Sikeres fesztiválkörút után végre felkerült a netre a tavalyi év egyik legjobb animációja, a magyar-amerikai-angol koprodukcióban készült teeth, vagyis fogak Daniel Gray és Tom Brown rendezésében.
Az emberek sokszor visszatérő rémálma a kihulló fogak, vagy az attól való félelem, mely sok jelentésréteggel párosulhat: például Jung szerint az álomban kihulló fogak azt jelentik, hogy készen állunk az újjászületésre, a megújulásra, ha pedig nem maguktól esnek ki, hanem kihúzzák őket, akkor valamilyen erős érzelem munkálkodik bennünk, amit még nem sikerült feldolgoznunk. Ez csak két példa, a sort még lehetne folytatni a rossz lelkiismerettel vagy az önbecsülés hiányával.
Aztán ugye ott van az a hétköznapi és természetes dolog, hogy mindenkinek esett már ki foga, vagy húzták már ki, illetve tömték be fogait, ezek pedig általában a fogorvoshoz kapcsolódnak, akihez leginkább akkor megyünk, ha valami gond van, ilyenkor pedig nem távozunk kellemes emlékekkel.
Daniel Gray és Tom Brown hatperces animációja minden ilyen és ehhez hasonló kellemetlen érzést, emléket előhív a nézőben, ez a feszengés pedig az alkotók szándékolt érzelmi reakciója is volt.
Negyvenhat filmmel (köztük három animációval), eredeti nyelven, angol felirattal, új témákkal kezdődik az Úton Online Filmfesztivál. A filmek a 26. Mediawave kezdetéig, vagyis április 27-ig nézhetők online, de szavazni rájuk csak március 31-ig lehet.
Műfajok szerinti csoportosítás helyett a nézők új szempontok szerint válogatott filmeket nézhetnek idén a Mediawave honlapján. A Harcosok útja kategóriába háborús filmek, illetve a fiatalok mindennapi küzdelmeivel foglalkozó alkotások kerültek. A Nők útja különböző női sorsokat tár elénk, olyan nőkét, akik párkapcsolattal, önmegvalósítással, betegséggel küzdenek, vagy kisebbségi sorsban élnek. Az Útközben filmjeinek hősei hétköznapi emberek, akik nap mint nap utazni kényszerülnek, a kíváncsiság hajtja őket, vagy hazájukat elhagyva kelnek útra. Az Édes otthon különböző otthonokat, hazákat mutat be: hegyvidéki kínaiak, török munkás, elhagyatott grúz hegyi falu lakói, etióp muzsikusok élik hol küzdelemmel, hol boldogsággal teli mindennapjaikat. Felfedezésre várnak a Sosem tudhatod témára válogatott filmek is.
A filmekre március 31-ig lehet szavazni 5 kategóriában (legjobb film, legjobb operatőr, legjobb színész, legszebb út, legnehezebb út, legfurcsább út). A témánkénti nyertes filmeket levetítik a 26. Tartóshullám Mediawave Együttléten április 27. és május 1. között.
*
Az Úton Online Filmfesztivál 46 filmje között három animáció is szerepel.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet, Fotóművészet, Média szakán végzett Nagy OrsolyaLepkegyűjtőcímű alkotása a Harcosok útja blokkba került, bár nem háborús és nem mindennapi problémákat dolgoz fel, hanem inkább egy őrült elme pszichés állapotának kivetülését. A közel ötperces, dialógus nélküli film John Fawles azonos című könyvét adaptálja a Halott menyasszony figuráit idéző stílusban, melyben egy megszállott lepkegyűjtő férfi tágítja ki rajongása tárgyát, pontosabban formáját, és válik egyfajta fordított Paul Sheldon-Annie Wilkes (Tortúra) párossá imádata csúcspéldányával, mindezt Liszt Ferenc Magyar rapszódiájára.
Az iráni Shakiba Shabani Akarás című stop motion filmje is a Harcosok útja válogatásban látható. A szimbolikus, minimalista film egy fekete szobában játszódik, ahol csak egy apró fényforrás van, a piros színű gyurmafőhős pedig ebből a bezártságból próbál kitörni, keresni a kiutat. A fekete-piros színhasználat kissé rémisztő összhatása, valamint a zárt szoba fenyegetése és az egyre elborultabb kijutni vágyás összjátéka fokozatosan kelt egyre nagyobb szorongást és tehetetlenségi dühöt. A hétperces, dialógus nélküli film többek közt azt mutatja meg a maga sokértelmű módján, hogy miként emészti fel az embert önmaga, hogy miért járja ugyanazokat a köröket egy problémával szemben és miért esik ugyanabba a hibába többször is.
Az autodidakta finn filmes, Kalle Raitilla A dezertőr című negyedórás animációja az Útközben kategóriában található, mely blokk "filmjeinek hősei hétköznapi emberek, akik nap mint nap utazni kényszerülnek, a kíváncsiság hajtja őket, vagy hazájukat elhagyva kelnek útra". A film főhőse egy szír orvos és egyben rendőr, aki látva hazájának brutalitását és korrupciótól átitatott működését, titkos orvosi ellátást nyújt az elnyomott és rászoruló embereknek. Rendőri pozícióját kihasználva próbálja segíteni a védteleneket, viszont amikor lebukik, szökni kényszerül, de önkéntes feladatát nem adja fel. A dezertőr valójában nem egy emberről szól, hanem egy ember szemszögén keresztül mutatja be Szíria politikai hatalmának mindent elnyomó tevékenységét, az ártatlanok kizsákmányolását, és azt, hogy miért kényszerülnek menekülni (akár hosszú éveken keresztül) a közel-keleten élő családok, hogy békében élhessenek.
Az Úton Online Filmfesztiválon szereplő 46 alkotásra március 31-ig lehet szavazni 5 kategóriában (legjobb film, legjobb operatőr, legjobb színész, legszebb út, legnehezebb út, legfurcsább út), a filmek viszont egészen a 26. Mediawave kezdetéig, vagyis április 27-ig nézhetők neten. Az Úton öt nyertesét a Mediawave-en is műsorra tűzik.
A 2. Magyar Filmhétre készültek pár perces videóinterjúk is, ahol nem mellőzték az animációkat sem. A videókban az alkotók mesélnek filmjeikről az ötlettől a megvalósításig. Kiválogattuk az animációs filmek készítőinek részeit.
Lakos Nóra: Egy napra visszamennék (2:32)
"Ez egy animációs dokumentumfilm, mely olyan migráns gyerekekről szól, akik megpróbálnak új barátokat és új otthont találni Magyarországon. [...] Nagyon hosszan kerestünk gyerekeket, mert egyrészt meg kellett találni azokat a migránsokat, akik itt élnek Magyarországon, még gyerekek, pár hónapja, maximum egy éve élnek itt és hajlandóak beszélni a tapasztalataikról. [...] Két-három napon keresztül együtt voltunk, ismerkedtünk és ők bizonyos témákra (utazás, érkezés, barátság, otthon, háború, régi otthon, új otthon) rajzoltak. Utána ezekből a rajzokból építkezett maga az animáció is. [...] Nagyon őszintén és természetesen beszéltek a legrettenetesebb történésekről, hogy hogyan menekültek el a háborúból, hogyan halt meg az apukájuk, hogyan közösítették ki az iskolában őket itt, Magyarországon. [...] Azt éreztem, hogy büszkék és örülnek, hogy ezt elmondhatták."
"A Vastojásban népmesei világból táplálkozott a történet felépítésének egy része, azonban az volt számomra nagyon érdekes feladat, hogy hogyan tudjuk úgy összemixelni, összekeverni ezeket a népmesei elemeket, hogy teret kaphasson benne az a szubjektív, szürreális világ is, ami engem kifejezetten érdekelt ennek a történetnek a felépítésekor. [...] Mind gyermekkori élményekből, mind pedig különböző népmesei történetvezetési és fantázialény-felépítésbeli dolgokból építkeztünk. [...] Mindegyik fantázialénynek sajátságos színvilág-környezete van. [...] A látványtervek során először Irgumburgulát, az óriásharcsát rajzoltam meg, ő az egyik kedvenc szereplőm. [...] A filmet tapasztalatom szerint élvezik gyerekek és felnőttek is. [...] A célom az volt, hogy minél szélesebb körben befogadhatóvá tegyem."
"Ez egy terápiajellegű animációs film: egy fiatal srácról szól, aki elsorolja az őt foglalkoztató kérdéseket, félelmeket, frusztrációkat és választ kapunk arra, hogy vajon miért szaggatja a körömágyát. Ez egy motorikus pótcselekvés. [...] Nem tagadom, hogy mikor a fejlesztés korai szakaszában voltunk, a tanárok közül már akkor is egy csomó embert kirázott a hideg, mert azért ez egy olyan dolog, ami kivágja a biztosítékot, undorító és ilyesmik. [...] Ezt egy kicsit el akartuk tolni szélsőségbe, hogy egy kicsit fájjon a nézőnek is."
"A filmem arról szól, hogy egy öregúr búvárkodik és merülései során mindig visszaemlékezik valamire, mindig talál valamit, ami egy emléket idéz fel benne, és ezt láthatjuk egy párhuzamos történetvezetés mellett. [...] A film technikája digitális rajzanimáció, ami különböző textúrákkal lett egy kicsit megbolondítva és egy egyedi programmal lett összerakva. [...] Egy zsánerfilmet akartam, nem akartam egy komolyabb, merengősebb filmet készíteni, elsőfilmként ki akartam próbálni, hogy mit tudok kihozni ebből a témából és végigvinni, mint egy projektet, amibe minden ötletemet belerakom, ami jelenleg van."
Ez a film szerintem sokkal lassabb, mint általában a rajzfilmsorozatok zöme. Nagyon szerettem volna a természetet belecsempészni, nem végigrohanni egy történeten és szórakoztatni, hanem hogy legyen egy flow-ja és magába szippantson. [...] Az indián történelemmel és kultúrával régóta foglalkozom, szerintem gyerekkorában minden fiút izgattak ezek a dolgok, de kicsit mélyebben belementem és sok mesét és dalt megismertem. Szerintem nagyon jók ezek a mesék. Eléggé különböznek az európaiaktól, de hasonlítanak is, és nem nagyon dolgozta még fel őket senki, úgyhogy gondoltam megpróbálom. [...] A vizuális részét én találtam ki és igazából nem nagyon tudom elmagyarázni, mert olyanra csináltam, amilyennek elképzeltem. Az biztos, hogy sokat vagyok természetben, tehát azért vannak elképzeléseim, hogy mi hogy néz ki, ezeket pedig mind bele tudtam rakni.
RZs: A civilizációból való menekülésről szól a filmünk, a társadalmi nyomásoktól való elszabadulásról. [...] MB: Én terveztem a figurákat. RZs: Én meg a 3D részét vittem teljes egészében, a többiben pedig mindketten benne voltunk. MB: Igen, a történetfejlesztést együtt csináltuk végig, az animációt és a story boardozást is. MB: Bábon kívül mindenféle technikát használunk. [...] Egy olyan ívet tettünk a filmbe, ami élőkép háttérből meg videókból indul és a végén egy teljesen rajzolt világba érkezik meg, ami az ideális környezete lehetne szerintünk a főhősnek.
"Valós és ismert használati tárgyaknak egy alternatív elkészülési módját tervezi bemutatni ez a kis sorozatunk, aminek ez az első része. [...] Hogy mit kezdenek a tárggyal, az valamiféle ellentmondásos viszonyban van azzal, ahogyan azt elkészítik. [...] A következő részekben is ugyanez a szemlélet lenne az uralkodó."
A vasárnapi Oscar-gálát követi a 2. Magyar Filmhét, és ha holnap a Saul fia Oscar-szobrot kap, akkor az egész magyar filmszakma delíriumban lesz. Szóval az Oscar-láz előtt kicsit foglalkozzunk még a Filmhéttel, méghozzá az elsővel, amit 2014. októberében rendeztek meg. Ekkor 64 animáció szerepelt a programban, melyek közt voltak sorozatok, egyedi filmek és MET, illetve MOME diákfilmek (vizsga-, diploma- és a Mese tv-nek készült versfilmek). A 64-ből 36 elérhető online, úgyhogy a hétvégén nézegessétek őket.
Közel másfél év kihagyás után jövő héten indul a 2. Magyar Filmhét, ahol a kis- és nagyjátékfilmek mellett lesznek tv-filmek, dokumentum- és ismeretterjesztő filmek, valamint animációk is. Ahogy korábban írtuk, 37 animációt neveztek a Filmhétre, ezek közül mindegyik szerepel is a programban.
Most összeszedtünk 7 indokot, amiért érdemes elmenni a Filmhétre (persze animációs szempontból).
1. KAFF HELYETT A legnagyobb, magyar animációkat felsorakoztató eseményt, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált kétévenként rendezik meg, és mivel tavaly volt, idén kimarad. Épp ezért lesz kihagyhatatlan az animációkedvelők számára a Filmhét, melyen a legfrissebb magyar animációkat vetítik (igaz, nagyon szelektálva és jóval kevesebb alkotással, mint a KAFF programja). A Manieggs és a Filmhéten szereplő sorozatok egy része már látható volt a legutóbbi KAFF-on, de a többi alkotás mind újdonság.
2. BUDAPEST Ez a pont a budapestiek számára jelent előnyt: aki nem utazik a magyar animáció fővárosába, Kecskemétre a legfrissebb hazai animációkért, annak csak a MOM Parkig kell mennie egy néhány blokkos válogatásért.
3. MOME November végén volt a MOME Anim mesterszakos diplomafilmek vetítése, ami kétszer is teltházzal ment. (Itt olvasható a beszámolónk róla.) Akkor azt hittük, hogy az idei Kiskakason lesz lehetőség újra látni őket, de már szerepelt néhány a MOME és a Francia Intézet által szervezett 2. Animációs Filmhéten, most pedig az összes diplomamunka egy blokkban a Magyar Filmhéten – kiegészülve Carlson Hanna Out of Order című filmjével, mely most látható először nagyközönség előtt. (Persze a Kiskakason is ott lesz majd mindegyik MOME film.)
4. MET A MOME mellett MET animációk is lesznek a Filmhét programjában, ezeket korábban a szeptemberi Animascope-on vetítették, melyet második alkalommal rendeztek meg a MET animációs munkáiból. (Erről is írtunk már itt.)
5. 800 Ft Az átlag 1200-1700 forintos jegyárak mellett elég jó hír a 800 forint/vetítési blokk. Sőt, ez rövidfilmek esetében még jobb ár-érték aránnyal bír: 10-15 film 800 forintért!
6. NAGYVÁSZON Az eredetileg tévés sugárzásra készített sorozatokat és a fesztiválokra szánt animációkat nagyvásznon lehet látni! Sorozatokat eleve nem vetítenek moziban, és rövidfilmeket is többnyire csak filmes események alkalmával. A kortárs magyar sorozatokat egyébként elég ritkán látni tévében is, úgyhogy már csak ezért is érdemes elmenni, ha pedig a rövidfilmek előbb-utóbb felkerülnek netre, csak a laptop képernyőjén nézhetjük meg őket, ami azért mégiscsak kisebb élmény, mint moziban.
7. ELŐADÁSOK A Filmhét nyitónapján, március elsején két animációs műhely is bemutatkozik:
a MOME-ról Fábics Natália, tanszékvezető-helyettes és Bánóczki Tibor, az animációs mesterképzés vezetője tart majd előadást a MOME animációs képzéséről,
a MET-ről pedig Kiss Melinda, az animációs tanszék oktatója, illetve két korábbi animációs hallgató, Ottlik Anna és Mészáros Bori beszélget a közönséggel és mutatja be a MET-en folyó animációs munkát.
Az Ezüst Medve-díjas Milorad Krstić rendezésében, Ruben Brandt, a gyűjtő címmel készülő animációs mozifilm gyártását 600 millió forinttal támogatja a Filmalap.
Ruben Brandt, a gyűjtő címmel a világ leghíresebb múzeumaiban őrzött remekművek elrablásáról és a műkincsrabló banda utáni hajszáról készül egészestés animációs pszichothriller. A sikerei csúcsán álló Ruben Brandt pszichoterapeutát rémálmai arra kényszerítik, hogy 13 festményt elraboljon a világ legnagyobb múzeumaiból és magángyűjteményeiből. Ruben Brandt és csapata minden nap támad: Louvre, Tate Gallery, Uffizi, Ermitázs, Szépművészeti Múzeum... Rubenék napok alatt a világ legkeresettebb rablóivá válnak. A fejükre kitűzött jutalom eléri az 1 milliárd dollárt. A rendőrök mellett fejvadászok és gengszterek elszánt hada is a nyomukba ered. Mike Kowalski washingtoni magándetektívet, a műkincsrablások nemzetközi szakértőjét bízzák meg, hogy kerítse kézre a "Gyűjtőt".
A James Bond-filmeket idéző, különleges helyszíneken játszódó pszichothriller megálmodója, írója és rendezője Milorad Krstić képzőművész, látványtervező és animációs művész. A Ruben Brandt, a gyűjtő "egy akciódús thriller, egyszersmind időszörfölés a huszadik századi mozi hullámain" - vallja Milorad Krstic, aki a My Baby Left Me című első animációs rövidfilmjével Ezüst Medve-díjat nyert 1995-ben a Berlinálén.
A film forgatókönyvét az alkotók korábban a Filmalap szakmai és anyagi támogatásával fejlesztették és a gyártás-előkészítésére is a Filmalap támogatásával került sor.
A nagyszabású animációs mozifilm producere Miskolczi Péter, Rockov Radmila, Roczkov Hermina és Kurdy Fehér János. A kontinenseket átívelő hajszákat felvonultató, fantáziadús látványvilágú film a tervek szerint 2018 tavaszán kerülhet a mozikba.
Műfajok szerinti csoportosítás helyett a nézők új szempontok szerint válogatott filmeket nézhetnek idén a 
