Október 24. és 27. között hetedszer rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol ismét a fiataloké a főszerep. A négynapos fesztiválon hazai és nemzetközi diákok, fiatal alkotók rövidfilmjeit vetítik, emellett egészestés filmek, workshopok (kísérleti filmes, kritikaíró, animációsfilm-készítő), mesterkurzusok, kiállítások és koncertek is színesítik a programot. A kicsik sem maradnak filmek nélkül: országszerte és határon túl is animációs vetítések várják őket. A részletes program hamarosan olvasható a Primanima honlapján.
Mint minden évben, a díjakat idén is háromtagú nemzetközi zsűri ítéli oda: Kreet Paljas, az Anilogue programigazgatója, Pálos György filmrendező, producer, valamint Ducki Tomek animációs rendező.
Ducki Tomek mesterkurzust is tart október 25-én 15 órától a BABtérben, ahol nemcsak a saját filmjeit, beleértve legújabb, most készülő alkotását lehet látni, hanem a magyar- és lengyelországi filmfesztiválokhoz (többek között Anilogue, Etiuda&Anima, Animator, Krakkói Magyar Filmtavasz), illetve a saját filmjeihez készült plakátjait is.
Ducki Tomek
Ducki Tomek magyar-lengyel animációs rendező és tervező, 1982-ben született Budapesten. Több díjazott kisfilm és videóklip alkotója. Diplomáit a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és az angliai National Film and Television School-on szerezte. Tíz éve főleg Krakkóban él és igyekszik többet aludni.
Ha jól tudom, a lengyel és magyar animációhoz is volt közöd gyerekkorod óta. A két hagyományból mit hozol magaddal?
Nehéz megmondani, talán Magyarországon többet szippantottam magamba a történetmesélésből és a cselekményvezetésből, a lengyeleknél pedig inkább a vizuális megközelítés és atmoszférateremtés hatott rám.
Minden filmedet más országban, más közegben készítetted. Mik a különbségek?
Valójában szinte állandó csapatom van, így igazából nincs nagy különbség a gyártásban. Néhányukkal van, hogy évekig fizikailag nem is látjuk egymást, csak online dolgozunk. Ha máshova hívnak rendezni, gyakran viszem őket magammal a produkcióba. Az utóbbi néhány évben készült munkáim vizuális világánál két tervező is közreműködött, akiknek a stílusa nagyban meghatározta a filmjeim látványát: az egyik a norvég Gina Thorstensen, a másik pedig a lengyel Weronika Banasinska.
Számtalan videoklip és plakát készítése fűződik a nevedhez. Mit élvezel a legjobban az alkalmazott művészetben? Mennyire kapsz szabad kezet?
Manapság már ritkán vállalok plakátot, kivéve, ha van valami animációs kapcsolódása. Teljesen más mechanizmusokat kíván meg a tervezésük és sok időbe kerül, mire átáll az agyam. Az animációs munkáknál természetesen a videóklipeket nagyon kedvelem, de általában rettentően rövid idő áll rendelkezésre. Viszont teljesen szabadon dolgozok és nagyon inspiráló a folyamat. Igaz az is, hogy sokszor már nem is jutna idő konzultálni leadás előtt. A közelmúltban többször is vissza kellett utasítanom egy-két kecsegtető ajánlatot, mert néha már irreálisan rövid idő állt rendelkezésre, és ehhez én már öregnek érzem magam.
A zenére való alkotást tovább tudod vinni a szerzői filmjeidben is?
Természetesen, mivel a videoklipeknél gyakran feltétel, hogy egyéni vizuális világuk legyen, ezért gyakran sokat kísérletezünk különböző történetvezetési vagy animációs technikákkal. Azonban soha sincs idő teljesen kicsiszolni a műveket, így ezeket az egyéni animációs munkáknál kompenzálom. Igyekszem mindig valamit továbbfejleszteni a korábbi projektből és mindig valami újat is hozni.
Az egyik videokliped Ádám és Éva történetének parafrázisa, a Fürdőben és az Életvonalban is komplex, szinte megválaszolhatatlan kérdésekkel foglalkozol. Az animáción kívül milyen más dolgok inspirálnak?
A megoldhatatlan kérdések általában le tudnak kötni olyan hosszú ideig, amíg egy animáció készül. Ezen kívül a legjobb inspirációm a határidő.
A Fürdőben is számtalan animációs technikát kombinálsz nagyon dinamikusan. Van olyan technika, ami mostanában nagyon foglalkoztat és kipróbálnád egy új alkotásban?
Igen, jelenleg az új kisfilmem gyártásának a derekán járunk, több újításon is dolgozunk és egy csomó dolog visszaköszön a videókból is. Ez az első munkám tulajdonképpen, ami javarészt kamera alatt, analóg módon készül, és sajnos szavakkal leírni igen nehéz, de van benne ásványi kristályoktól kezdve vízfestékes krétán keresztül nedves rongyig minden, ami éppen dinamizmusában és dramaturgiájában illik az adott jelenethez.
