A Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg a hír, hogy 1 milliárd forintos támogatást biztosít a kormány Arany János Toldi című elbeszélő költeményének 12 részes animációs adaptációjára.
Az MTI azt írja, hogy "a támogatást az Arany János-emlékév keretében adják meg a produkció számára. A forrást az idei központi költségvetésben, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében az emlékév programjainak támogatására szolgáló soron biztosítják, ennek lebonyolításával a kormány a nemzetgazdasági minisztert bízta meg." Továbbá "a kormány egyetért azzal, hogy az Arany János-emlékév keretében kiemelt hangsúlyt szükséges fektetni a költő életművének a fiatalabb generációkkal történő megismertetésére."
Gémes József: Daliás idők
1984-ben egyébként már készült egy animációs Toldi-adaptáció, a Daliás idők Gémes József rendezésében. Ahogy Varga Zoltán írta róla a decemberben megjelent A magyar animációs film – Intézmény- és formatörténeti megközelítések című könyvében: "A Daliás idők [...] részben azért különleges, mert egész estés festményfilmként nemcsak a magyar animáció palettáján jelent kuriózumot, de az animációs film egyetemes történetében is. Másrészt az is különlegessége, hogy a közönség által megismert, mai napig hozzáférhető változat erőteljesen magán viseli a kultúrpolitikai kényszer "keze nyomát": az eredetileg beszédet egyáltalán nem tartalmazó Daliás idők forgalmazását a Műsorpolitikai Bizottság kizárólag úgy engedélyezte, ha az alkotók – elősegítendő a képsorok "érthetővé tételét" – kísérőszöveggel látják el a filmet. Pedig az eredeti verzió is szép sikert aratott – igaz, külföldön: Espinhóban a zsűri különdíját nyerte el, Annecy-ban az egész estés filmek fődíját. Japánban különösen kedvelték, mert úgy tartották, hogy a Daliás idők valójában szamurájtörténet. [...] A filmhez felhasznált többezer festmény létrehozása okán a Daliás idők valóban a legmonumentálisabb képzőművészeti megalapozottságú animáció, amelynek vizuális világát számos festőművész ihlette. Szemadám György szerint a Daliás idők képei a 19. század végének és a 20. század elejének táblaképfestészetét idézik: olyan alkotókat, mint Markó Károly, Mészöly Géza, Paál László, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Hollósy Simon, Fényes Adolf, Szőnyi István és legkivált Mednyánszky László."
Debreczeni Zoltán alternatív mozgó plakátja a Daliás időkhöz (Forrás: Mandarchív)
Ha a jelenleg tervezett Toldi-széria támogatásának összegét nézzük, elég nagy aránytalanság látható: a Médiatanács animációs filmsorozatok támogatását célzó Dargay Attila-pályázatán például 10-12 rész átlagosan kb. 50-60 millió forintot szokott kapni, ehhez még hozzájön a pilotepizód (vagy az első 2-3 rész) a Macskássy Gyula-pályázaton. Legutóbb például Gyulai Líviusz 52 millió forintot kapott a Médiatanácstól az Egy komisz kislány naplója 6-13. részének legyártására. A KEDD Animációs Stúdióban készülő Kuflik-széria 3-13. részre összesen 58 millió forintnyi támogatást nyert, az első két epizódra pedig 13 milliót kaptak. Szeiler Péter Hajótöröttek című sorozata 12 részre közel 58 millió forint támogatást nyert, az első epizód pedig majdnem 5 milliót a Macskássy Gyula-pályázaton. Glaser Kati Városi legendák szériája az első 3 részre 9 milliót nyert a Macskássy-pályázaton, a további 10 epizódja pedig összesen 30 milliót a Dargay-n. És még lehetne folytatni a sort a Médiatanács honlapját böngészve. De ezek csak a Médiatanács által megszavazott támogatási értékek, több sorozat más forrásból (esetleg külföldről) is szerez pénzt.
Persze a Médiatanács keretösszege elég alacsony, nyugaton magasabb támogatást adnak animációs sorozatok elkészítésére. Az állam által támogatott egészestés filmekhez viszonyítva a Filmalap előtt, a Magyar Mozgókép Közalapítvány idején például 1,4 milliárd forintból készült el a 3D-s A kis Vuk (melybe az MMKA 75 millió forinttal szállt be), a Macskafogó második része pedig 600 millió forintból jött létre. De a most tervezett Toldi-széria nem a Médiatanács és nem is a Filmalap támogatásából készül, hanem Balog Zoltán finanszírozza a miniszteri keretből. A gyártó stúdióról és az alkotókról egyelőre nincs hír.
Vagyis durván tíz 13 részes animációs sorozat készülhetne a most tervezett Toldi-rajzfilmsorozat gyártási keretéből. Sőt, még Pálfi György is elkészíthetné belőle a saját, élőszereplős Toldi-vízióját.
UPDATE A HVG megpróbált utánajárni a Toldi-rajzfilmsorozatnak, és annyit kiderített, hogy ugyan hivatalosan július 10-én derül ki az alkotók személye, de nem hivatalos forrásból megtudták, hogy Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm és a KAFF igazgatója lesz a sorozat producere, Jankovics Marcell pedig a figuratervezője, vagyis feltehetően a Kecskemétfilm gyártja majd. A cikkből az is kiderül, hogy 26 perces epizódokat terveznek (háromszor olyan hosszúakat, mint egy átlagos Médiatanács-sorozat részei), vagyis több mint 300 percnyi animációt készítenek el, percenként 3 milliós költséggel, így viszont már reális az 1 milliárd forintos keretösszeg. Már csak az a kérdés, hogy a több mint 300 percnyi animációval mikor lesznek kész? Az Arany János 200. születésnapja alkalmából tartott emlékévben valószínűleg már nem.
