Öt magyar projektet válogattak be a 11. CEE Animációs Fórumra, melyet november 8. és 9. között rendeznek meg a csehországi Plzeňben. Az idei eseményen egy új platformot vezetnek be a szervezők: a Market célja, hogy az animációs projektek bármely fázisukban láthatóvá váljanak, és megkönnyítse a szakemberek közötti személyes találkozót.

A CEE Animációs Fórum (korábban Visegrádi Animációs Fórum) a közép-kelet-európai animációs szakma legnagyobb megjelenési platformja, mely tíz éves fennállása alatt erős szakmai bázist épített ki. A kiválasztott projektek vezetői lehetőséget kapnak konzultálni a meghívott szakemberekkel, akik hasznos visszajelzésekkel és tanácsokkal látják el őket az előadásukkal, a forgatókönyvvel vagy a gyártási tervükkel kapcsolatban. A pitchfórum résztvevői koprodukciós partnert is kereshetnek a több száz meghívott animációs szakember között: producerek, fesztiváligazgatók, forgalmazók, befektetők, valamint televíziós műsorszolgáltatók és nemzeti filmalapok képviselői is jelen lesznek a Fórumon, akik azért jönnek, hogy eszmét cseréljenek az új művészeti irányvonalakról, látásmódokról és lehetőségekről, finanszírozási módszerekről és további fejlesztési stratégiákról.

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd egy animációs film hatására fognak azok az érzések előtörni belőlem, amelyeket eddig csak a néhai Intim Torna Illegál zenekar Nézz rám a buszon című dala volt képes megidézni. Erhardt Domonkos rövidfilmjének hat perce noha ugyanazt a témát dolgozza fel, a fiatal rendező megközelítése egészen más, és itt nem csak a filmművészet és a könnyűzene sajátosságaiból eredő nyilvánvaló különbségekre kell gondolni.

Talán mindannyian ismerjük azt az érzelemhullámot, amit akkor él át az ember, amikor egy kósza pillanat erejéig a tekintete találkozik egy idegenével, és ott olyasvalamit talál, ami olyan fokú vonzalmat ébreszt, hogy gondolatban már szinte el is csattan a hitvesi csók. De ha mégsem, ahhoz biztosan elegen, hogy az az alkotói szándék, amely a befogadóban a katarzist a mű és a saját életünk kapcsolódási pontjaira való rávilágítás útján próbálja elérni, értelmet nyerjen. Erhardt Domonkos Szemem sarka című filmje is éppen azáltal válik értelmezhetővé, hogy a benne megírt élethelyzet maximálisan átélhető, ami a már említett ITI-dallal a témán túl szintén egy közös pont. A Nézz rám a buszon átélhetősége annyiban viszont mégis más, hogy a megénekelt élethelyzet egy nagyon könnyed, slágeres köntösbe van csomagolva. A Szemem sarka ezzel ellentétben teljesen más alapkoncepcióval bír, a téma óvatosan alapos megközelítése pedig megkívánja azt, hogy a végeredménynek ne csak átélhetősége – mely általánosságban véve sokszor csak a felszínen jelenik meg –, de mélysége is legyen.

Erhardt Domonkos: Szemem sarka

Túlburjánzó kastélykertek, fenséges tivornyázások és ünnepi előkészületek képei: a közelmúltban hatalmas hullámokat gerjesztő eat-the-rich – már-már szuverén alzsánert alkotó – filmkategória metatudásával felvértezett nézők szinte maguk előtt látják a soron következő nemesi arrogancia, dekadencia és kapzsiság pusztító látleletét. Mira Zénó filmjében azonban látványos hangsúlyeltolódást tapasztalunk; az ember-állat keretrendszerben bemutatott válogatott kegyetlenségek nemcsak expresszív felelevenítése egy megrendítő történelmi „hagyománynak”, hanem kísérlet a humán és nonhumán nézőpontok ütközőzónájának mozgóképes kifejezésére.

Mira Zénó: Fox Tossing

Kelen Bálint Draco a borzasztó című animációs sorozata eddig csupán a harmadik epizódjánál tart, az elkészült részeket látva azonban már most kijelenthető, hogy a fiatal rendező az utóbbi évek egyik legötletesebb, legszerethetőbb projektjével pezsdítette fel a műfaj itthoni vérkeringését. A vérallergiás vámpírgyerek hátborzongatóan vicces kalandjait elmesélő széria – jelen állás szerint – legutóbbi fejezete, az egyszerűségétől nagyszerű szójátékkal élő Dr. Akula voltaképpen egy önmagában is tökéletesen helytálló rövidfilm, amely abból a szempontból mindenképpen a magyar animáció virágkorát idézi, hogy ráébreszt bennünket arra, mekkora szükség lenne hazai fronton manapság is a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt élvezhető, nem mellékesen hallatlanul szórakoztató mesékre.

A sorozat alapkoncepciója szögegyszerű, de izgalmas csavarjának köszönhetően mégis érdekfeszítő: főszereplője Draco, a Szörnyképző Intézet egyik tanulója ugyanis nem hétköznapi vámpír. Vérallergiájából eredően nincs birtokában a tipikus vámpírképességeknek, így azokat jobb híján furcsa találmányai révén igyekszik pótolni. Draco ily módon egyfajta vámpírba oltott Dexter, aki a gótikus horror ikonikus alakjaival az oldalán (közéjük tartozik például Frankenstein szörnyetege, akit itt nemes egyszerűséggel Viktornak hívnak) részről részre képtelenebb kalandokba keveredik. A Dr. Akula című epizódban a cselekmény katalizátora Viktor húgának, Viktóriának az eltűnése, ami hőseinket Rém Megyéből egy párhuzamos univerzumba, Gép Megye űr-noiros, fekete-fehér világába szólítja.

Szombat este a kecskeméti Hírös Agórában tartották a 16. Kecskeméti Animációs Fesztivál záróeseményét, melyen a Kojot négy lelke három díjat is nyert, Hegyi Olivér elsőfilmje két elismerést kapott, és számos fiatal alkotó animációját díjazták.

Gauder Áron a Kojot négy lelke című alkotása tarolt a 16. KAFF-on. Elnyerte a fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egész estés európai film díját is. Utóbbit Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmjével megosztva kapta. A zsűri indoklása szerin a Kojot négy lelke című film "Gauder Áron eddigi animációs alkotói és szellemi törekvéseinek összefoglalása, amely példértékű csapatmunkában jött létre azért, hogy korunk létkérdéseit a széles közönség számára élvezhető és értelmezhető formában mutassa meg, a megoldás útját is sejtetve. A filmben harmonikusan találkozik a kézműves animációs művészet és a kortárs technológia magasszintű, kreatív alkalmazása. A 16. KAFF fődíjával a zsűri az alkotók kimagasló szakmai-művészi teljesítményét kívánja elismerni."

Az európai egész estés versenyprogramban José Miguel Ribeiro Nayola című filmje különdíjban részesült. A legjobb európai tévésorozat díját a Patouille és az ejtőernyős magok nyerte, a legjobb TV-speciál díját pedig megosztva kapta a Pánikfalva és a Télapó hadművelet.

Gauder Áron: Kojot négy lelke 

A Kojot négy lelkét díjazták az animációs filmek legfontosabb fesztiválján Annecy-ban, ahol a zsűri díját vitte haza, míg Sanghajban a legjobb animációs film díját nyerte el. A Los Angeles-i New Media Filmfesztiválon a fődíjat hozta el, ahol a fesztivál 14 éve alatt animáció még nem nyert fődíjat. A film eddig hat fesztiválon mutatkozott be: az Arizonai Nemzetközi Filmfesztiválon, a floridai Sunscreeen Filmfesztiválon, a csehországi Anifilmen, az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, a Shanghai Nemzetközi Filmfesztiválon és a kaliforniai New Media Filmfesztiválon, és eddig öt díjat nyert.

A  június 11. és 17. között megrendezett Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválra 112 országból 3370 nevezés érkezett, ezek közül 11 egész estés alkotás szerepelt a fő versenyprogramban, ahol a Kojot négy lelkét a második legfontosabb díjjal jutalmazta a háromtagú nemzetközi zsűri. A rendező a Nyócker! című legelső filmjével 2005-ben elnyerte a fesztivál fődíját.