December végén hirdették meg a 2017. szeptemberében induló képzéseket és ha valaki animációt szeretne tanulni, több felsőoktatási intézmény közül is válogathat. Alább vázlatosan összeszedtük, hogy hányféle helyen és szakon lehet animációval foglalkozni, a felvételi eljárás pontos részleteit és határidőit a felvi.hu-n lehet elolvasni.
MOME
Ha valaki animációt szeretne tanulni, valószínűleg a MOME az elsődleges célja, ahol alap- és mesterképzés is indul, mindkettő állami ösztöndíjas és költségtérítéses verzióban. A MOME erényeit valószínűleg fölösleges is annak sorolni, aki animációval szeretne foglalkozni, hiszen évek óta innen kerülnek ki azok a kortárs darabok, amik a világ fesztiváljain nagyobbnál nagyobb sikereket érnek el, és mára már nem csak Bucsi Réka nevét ismerik fel a szakmán kívüliek, mert egyre több alkotó kerül a köztudatba a sok elismeréssel és sikerrel.
A MOME az elmúlt hetekben költözött el a Zugligeti útról a BME Z épületébe, és ugyan már volt decemberben nyílt napjuk, január 11. és 12. között kipakolás lesz az egyetemen, ahol az animációs hallgatók munkáit is meg lehet nézni és beszélgetni is lehet velük a tapasztalataikról.
A MOME honlapja itt, az animáció tanszék weboldala pedig itt érhető el.
METU
A Budapesti Metropolitan Egyetemen pár éve indult animációs alapképzés, 2015-ben pedig önálló animációs mesterképzés is. A METU-n alapképzésben csak önköltséges módon lehet animációt tanulni, mesterszakon viszont államilag támogatott helyekre is lehet jelentkezni. A METU animációs képzése még viszonylag fiatalnak számít, de már van egy filmjük, ami ott van a kortárs magyar animáció élvonalában, méghozzá Dell'Edera Dávid Balkonja, ami az első METU-s film, mely támogatást nyert a Médiatanácstól.
A nemrég egyetemmé vált felsőoktatási intézmény még három időpontban várja nyílt napra az érdeklődőket: január 12-én, 28-án és február 8-án 10 órától a Rottenbiller utcai épületben, a nyílt napra regisztrálni itt lehet.
A METU oldalát itt lehet böngészni, az animációs alapképzésről itt, a mesterképzésről pedig itt lehet olvasni.
Nemrég írtunk a készülő MOME versfilmekről, melyre az egyetem 2015 novemberében kapott támogatást a Médiatanács Macskássy Gyula-pályázatán. A MOME 2008 óta dolgoz fel kortárs magyar verseket és dalokat, a Médiatanácstól pedig 2012-ben nyert először támogatást tíz mű megfilmesítésére. A Kortárs gyerekversek és dalok második szériájában készülő 17 rövidfilm többek közt Kiss Judit Ágnes, Kukorelly Endre, Lackfi János, Miklya Zsolt és Varró Dániel verseit dolgozza fel, melyeket a tanszék oktatója, Domonyi Rita dramaturg választott ki. A filmeket volt MOME Anim szakos hallgatók rendezik (Bognár Éva Katinka, Bakos Barbara, Bertóti Attila, Farkas Júlia, Gellár Csaba, Gelley Bálint, Hermán Árpád, Horváth-Molnár Panna, Molnár Tünde, Réthi Gábor, Sándor József, Tamás Iván, Végső Ágota, Vácz Péter, Zétényi Borbála), akik közül többen már másodszorra vesznek részt a projektben, de sok jelenlegi MOME Anim diák is dolgozik a filmeken.
Képkocka Horváth-Molnár Panna most készülő versfilmjéből, a Rózsa a holdonból
Az egyetem működésének fontos eleme az inkubációs tevékenység, melynek során a tanszék már végzett és jelenlegi hallgatóinak bevonásával valósulnak meg animációs projektek. Ezzel kapcsolatban a Médiatanács blogján 2014-ben megjelent egy interjú Fülöp Józseffel, aki szerint a Kortárs gyerekversek és dalok sorozattal az volt a céljuk, hogy "módot adjunk animációs mesterdiplomásainknak önálló projektek kialakítására, amelyek arra is alkalmasak, hogy kortárs irodalmi műveket népszerűsítsenek. A friss szemlélet mindkét vetületben megjelenik: fontos, hogy nemcsak a versek kortársak, hanem az animációk is. [...] Elsősorban a végzős hallgatókat céloztuk meg, azért, hogy pályakezdőként olyan megjelenési lehetőséghez jussanak, ahol a kreativitásuknak szabad teret nyithatnak, erre garancia a védett egyetemi környezet."
A gyártás lassan befejeződik, úgyhogy nemsokára láthatjuk is a kész filmeket. A korábbi posztban Horváth-Molnár Panna Rózsa a holdon című Miklya Zsolt-adaptációjáról írtunk, most pedig Farkas Júlia Rengete című animációját mutatjuk be, mely Kukorelly Endre versét dolgozza fel.
Farkas Júlia: Rengete
Farkas Juli 2009-ben végzett a MOME-n az Izmos királylányok című animációjával, melyben egy öreg király 12 lánya minden éjszaka nyomtalanul eltűnik, az uralkodó pedig megelégeli ezt és királyságát, valamint lányai kezét ígéri annak, aki kideríti merre járnak és mit csinálnak esténként. A film látványa senkit ne tévesszen meg, ahogy Báron György írta róla a Filmvilágban: "első látásra tiszta gyermeki amatőrizmus, akár a nehézkesen előadott szöveget hallgatjuk, akár az ovis rajzokra emlékeztető képeket nézzük. Ám ez csak a látszat: tudatos és pontosan eltalált forma ez, dadaista-szürrealista (neo)primitív játék, felsőfokon."
Juli a Rengete című versadaptációban is folytatja ezt a gyermeki, amatőrnek látszó, de abszolút tudatosan szerkesztett látványvilágot és cselekményvezetést. Kukorelly rövidke versének főszereplője egy ovis kislány, akibe szinte minden fiú szerelmes, ő pedig nem tud választani, hogy melyiket szeresse viszont. A leányka monológjához nem is találhattak volna jobb szinkronhangot, mint Stefanovics Angélát, aki például Bertóti Attila sokszorosan díjazott Mese című MOME Anim diplomafilmjében is a kislány hangját kölcsönözte.
UPDATE Felkerült a Mese TV oldalára Farkas Juli MOME versfilmje
A kétperces film látványvilágát és karaktereit Juli álmodta meg, akitől nem szokatlanok a szuperaranyos, színes állatkarakterek, ahogy a behance-oldalán is láthatjuk, de például a Gaia mama című szériatervének szereplői is nagyon hasonlóak a Rengete dzsungellakóihoz, csak ők egy lakótelepi lakásban éldegélnek a természet helyett. Ahogy Juli mondta, a versről egyből a dzsungel jutott az eszébe, ahol bármelyik állatnak lehet szerelmi problémája, de legfőképpen egy rózsaszín, nektárt evő denevérlánynak, akiért egy vidám kék kukac, egy víziló, egy csiga és egy rozmár is odavan. A rövidke film végül több is lesz, mint pusztán egy szerelmi sztori, mert megjelenik benne az átváltozás jelképe is, amit értelmezhetünk a felnőtté válás metaforájaként is.
A film hangdizájnere Beke Tamás, a zenét pedig Buttinger Gergely készítette, aki többek közt olyan animációkon dolgozott korábban, mint a Vastojás, vagy az Átjáró Másvárosba és az Ahány király, annyi mese című szériák. Juli mellett Sebesvári Soma animálta a filmet, de két jelenlegi MOME Anim hallgató, Kiss Panni és Muszka Máté is dolgozott rajta. Alább mozgó képeket válogattunk Juli tumblr-oldaláról, ahol még több filmkockát lehet találni.
Októberben kezdtük el listázni a kortárs magyar animációk díjait, mivel annyit nyernek, hogy ideje volt már havi összesítőkben írnunk a sikereikről. Most a decemberi díjakat szedtük össze.
Bárczy Örs Hey Deercímű METU diplomafilmje
a Jerevánban (Örményország) tartott 12. International Film Festival For Children and Youth legjobb animációja lett,
a London International Animation Festival-ról pedig két díjjal tért haza: a zsűri és közönség díjával.
Bárczy Örs: Hey Deer!
Andrasev Nadja MOME diplomafilmje, A nyalintás nesze
a London International Animation Festival nemzetközi versenyprogramjában a zsűri különdíját kapta,
Chris Robinson, az Animation World Network (AWN) összeszedte a 2016-os év szerinte legjobb animációit, A nyalintás neszét pedig többedmagával külön kiemelte a tavalyi alkotások közül.
Andrasev Nadja: A nyalintás nesze
Bucsi Réka LOVE című elsőfilmje
két díjat is elhozott a Zubroffka Short Film Festivalon: az 'Eastward Window' nevű versenyprogramjának nyertese lett, valamint a legjobb eredeti filmzenének járó díjat is megkapta (a LOVE handizájnere Lukács Péter Benjámin, a zeneszerzője pedig David Kamp),
a Zippy Frames (európai független animációkkal foglalkozó oldal) által felkért animációs szakértők éves toplistáján a LOVE megosztott negyedik helyezett lett.
Amikor tavaly januárban elkezdtük ezt a válogatás-sorozatot, nem gondoltuk, hogy ennyire közkedvelt és látogatott lesz, de az lett, úgyhogy idén is folytatjuk a havi best of gyűjtéseket húsz-húsz rövid animációval.
Az egyik legjobb decemberi darabot, a Scavengers című sci-fit a Late Night Work Club csapatának két tagja, Joseph Bennett és Charles Huettner készítette, ezt az Adult Swim oldalán lehet megnézni (UPDATE ez azóta felkerült a vimeóra is); egy másik kedvencünk pedig Antoine Bieber Petit mort című alkotása, melyet az Anilogue Animált éjének erotikus blokkjában láttunk, ez nemrég felkerült netre, az Arte oldalára.
Alul egy karácsonyi bónusz is szerepel, aki pedig szemezgetne a 2016-os kedvencekből, ide kattintva elidőzhet rajtuk.
A Saul fia februárban a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjat nyerte, májusban Széll Tamás első helyezett lett a Bocuse d'Or szakácsolimpián, a Szabadság híd a főváros legjobb helyévé vált egy nyárra, a magyar foci végre összehozta az embereket, ismét nem múlt el olimpia magyar aranyak nélkül, nemrég pedig a Kodály-módszer vált az UNESCO szellemi kulturális örökség részévé, és egy magyar zenészt választottak a legjobb ütősnek a világon. És még mennyi hazai sikerről lehetne beszélni!
Nemes-Jeles László az Oscar-szoborral
2016 magyar sikereiről pedig ki más készíthetett volna kisfilmet, mint a legmenőbb animációsokból álló hazai stúdió, a CUB Animation. A Szederkényi Bella és Gelley Bálint által tavaly alapított stúdióban főleg MOME-n végzett alkotók dolgoznak, náluk készül például több Médiatanácsos támogatásban részesült animáció is, mint az Átjáró Másvárosba és az Ahány király, annyi mese című szériák, vagy a Volt egyszer egy kertész és a Hisztimanó című meseadaptációk.
Az #EZVOLTAMIEVUNK című, alig egyperces animáció rendezője Bucsi Réka, a látványért Lovrity Kata és Tompa Borbála felelt, az animálásban Menráth András és Tamás Iván is részt vett, a CUB társalapítója, Gelley Bálint nemcsak gyártásvezető volt, hanem kompozitor is, a hangdizájner Lukács Péter Benjamin, a zeneszerző Kalotás Csaba volt, Hegyi Dávid ült a zongoránál, a kisfilm producere pedig Szederkényi Bella.
