Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Ha hiányoznak a klasszikus házibulik, ez a film neked való

2020. július 13. - Herczeg Zsófi

Júliusban tíz szuper MOME Anim film kerül fel végleg a netre, melyek ifjúkori tapasztalatokat és öregkori emlékeket dolgoznak fel, szólnak a magányról, a féltékenységről, a boldogságkeresésről, transzgenerációs problémákról, vagy éppen teljesen elrugaszkodnak a valóságtól és egy kísérteties bérházba vagy az űrbe röpítenek minket. Negyedikként Bárány Dániel Házibuli című diplomafilmjét láthatjuk.

Bárány Dániel 2015-ös diplomamunkája egy házibuli alakulását mutatja be a kezdetétől a végéig. A szolid iszogatást és cseverészést tánc és muzsika követi, a buliba egyre több vendég érkezik. Olyannyira felöntenek a garatra, hogy elszabadulnak az indulatok, aminek következtében a mulatság katasztrófába torkollik. A film fő inspirációja Boris Vian Venyigeszú és Plankton című regénye volt.

Dani elképesztően jól kapcsolja össze a metamorfózisos, cselekmény nélküli animációk formáját a történetmeséléssel, ami már egy korábbi munkájában, a Bemelegítőben is látszik. Bár mindkét filmje inkább egy pillanatot mutat be, ezt viszont megtölti sűrítéssel, játékossággal, sokszor már pszichedelikus elemekkel. Ezáltal olyan dinamikát ad a filmjeinek, ami berántja az embert az események közepébe. A Házibuli nem egyszerűen egy poénokra épülő rövidfilm, hiszen nem is igazán a humoros eseményeket tartalmazó történet fogja meg a nézőt, hanem az elbeszélés módja, ami meg éppen ez a folyamatos, őrületes átalakuláson alapuló forma.

barany_daniel_hazibuli.jpg

Bárány Dániel: Házibuli

Tovább

A boldogság néha magától ránk talál, csak észre kell vennünk

Júliusban tíz szuper MOME Anim film kerül fel végleg a netre, melyek ifjúkori tapasztalatokat és öregkori emlékeket dolgoznak fel, szólnak a magányról, a féltékenységről, a boldogságkeresésről, transzgenerációs problémákról, vagy éppen teljesen elrugaszkodnak a valóságtól és egy kísérteties bérházba vagy az űrbe röpítenek minket. Harmadikként Kopasz Milán Beyond című diplomafilmjét láthatjuk.

"A fekete lyuk egy hely az űrben, ahol a gravitáció vonzása olyan erős, hogy a fény sem tud kijutni belőle. Különös vonzású helyek és helyzetek a Földön is léteznek. Van, aki meghátrál a megtapasztalástól, és van, aki közelebb lép." De mit is takar pontosan a film szinopszisa? Különböző szituációkban látunk embereket: egy vízparton ugráló nőt, egy barlangászt, egy férfit, aki a színpadot takarítja, egy másik a rovarvilágot tanulmányozza, egy nő pedig otthon főz. Mindegyikük éli a hétköznapi életét, miközben hirtelen valamilyen megmagyarázhatatlan furcsaság történik velük, mintha egy olyan pontján lennének a földnek, aminek hatása ellentmond a természet törvényeinek. Valamelyikük átadja magát ennek a rejtélyes helyzetet, némelyikük pedig kihátrál belőle.

kopasz_milan_beyond.png

Kopasz Milán: Beyond

Tovább

Egy öregúr kalandjai az emlékek vizén

Júliusban tíz szuper MOME Anim film kerül fel végleg a netre, melyek ifjúkori tapasztalatokat és öregkori emlékeket dolgoznak fel, szólnak a magányról, a féltékenységről, a boldogságkeresésről, transzgenerációs problémákról, vagy éppen teljesen elrugaszkodnak a valóságtól és egy kísérteties bérházba vagy az űrbe röpítenek minket. Másodikként Kántor Péter Ujj a ravaszon című diplomafilmjét láthatjuk.

Kántor Péter 2015-ben diplomázott a MOME Anim mesterszakán Ujj a ravaszon című kisfilmjével, melynek főszereplője egy öregúr, aki szkafandert ölt, hogy alámerüljön a közeli vizekben. Vízalatti kutatása során olyan emléket idéz fel magában, amely bemutat egy fontos momentumot fiatalkori éveiből: társával egy veszélyes bűnözőt üldöz a vízen, aki aztán a vártnál nagyobb problémát okoz társával való kapcsolatában. Az összefonódó fekete-fehér látványvilágú múlt és színes jelen fokozatosan bontja ki az öreg búvár merülésének valódi célját, kalandokkal teli fiatalságát és melankolikus öregkorát. 

kantor_peter_x_ujj_a_ravaszon.png

Kántor Péter: Ujj a ravaszon

Tovább

Hogyan képzelik el a menstruációt női animációsok?

A Libresse híres a szuperjó kampányfilmjeiről, ilyen volt korábban a Fatboy Slimet éneklő vulvás videó, vagy a menstruáció természetességéről szóló kisfilm, vagy amikor a Libresse leleplezte, hogy bizony sok minden eufemisztikusan és szimbolikusan kerül a reklámokba, és a menstruációs vér nem kék, hanem piros.

A márka Wombstories című új kampányának filmjét személyes történetek ihlették, és hihetetlenül erős lett: nem fehér sortban vígan shoppingoló lányok hamis képével kelt illúziót a menstruációról és kényszeríti tovább arra a nőket, hogy szégyelljék ezt a hétköznapi testi működést, hanem különböző korú nőket szerepeltet, akik különféleképpen élik meg menstruációt, a menopauzát, vagy épp a vetélést. (Egyébként a női orgazmus sincs jobb helyzetben, a vagina hányattatott sorsáról Lori Malépart-Traversy mesélt a Le Clitoris című animációjában.) Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ahány nő, annyiféle méhműködés és annyiféle menstruációs ciklus, de még egy emberen belül is változhat annak minősége. Senkinek sem öröm, de van, akinek a teste kevésbé drasztikusan éli meg a havi vérzést, és van, aki minden hónapban kicsit belehal. A kampányfilmet Nisha Ganatra írta és rendezte, aki egy női csapatot állított össze maga mellé. De ami számunkra különösen érdekes ebben a reklámban, hogy a méhben zajló folyamatokat női animációs alkotók álmodták meg a saját stílusukban. 

libresse.png

Haein Kim szekvenciája a Libresse kampányfilmjéből

Tovább

Az Eurimages is támogatja a Műanyag égboltot

Az Európa Tanács filmalapja 400 000 euró gyártási támogatást szavazott meg Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta elsőfilmjének, a magyar-szlovák koprodukcióban készülő Műanyag égbolt című animációnak. 

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első mozifilmje egy ambiciózus sci-fi animáció, mely egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, ám emberi húsból táplálkozó növényt kísérleteznek ki. A szinopszis szerint 2121-re a termőföld eltűnik a Föld teljes felszínéről, a flóra és a fauna pedig a végleges kipusztulás előtt áll. Budapest teljes elszigeteltségben él. A tudósok egy különös növényt kísérleteznek ki, melynek rendkívül tápláló levelei vannak, viszont ez a növény kizárólag emberi húsból képes táplálkozni, halálos szimbiózisban élve a gazdatesttel. A város minden polgárának beültetnek egy ilyen növényt az 50. születésnapján. Stefan, egy 28 éves pszichiáter teljes mértékben hisz a rendszer szükségességében, mígnem felesége, Nóra önként jelentkezik a beültetésre.

Bereczki Csaba, a Nemzeti Filmintézet Nemzetközi Jogértékesítési és Képviseleti igazgatója, Magyarország képviselője az Eurimages-ban elmondta, hogy a magyar-szlovák koprodukció "rekordszámú, 58 pályázat közül kapott támogatást másik 21 európai koprodukcióval együtt, és a szavazást éles vita előzte meg. A Műanyag égbolt hosszú idő után az első régiós koprodukció, mely elnyerte az Európa Tanács filmalapjának a támogatását, és minden bizonnyal további V4-es filmes együttműködések sorát nyitja meg."

banoczki_tibor_x_szabo_sarolta_muanyag_egbolt.jpg

Jelenetfotó a Műanyag égboltból, a képen Szamosi Zsófia és Keresztes Tamás

Tovább

Lehet-e barátság egy űrlény és a földi búvár játékszere között?

Júliusban tíz szuper MOME Anim film kerül fel végleg a netre, melyek bejárták a világ filmfesztiváljait és számos díjat nyertek. Elsőként Bognár Éva Katinka Hugo Bumfeldt című diplomafilmjét láthatjuk.

Katinka 2015-ben diplomázott Hugo Bumfeldt című kisfilmjével, mely egy távoli bolygón élű űrlény kisfiúról, Hugóról szól, aki megkapja élete első kisállatát: egy Földről elrabolt könnyűbúvárt. Ugyan a történet egy másik bolygón játszódik, viszont ugyanazok a problémák merülnek fel abban a társadalomban is, mint nálunk a Földön. Ez a fordított világ (ahol egy emberi lény a házi kedvenc) a gyerekek számára is érhetően és empatikusan jeleníti meg, hogy mi emberek hogyan bánunk az állatainkkal és egymással. Ami az egyik félnek csak játék, a másiknak szenvedés lehet, és hiába közelítünk jóindulatúan, nem érezzük át a másik helyzetét. Emiatt a film nagy erénye, hogy elgondolkodtat a gyerekkori tapasztalatok és a szülői felvilágosítás fontosságáról, és bemutatja, hogy miként alakul ki egy gyerekben a felelősség érzete. Ilyen szempontból a Hugo Bumfeldtben felvetett kérdések nagyon hasonlítanak René Laoux felnőtt közönséget célzó A vad bolygó (1973) című filmjében lévőkre, melyben szintén emberek vannak háziállatként tartva az idegenek, csak ők sokkal szélsőségesebb módon bánnak velük, emiatt a társadalomkritikája is sokkal élesebb.

bognar_eva_katinka_hugo_bumfeldt_5.jpg

Bognár Éva Katinka: Hugo Bumfeldt

Tovább
süti beállítások módosítása