A tudósok egy különös növényt kísérleteznek ki, melynek rendkívül tápláló levelei vannak, viszont ez a növény kizárólag emberi húsból képes táplálkozni, halálos szimbiózisban élve a gazdatesttel. A város minden polgárának beültetnek egy ilyen növényt az 50. születésnapján. Stefan, egy 28 éves pszichiáter teljes mértékben hisz a rendszer szükségességében, mígnem felesége, Nóra önként jelentkezik a beültetésre.

A Műanyag égbolt című filmterv az Inkubátor Program nyerteseként kapott először támogatást 2016-ban, a fejlesztését jelentős külföldi érdeklődés is övezte,  2018-ban például szerepelt a 20. Cartoon Movie-n is. Ugyan már a gyártás előtt lehetett tudni, hogy a 82 millió forint egy egész estés animációs filmre nem lesz elég, de több mint három évet kellett várni, hogy a Nemzeti Filmintézet (korábban Magyar Nemzeti Filmalap) Filmszakmai Döntőbizottsága még megtámogassa 216 millió forinttal, ami egy egész estés animációhoz képest még mindig nem sok (vö. a Ruben Brandt, a gyűjtő több mint 1 milliárd forintból készült). A koprodukcióban készülő alkotás a Szlovák Audiovizuális Alap gyártási támogatását is elnyerte.

Jelenetfotó a Műanyag égboltból, a képen Szamosi Zsófia és Keresztes Tamás

Közel egy hete mutatták be a Magyar Művészeti Akadémia Magyar filmek a kezdetektől napjainkig című online lexikonát, ahol a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásairól olvashatunk alapos írásokat, többek közt animációkról is.

Az MMA tavaly indította online lexikonát, mely először szépirodalmi szócikkeket tartalmazott, idén bővült filmes írásokkal, a célja pedig, hogy "egyszerre nyújtson eligazodást a szakma, az oktatás és a tágabb értelemben vett olvasóközönség számára." Egyelőre 100 magyar filmről került fel anyag, köztük 20 animációs alkotásról a tervezett 50 animációs szócikkből. A filmek adatlapjait nem aprózták el: az egyes alkotásokkal kapcsolatban sorra veszik a filmtörténet és a történelem, valamint a rendezői életmű tekintetében fontos adatokat, elemzik és értelmezik is az adott művet, a szócikkeket pedig a filmhez kapcsolódó legfontosabb és legfrissebb szakirodalom felsorolása zárja. Az MMA filmlexikonának animációs szócikkeit Varga Zoltán írja, akinek az elmúlt években jelentek meg könyvei a magyar animációról (A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések, A kecskeméti animáció, és legutóbb a Jankovics Marcellről szóló kiadvány).

Bucsi Réka: Symphony no. 42 

A Magyar Nemzeti Filmarchívum viszont pár hónappal megelőzte az MMA-t, ugyanis ők 2019. őszén indították az Alapfilmek oldalukat ugyanazzal a céllal: "az ismeretterjesztő és oktatási célokat szolgáló filmtörténeti weboldal a magyar filmkincs legfontosabb alkotásaira hívja fel a figyelmet". 

Februártól 21 Ghibli-film kerül fel a Netflixre, melyek Amerikán, Kanadán és Japánon kívül mindenhol elérhetőek lesznek. Az amerikai rajongóknak sem kell szomorkodniuk, ugyanis náluk a Ghibli Stúdió filmjei a HBO Max kínálatában lesznek nézhetők. A Ghibli a 35 éves fennállása alatt 22 egész estés filmet gyártott, ezek közül a Szentjánosbogarak sírja (Grave of the Fireflies, 1988) marad ki a Netflix kínálatából, ugyanis a forgalmazói jogai nem a stúdiónál vannak. A Netflixen megjelenő filmekhez 28 nyelvű feliratból és 20 szinkronból választhatunk. 

"Napjainkban számos nagyszerű módon juthatnak el a filmek a közönséghez. Figyelembe vettük a rajongóink kérését, és döntést hoztunk a Ghibli-filmek terjesztéséről. Reméljük, hogy ezáltal szerte a világon megismerik a Ghibli Stúdió világát." – nyilatkozta Toshio Suzuki, a Ghibli Stúdió producere.

Aram Yacoubian, a Netflix animációs filmjeinek felelőse azt mondta, hogy "egy álom vált valóra a Netflix és az előfizetők millióinak számára. A Ghibli Stúdió filmjei legendásak és az elmúlt 35 évben rengeteg rajongót szereztek a világ minden tájáról. Örülünk, hogy több nyelven is elérhetővé tehetjük őket Latin-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában – így több ember élvezheti ezt a csodálatos animációs világot."