Az október 23-án kezdődő Cinemira KIDS Nemzetközi Gyerekfilm Fesztiválon a 4-12 éves korosztálynak vetítik a világ legkiemelkedőbb, gyerekeknek szóló kis- és nagyjátékfilmjeit. A rendezvény továbbá számos izgalmas filmes workshoppal, neves magyar színésszel és Rutkai Bori Banda koncerttel várja a családokat az őszi szünet előtti hétvégén a Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban.

A CINEMIRA az egyetlen kifejezetten gyerekeknek szóló filmfesztivál hazánkban. Ezen a hiánypótló családi rendezvényen a gyerekek filmeken keresztül ismerhetik meg a világ különböző kultúráit. A Cinemira TEEN után induló Cinemira KIDS kétnapos gyerekfilm ünnepen több mint nyolcvan országból száz gyerekfilm látható. Az óránként induló filmes programban korosztályokra bontva, 4-6, 7-9, és 10-12 éveseknek szóló rövid animációs és élőszereplős filmeket vetítenek. Itt debütál Jankovics Marcell kultikus rajzfilmje, a Fehérlófia 4K felbontású, digitálisan felújított változata. A Panoráma programban a legkiemelkedőbb, gyerekeknek szóló nemzetközi mozifilmek kapnak helyet, ilyen a többszörösen díjnyertes, holland Csúnya Gyerekek Klubja, vagy az újrahasznosításról szóló, különleges olasz animációs mese, a Kikukázva. Emellett idén is megjelennek a hazai kedvencek, úgy mint a Kuflik és a Városi legendák című animációs sorozatok egész estés filmváltozatai.

A Családi legendák főszereplője a híresen nagy, összetartó család a Nádasberczy, ahol hagyomány, hogy minden 10 éves családtag kap egy másolatot a családi fényképalbumból, hogy megismerje a família történetét. Karolina most lett 10 éves, és örömmel gubózik be a nagy fotelba a családi fényképalbummal. Sokan gondolhatjátok majd, hogy mindaz, amit Karolina elmesél csak a képzelet szüleménye. De az alkotók mindenkit biztosítanak róla, hogy nem az. Bizonyíték van rá, a fényképalbum! Karolina, mint mindenki, nagyon szereti a családját különösen azért, mert náluk, mindenki furcsa. Szóval ez egy vicces film egy furcsa családról, a Nádasberczykről!

Glaser Kati: Családi legendák

A magyar rajzfilmgyártás színe-java várja Jankovics Marcell születésének 80. évfordulója és az animáció világnapja alkalmából a közmédia nézőit csütörtöktől két héten át. A Válogatás a magyar animáció mestereitől című műsorfolyamban kortárs alkotások és töretlen népszerűségnek örvendő klasszikusok is szerepelnek.

A filmgyártás legszínesebb ága immár több mint százéves hagyománnyal rendelkezik Magyarországon, nemzetközi sikerekkel és gazdag repertoárral büszkélkedhet. A közszolgálati média kiemelt célja a nívós gyűjtemény megőrzése, bővítése és kulturális értékének széleskörű közvetítése.

A november 4-ig tartó sorozatban a közszolgálati csatornák megemlékeznek a műfaj emblematikus alakjáról, Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőről is, aki október 21-én lenne 80 éves. Időtálló művei közül a Duna Televízió a János vitézt és a Sisyphust mutatja be. Október 24-én 19.40-től utolsó nagyszabású alkotása, a Toldi animációs sorozat záró része látható. Az M5 kulturális csatornán az Ének a csodaszarvasról, valamint Az ember tragédiája lesz műsoron. Az M2 Gyerekcsatorna az örök igazságokat rejtő Magyar népmeséket vetíti. A Bartók Rádió Cine-java - a legjobb filmzenék című műsorában a János vitéz és a Toldi zenéiből hallható válogatás. Petőfi Sándor elbeszélő költeményéhez Gyulai Gaál János komponálta a dallamot, míg Arany János művének adaptációjában Selmeczi György és Krulik Zoltán szerzeményei csendülnek fel.

Dargay Attila: Variációk egy sárkányra

A fiatal animációsok fesztiválja, a Primanima most sem feledkezett el gyerekekről és a családosokról. A rendhagyó Primanima Mini, amely a Budaörsi Animációs Bázison zajlik október 20. és 24. között, minőségi mesefilmekkel, animációs és többféle kreatív foglalkozással, valamint nyílt nappal várja a látogatókat. A fesztiválozók biztonsága érdekében az összes programra korlátozott számú belépő kapható, így kis csoportokban lehet filmezni és alkotni.

A program kurátora, Búzás Anna médiaértés-oktató, három korosztály számára válogatott össze változatos és vizuálisan megkapó mesefilmeket. Népszerű magyar sorozatok, mint a Puskás Öcsi és barátai, a Kuflik, a Draco, a borzasztó, a Cigánymesék és a Városi legendák egy-egy epizóddal képviselik magukat. Emellett bemutatkoznak pályakezdő hazai filmesek is, mint például a MOMÉ-n diplomázó, illusztrációival is már jól ismert Orosz Judit és Győrfi Ágnes az Odakint és a Szélfogó című alkotásokkal, illetve az Illyés Művészeti Akadémián végzett Ulrich Sára is a Kérdezős vers című adaptációval.

Orosz Judit: Odakint

Radikális gondolatkísérlet anyagi magvalósítása az Attitűd, mely okosan használja a stop motion technikát, miközben egzisztenciális kérdéseket feszeget.

Idilli kertes házzal indul az Attitűd című stop motion animációs film. A néző hozzáállása ide vagy oda, az idill szó szerint kettészakad, ahogy a nézői pozíció hátrébb kerül, és kiderül, hogy mindez csak festmény volt egy szűk lakás falán. A zárt világban pedig a fali dísz szétesése a legkisebb gond, látszólag minden a semmibe vész.

Pataki Szandra és Kemény Zsuzsanna filmjének főszereplője egy név és arc nélküli egyén, a nagybetűs ÉN, akinek helyzetébe mindenki (főleg nagyvárosi fiatal) beleképzelheti magát. A hős élete, pontosabban környezete a szétesés jeleit mutatja, ahogy a virágok a vázában, a kabát ujja, de lassan minden más is saját árnyékává, áttetsző, anyagtalan tárggyá válik. Minden művészet közül a film tudja leginkább hatásosan láttatni az elmúlást, hiszen az idő függvényében mutatja először a létezés fázisát, majd annak hiányát. A stop motion technika pedig ezt fokozza azzal, hogy minden, amit látunk, valódi anyag, minden képkocka az egyszer létezett valóságot tükrözi.

Pataki Szandra, Kemény Zsuzsanna: Attitűd

A fiatal animációsok fesztiválja, a Primanima tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt, ám az esemény kilencedik kiadására rengeteg inspiráló alkotást neveztek, ezért a szervezők fontosnak tartják, hogy figyelmet fordítsanak ezekre egy évvel később is. Így született meg a rendhagyó Primanima Mini, amely a Budaörsi Animációs Bázison zajlik október 20. és 24. között. A felnőtteknek és gyerekeknek szóló rövidfilm-vetítések mellett, animációs és grafikai foglalkozások, valamint nyílt nap várja a látogatókat. 

Az eseményen hazai és nemzetközi fiatal animációs alkotók rövidfilmjeit vetítik (diák-, diploma- és elsőfilm kategóriákban), melyek között ismét számos fesztiválsiker lesz. A Cannes-ban debütáló Tamou egy identitáskeresés története a 20. századi Marokkóban, feszültséggel teli hangi atmoszférával; a szintén itt bemutatott mexikói Mitchelle Tamariz filmje, az Amikor elindulunk (When We Leave) a határátlépés komplex kérdéseit lírai szimbolikával teszi átélhetővé. Társadalmi szatíra és formanyelvi bravúr is jellemzi a brit Tony Auberg munkáját, A rakást (Pile). Az Annecy-ban fődíjat elnyerő közönségkedvencet, az orosz Naked című filmet is láthatják majd a nézők, amelyben Kirill Khachaturov a motion capture technikát használja fel, hogy egy egyedi látásmódú, a valóságot és a fantáziavilágot összemosó, „utópisztikus realista” filmet hozzon létre. 

Naked

Három izgalmas magyar projekt került be az idei Cartoon Springboardra, melyek a felnőtté válás rögös útját és a gyerekkori baráti kapcsolatokat veszik górcső alá.

Október 26. és 28. között, Valenciában rendezik meg a Cartoon Springboardot, mely Európa animációs egyetemeiről az elmúlt években kikerült fiataloknak nyújt lehetőséget bemutatni filmterveiket, és segít gyakorlatot szerezni nekik a pitchelésben. A háromnapos eseményen egyrészt az animációs szakma szereplői (műsorszolgáltatók, forgalmazók, gyártók, sales ügynökök, stb.) tartanak előadásokat és látják el hasznos tanácsokkal az alkotókat, másrészt a fiatalok prezentálják ötleteiket. Az idei Cartoon Springboardra 24 projekt került be, köztük három magyar filmterv. 

Lovrity Anna Katalin suli előtt álló korosztálynak szánt A rózsaszín fű című sorozata a barátságról szól, melyből kiderül, hogy amit egymástól kaptunk vagy tanultunk, az segíthet átvészelni a nehezebb pillanatokat, még akkor is, ha már távol vagyunk egymástól. Főszereplője Rozi és kék lova, Zafír, akik a pilot epizódban elutaznak, hogy messze földön élő jóbarátjukkal, Fannarttal találkozzanak, aki egy különleges kis ajándékkal lepi meg őket a látogatás végén. A széria közvetetten arról is beszél, hogy mit tanulhatunk más kultúráktól, és ez hogyan segíti az otthoni boldogulásunkat.

A sorozat a 9. CEE Animációs Fórumon elnyerte a Cartoon Media díját, ami egyenes bejutást jelentett az idei Cartoon Springboard pitchfórumra. A rózsaszín fűt a CUB animációs stúdiónál fejleszti a rendező, producere Gelley Bálint. A sorozat áprilisban kapott támogatást a Nemzeti Filmintézettől. Katát korábban kérdeztük a fórumról és a sorozattervéről. 

Lovrity Anna Katalin: A rózsaszín fű