Közös kritikaíró pályázatot hirdet 30 év alatti fiatalok részére a Dot & Line és a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál.

Idén tizennegyedik alkalommal rendezik meg a legnagyobb és legrégebbi hazai animációs fesztivált, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, mely története során kiegészült az Európai Játékfilm és Tv-Film Fesztivállal, ahol a legfrissebb európai alkotásokból látható sokszínű merítés.

Az animációs filmekről való diskurzus fellendítését segítve kritikaíró versenyt hirdetünk a Kecskeméti Animációs Filmfesztivállal közösen, melyen 30 év alatti magyar fiatalok vehetnek részt. Az írásokat a KAFF magyar versenyprogramjának rövid- és diákfilmjeiről, valamint sorozatepizódjairól várjuk, emellett lehet írni az Európai Játékfilm és Tv-Film fesztivál sorozatairól és speciáljairól is. A választható filmcímek ezen és ezen a linken érhetők el, megtekintőt biztosítunk hozzájuk. 

Tóth Luca: Lidérc úr

A beérkezett írásműveket a Dot & Line által felkért szakemberek bírálják el, és a közlésre alkalmasnak talált szövegeket megjelentetjük a Dot & Line, valamint a KAFF oldalán.

A versenyen díjakat is osztunk: az első három helyezett 150.000, 100.000, illetve 50.000 forintos pénzjutalomban részesül és meghívást kap a fesztivál június 22-ei díjátadójára.

A kritikaíró verseny zsűritagjai:

• Herczeg Zsófi, a Dot & Line alapító-szerkesztője, a Friss Hús Budapest animációs program koordinátora
• Kránicz Bence, a Filmvilág, a Prizma és a 24.hu filmkritikusa, a Filmvilág képregényrovatának szerkesztője
• Soós Tamás, a VOX, a Filmvilág, a Filmtett, a Recorder és a Revizor filmkritikusa

Az írások terjedelme 2000-4500 karakter. Egy pályázó több kritikát is küldhet, de ez önmagában nem jelent kedvezőbb elbírálást.

Beküldési határidő: 2019. június 12.

Jelentkezni a kaff.hungary@gmail.com e-mail címen lehet megjelölve, hogy mely alkotás(ok)ról küldjünk megtekintőt. A kész pályaműveket ugyanerre a címre várjuk.

Június 19. és 23. között tizennegyedik alkalommal rendezik meg a legnagyobb és legrégebbi hazai animációs fesztivált, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivált, melyen több mint 300 film látható nyolc helyszínen, emellett számos kiállítás, mesterkurzus, könyvbemutató és egyéb szakmai program várja az érdeklődőket.

A 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idei versenyprogramját három előzsűri válogatta. A magyar előzsűri tagjai Keresztes Dóra és Békési Sándor animációs rendezők, valamint Rittgasser István animációs tanár voltak. Az egész estés filmeket Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvíró-rendező, Bálint Péter filmforgalmazási szakember, és Lukácsy György filmkritikus szemlézte, a tv-filmek versenyét pedig Aneta Ozorek lengyel filmes kurátor, illetve M Tóth Éva és Ulrich Gábor animációs rendezők állították össze.

A több mint 200 beérkezett magyar nevezésből összesen 2 egész estés alkotás, 14 diákfilm, 22 rövidfilm, 23 televíziós sorozatepizód és 28 alkalmazott animáció került a versenyprogramba, emellett közel 30 film az információs programba. Az európai versenyben 6 egész estés alkotás, 28 sorozatepizód és 6 speciál látható, valamint 12 animációt vetítenek versenyen kívül.

Andrasev Nadja: Szimbiózis

A közelgő gyereknap alkalmából harmincnégy animációs filmet és sorozatot ajánl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa azokból a filmekből, amelyeket a Magyar Média Mecenatúra Programban támogatott és jelenleg online nézhetők. Az érdeklődők egyebek mellett népmesékből, gyerekdal-feldolgozásokból, űrutazást, történelmet, természettudományi ismereteket bemutató vagy épp a családról, barátságról, városi életről szóló alkotásokból válogathatnak.

Népmesék és rímes remekek

A népmeséket kedvelőknek lehet jó választás például A Mesemondó, amely olyan mesefigurákról szól, akik rég nem olvasott könyvek lapjai között töltik napjaikat, egy nap azonban úgy döntenek, hogy megszöknek a könyvtárból, a Mesemondó nyomába eredve. Rákattinthatunk cigánymesére (Cigánymesék – A cigányasszony meg az ördög), ógörög klasszikusokra (Esopos fabulái-sorozat), vagy sziú indián történetekre (Kojot és a szikla, Kojot és a sápadtarcú). Gyerekdalok, versek, nyelvtörők feldolgozását kínálja az Eszterlánc, míg a Kortárs gyermekversek és dalok gyűjteménye olyan mai művészek szövegeit eleveníti meg, mint Jász Attila vagy Tóth Krisztina. A Paradicsomleves betűtésztával Lackfi János etetős verseivel ismerteti meg nézőit.

Gauder Áron: Kojot és a szikla

Ahogy korábban írtuk, június 10. és 15. között rendezik meg az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivált, ahol a rövidfilmek versenyében debütál Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis, a diplomafilmes versenybe hívtak két MOME Anim diplomafilmet: Buda Flóra Anna Entropia, valamint Hana Yamazaki The Act of Breathing című alkotását, a MIFA pitchfórumán pedig Kreif Zsuzsanna mutatja be új filmtervét, a Forró helyzet a hüllők bolygóján című sci-fi szatírát.

De ezzel még nincs vége a magyar alkotásoknak a francia fesztiválon: az Annecy Classics programban vetítik Ternovszky Béla Macskafogó, valamint Jankovics Marcell János vitéz című filmjeit is, méghozzá felújított változatban.

Ternovszky Béla: Macskafogó

Jérémy Clapin I Lost My Body című animációja nyerte a nagydíjat a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan megrendezett Kritikusok Hetén.

A Kritikusok hete (Semaine de la Critique) a Cannes-i Filmfesztivál legidősebb párhuzamos programja, melyet 1962-ben hozott létre a Francia Filmkritikusok Szövetsége azzal a céllal, hogy új tehetségek fedezzenek fel. Így a program az első- és másodfilmes rendezőkre fókuszál, felfedezettjei között pedig olyan nevek szerepelnek, mint Bernardo Bertolucci, Guillermo del Toro, Gaspar Noé vagy Kocsis Ágnes, aki a Friss levegővel versenyzett 2006-ban. De magyar animáció is szerepelt már a Kritikusok Hetén: 2008-ban M. Tóth Géza Ergo, 2016-ban pedig Tóth Luca Superbia című rövidfilmje. A Cannes-i Filmfesztiválon versenyző animációkról korábban itt írtunk.

Jérémy Clapin: I Lost My Body

A 2019-es Kritikusok Hetének díjait tegnap osztották ki, és nagydíjat, a Nespresso Grand Prize-t az elsőfilmes Jérémy Clapin I Lost My Body (J'ai perdu mon corps) című animációja kapta, így a Kritikusok Hetének történetében ez lett az első animáció, amely elnyerte a nagydíjat. A '90-es években játszódó film szürreális alaphelyzetből indul ki: egy levágott kézfej indul útra Párizsban, hogy visszatérjen a testhez, amelyhez tartozik: egy Naoufel nevű marokkói bevándorló fiúhoz. Miközben átküzdi magát Párizs legbaljósabb szegletein, útja során emlékképek jelennek meg, melyek akkoriból származnak, amikor még a fiú testéhez tartozott. Időközben a fiú életében megjelenik egy lány, Gabrielle. 

A Vuk név hallatán mindenki képzeletében megjelenik az imádnivaló kisróka, akit Dargay Attila álmodott meg közel negyven évvel ezelőtt. A figura azonban kezdetben még teljesen más formát öltött.

A jól ismert klasszikus rajzfilmet először 1981 húsvétján vetítették négy rövidebb részben, sorozatként a televízióban, és a műsor olyan sikeresnek bizonyult, hogy készítettek belőle egy egész estés filmet is, amit 1981. december 10-én mutattak be a mozikban. A népszerűség azóta is töretlen, pár éve újra visszatért a mozivásznakra a klasszikus film restaurált változata, a televíziók pedig évente többször is műsorra tűzik. Azonban ha jobban elmélyedünk a rajzfilm előzményeiben, roppant érdekes dolgokra bukkanhatunk.

Részlet a Vuk Fülesben megjelent képregényváltozatából

Dargay Attila – aki a Vuk mellett még olyan nagy sikerű filmek rendezője volt, mint a Lúdas Matyi, Szaffi és Az erdő kapitánya – már évekkel a rajzfilm megjelenése előtt kitalálta a történetet. "Elolvastam a könyvet, és elbűvölt. Szinte láttam a figurákat, csak le kellett rajzolni őket” - mondta egyszer egy interjúban Fekete István regényéről. Mivel a film korábban gazdasági okokból nem készülhetett el, a történet először a Füles hasábjain jelent meg 1972-ben, képregényként. Ha fellapozzuk ezt a korabeli magazint, egy teljesen más karakterű Vuk néz vissza ránk belőle. Szemei nagyobbak, orra hosszúkásabb és az egész figura sokkal karikatúraszerűbb, mint az a Vuk, amely az elkészült rajzfilm révén végül népszerű lett.