Őserdők alapzaja. Vibráló, izgő-mozgó betűk. Tarkaságukban kontrasztos pikkely- és prémmintázatok. Tóth Orsolya Utópiájának röpke főcíme rögtön egyértelművé teszi, hogy vizsgálatának tárgya az állatok világa, a sötétségből előtörő színpalettája pedig egy városi közeg éjszakai neon fényjátékát is sugallja. Ez a kettősség, amely az állatfigurák és az alapvetően emberi léptékű életterek, viselkedésminták elegyéből következik, vezérfonalként vonul végig a rövidfilmen.

Az Utópia alaphelyzete (egyben jövőképe?) meglehetősen frappáns: egy emberektől megfosztott város mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást, ahol Földünk változatos állatvilága új lakóhelyet, munkát és szokásrendet talált. Az egymást laza kronologikus sorrendben követő (reggeli kukorékolástól az esti villanyoltásig) kvázi szkeccssorozatként is értelmezhető pillanatképek egy-egy sajátos momentumot örökítenek meg ebben az új világban: a konditeremben kardiózó nyulak, bikiniben napozó leguánok és fürdőkádban borozó tintahalak mind-mind a hétköznapiság aurájával átitatva tárulnak elénk.

Abszurdisztán. Abszurdország, ahol mindig éjszaka van. És még esik is. Horesnyi Máté A kisebbik rossz című stílusfilmjében minden az abszurdból indul és oda tér vissza, ami a filmben egy időn és téren kívüli konstans helyszín, egy rettenetes börtön, ugyanakkor a felszabadult játékosság.

A kisebbik rossz már az első képkockától minimalista módon idézi a noirokra jellemző kontrasztos stílust. Csupán a fekete és fehér erős szembenállása határozza meg a három alig-alig kapcsolódó történet(ecske) világát, ami az animáció felszabadító és határátlépő technikája nélkül nem is lehetne igazán erős és kifejező. A panaszkodó buszsofőr, aki balesetet okoz, a múlton rágódó szerelő és a rejtélyes férfi, akit csak az érdekel, hogy női partnere cukorral vagy anélkül issza a kávét. Két eltéveszthetetlenül kelet-európai karakter a félreismerhetetlenül kelet-európai közegben és egy alak, akiről alig van információ, de hozzáállásában passzol a többihez. A cukor ráadásul nem is tét nélküli, ugyanis ha a mit sem sejtő partner azzal issza, százezer forint üti a markát, ha pedig anélkül, akkor a pohárral verik ki a fogát. Elvetemült módon nevetséges szituáció, ami jól követi a képi világ kettősségét. Csupán két lehetőség van: fekete és fehér. Egy világ választja el egyiket a másiktól, de nem lehet tudni melyik rejti a gazdagságot és melyik a verést.

Szombat este kiosztották a kecskeméti Hírös Agórában a 15. Kecskeméti Animációs Fesztivál díjait. 6 zsűri értékelte a mintegy 90 versenyalkotást és 19 kategóriában adtak díjakat.

A magyar filmek díjairól Barta Dóra, Demeter Éva, Kollarik Tamás, Nyerges András és Waliczky Tamás döntöttek. A legjobb animációs munka díját Ulrich Gábor Dűne című kisfilmjének adták, a legszínvonalasabb képi formanyelvért járó díjjal Szöllősi Anna Helfer című MOME diplomafilmjét jutalmazták, a legjobb elsőfilmnek Osztós Zsófia Akárhová című METU filmjét választották.

A legjobb diákfilm díját Gyarmati Lejla Mostanában nagyon című alkotása kapta, valamint külön dicséretben részesült Osztós Zsófia Akárhová, illetve Wator Ádám Patrik és Fekete Attila Sunshower című animációja. Mindhárom kisfilm a METU animáció szakán készült. A legjobb alkalmazott animáció díját Pataki Szandra vihette haza Globális öngyilkosság című munkájáért.

Darabos Éva: Pá, kis panelom!

A Duna Televízió szeptember 19-én, vasárnap este mutatja be a kecskeméti rajzfilmstúdió Arany János elbeszélő költeményéből készült legújabb alkotását, a Toldi animációs sorozat első részeit.

A 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon tartott sajtótájékoztatóból kiderült, hogy Jankovics Marcell utolsó munkáját, a Toldi című sorozatot a nagyközönség hat vasárnap este nézheti majd a Duna Televízión. Első alkalommal három, majd öt héten át két-két rész lesz látható.

Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és a Kecskemétfilm Kft. igazgatója elmondta, hogy nagy ajándék a kecskeméti rajzfilmstúdiónak, hogy az idei, ötvenéves évfordulójukra elkészült a Toldi animációs sorozat a közelmúltban elhunyt Jankovics Marcell rendezésében. A film az Arany János-emlékévhez kapcsolódva az MTVA pályázatának keretében és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatási összegből valósult meg a Kecskemétfilm Kft. műhelyében. A tévésorozat az Arany-eposz szerkezetének megfelelően előhangból és tizenkét részből áll.

A Toldi korai concept artja (Forrás: KAFF)

Holnap kezdődik és vasárnapig tart a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, ahol három moziban és két szabadtéri helyszínen nézheti meg a közönség a legfrissebb magyar és európai animációs filmtermés szédítően gazdag és színes kínálatát.

A 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál időpontja egybeesik a kecskeméti rajzfilmstúdió megalapításának 50. évfordulójával. E jeles jubileumot a fesztivál tíz tematikus válogatás vetítésével és az elmúlt 50 év legemlékezetesebb pillanatait bemutató kiállítással ünnepli majd. Utóbbi augusztus 11-én, szerdán reggel 9-kor a Hírös Agóra előtt nyílik. Azzal egy időben az Otthon moziban a berlini fal leomlásának idején játszódó Fritzi - egy forradalmi mese című alkotás fut a nemzetközi versenyprogramban.

Milorad Krtstić a KAFF kiállítás printjeivel (Forrás: KAFF)

A 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díszvendége Kanada lesz: egy ötrészes filmösszeállítás idézi meg a NFB stúdió több mint nyolcvan éves, rangos elismerésekben bővelkedő történetét. Megtudhatjuk, mi az a tűanimáció, láthatunk klasszikusokat, kortárs filmeket, női rendezők munkáit, valamint a legendás Norman McLaren műveiből egy válogatást. 

A kanadai animációs film legpatinásabb intézménye a Kanadai Nemzeti Filmbizottság, azaz a National Film Board of Canada (NFB), amelynek égisze alatt a mai napig állami támogatással készülnek az egyedi animációs filmek. A 15. KAFFon egy ötrészes filmösszeállítás idézi meg a stúdió több mint nyolcvan éves, rangos elismerésekben bővelkedő történetét.

Norman McLaren: Neighbours