Közel egy hete mutatták be a Magyar Művészeti Akadémia Magyar filmek a kezdetektől napjainkig című online lexikonát, ahol a magyar filmkultúra legfontosabb alkotásairól olvashatunk alapos írásokat, többek közt animációkról is.

Az MMA tavaly indította online lexikonát, mely először szépirodalmi szócikkeket tartalmazott, idén bővült filmes írásokkal, a célja pedig, hogy "egyszerre nyújtson eligazodást a szakma, az oktatás és a tágabb értelemben vett olvasóközönség számára." Egyelőre 100 magyar filmről került fel anyag, köztük 20 animációs alkotásról a tervezett 50 animációs szócikkből. A filmek adatlapjait nem aprózták el: az egyes alkotásokkal kapcsolatban sorra veszik a filmtörténet és a történelem, valamint a rendezői életmű tekintetében fontos adatokat, elemzik és értelmezik is az adott művet, a szócikkeket pedig a filmhez kapcsolódó legfontosabb és legfrissebb szakirodalom felsorolása zárja. Az MMA filmlexikonának animációs szócikkeit Varga Zoltán írja, akinek az elmúlt években jelentek meg könyvei a magyar animációról (A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések, A kecskeméti animáció, és legutóbb a Jankovics Marcellről szóló kiadvány).

Bucsi Réka: Symphony no. 42 

A Magyar Nemzeti Filmarchívum viszont pár hónappal megelőzte az MMA-t, ugyanis ők 2019. őszén indították az Alapfilmek oldalukat ugyanazzal a céllal: "az ismeretterjesztő és oktatási célokat szolgáló filmtörténeti weboldal a magyar filmkincs legfontosabb alkotásaira hívja fel a figyelmet". 

Februártól 21 Ghibli-film kerül fel a Netflixre, melyek Amerikán, Kanadán és Japánon kívül mindenhol elérhetőek lesznek. Az amerikai rajongóknak sem kell szomorkodniuk, ugyanis náluk a Ghibli Stúdió filmjei a HBO Max kínálatában lesznek nézhetők. A Ghibli a 35 éves fennállása alatt 22 egész estés filmet gyártott, ezek közül a Szentjánosbogarak sírja (Grave of the Fireflies, 1988) marad ki a Netflix kínálatából, ugyanis a forgalmazói jogai nem a stúdiónál vannak. A Netflixen megjelenő filmekhez 28 nyelvű feliratból és 20 szinkronból választhatunk. 

"Napjainkban számos nagyszerű módon juthatnak el a filmek a közönséghez. Figyelembe vettük a rajongóink kérését, és döntést hoztunk a Ghibli-filmek terjesztéséről. Reméljük, hogy ezáltal szerte a világon megismerik a Ghibli Stúdió világát." – nyilatkozta Toshio Suzuki, a Ghibli Stúdió producere.

Aram Yacoubian, a Netflix animációs filmjeinek felelőse azt mondta, hogy "egy álom vált valóra a Netflix és az előfizetők millióinak számára. A Ghibli Stúdió filmjei legendásak és az elmúlt 35 évben rengeteg rajongót szereztek a világ minden tájáról. Örülünk, hogy több nyelven is elérhetővé tehetjük őket Latin-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában – így több ember élvezheti ezt a csodálatos animációs világot."

Nyilvános a Utah-ban megrendezett Slamdance idei programja, melyben két magyar animáció, Andrasev Nadja Szimbiózis című kisfilmje, valamint Kreif Zsuzsanna Candide szériájának egyik epizódja is szerepel. 

Január 24. és 30. között, a Sundance-szel egyidőben és szintén Park City-ben rendezik meg a Slamdance filmfesztivált, melyet 1995-ben alapítottak azok az amerikai függetlenfilmesek, akiknek alkotásai nem kerültek be a Sundance-re és meg akarták csinálni a saját fesztiváljukat. A Slamdance-t a mai napig filmkészítők szervezik filmkészítők számára, és mára szintén egy elismert filmes eseménnyé vált. A Slamdance-en debütált rövidfilmjével többek közt Ari Aster (Örökség), Rian Johnson (Star Wars: Az utolsó jedik), Christopher Nolan (Eredet), valamint Lena Dunham (Csajok) és Bong Joon Ho (Élősködők) is.

Andrasev Nadja: Szimbiózis

Az idei Slamdance animációs rövidfilmes versenyprogramjában vetítik Andrasev Nadja Szimbiózis című filmjét, mely egy fiatal nőt követ nyomon, aki a férje szeretői után kutat, féltékenységét pedig hamar felváltja a kíváncsiság és nyughatatlan érdeklődése életre szóló változást indít el benne. Nadja nem újonc a Slamdance-en, ugyanis három éve A nyalintás nesze című diplomafilmjével már szintén versenyzett a utah-i fesztiválon.

A Klaus Oscar-jelölése után nem meglepő, hogy a Netflix még bátrabb húzásra készül: a kortárs stop motion animáció leghíresebb fiatal alkotóit kérte fel egy fekete humorú szkeccsfilmre.

A Klaus hagyományos 2D technikája után a Netflix most egy másik hagyományos animációs technikájú filmet tervez, méghozzá egy stop motion darabot. A The House című film középpontjában három generáció áll, akiknek szürreális történetein keresztül mutatják be hogyan formálták a házat az otthonaikká. A filmet a Nexus animációs stúdióval együttműködve készítik, akik többek közt az Oscar-jelölt This Way Up című rövidfilmet, valamint a George Méliès munkásságát ünneplő Back to the Moon-t is gyártották, utóbbi egyébként az első kollaborációjuk volt a Google Doodles és a Google Spotlight Stories csapatával.

Marc James Roels, Emma de Swaef, Niki Lindroth von Bahr és Paloma Baeza

De ennél sokkal nagyobb hír, hogy kiket szerződtettek rendezőknek. Az alkotókban nemcsak a stop motion mesteri használata a közös, hanem a témáik és a stílusuk is hasonló: melankolikus történetek hétköznapi alakokról abszurd helyzetekben, sok társadalomkritikával és empátiával. 

A The House első etapját a belga Emma de Swaef és Marc James Roels fogja rendezni, akik 2012-ben az Oh, Willy... című csodálatos kisfilmjükkel és az aprólékosan kidolgozott gyapjú technikával hívták fel magukra a figyelmet, legutóbb pedig a szintén gyapjúbábokat használó This Magnificent Cake! című fekete humorú szkeccsfilmjükkel arattak sikert, melyben az emberi lét gyarlóságát szürrealizmussal keverték. 

A 2018-as Anilogue nyitófilmje volt a Kirikou-filmek alkotójának, Michel Ocelot francia rendező Dilili Párizsban című alkotása, mely egy kislány szemszögéből mutatja be a nők elleni erőszakkal való küzdelmet Párizsban, a XX. század derekán, az ipari fejlődés egyik legmozgalmasabb időszakában. A főszereplő Dilili, az ifjú kanak segítségére lesz egy riksás fiú, akik kalandjaik során különös alakokkal találkoznak, új nyomokkal segítve a fiatalok nyomozását az eltűnt lányok után.

A Dilili Párizsban 2019-ban elnyerte a francia Oscar-nak tartott César-díjat a legjobb animációs film kategóriában. Michel Ocelot filmje most január 18-án, szombaton, a Francia Intézetben újra látható lesz francia nyelven és magyar felirattal. A vetítés után képregény-készítő workshop is lesz, melyen a gyerekek a saját Dilili-képregényüket alkothatják meg a Médiatár egyik tabletjén. A foglalkozáson a Francia Intézetben vetített Dilili Párizsban című filmre váltott jeggyel (500 forint) vagy az IF Pass kártyával lehet részt venni.

Jegyek kaphatók online vagy a Médiatárban, további részletek a Francia Intézet honlapján, a facebook-esemény itt található.

Ha páros év, akkor Bucsi Réka a Berlinalén – így van ez 2014 óta, amikor Symphony no. 42 című MOME Anim diplomafilmjével a Berlinale Shorts versenyprogramjában debütált, majd 2016-ban LOVE című, francia-magyar koprodukcióban készült első függetlenfilmjével, és 2018-ban Solar Walk című rövidfilmjével tért vissza a német fesztiválra. Mi több, a Solar Walk elnyerte az Audi Short Film Award-ot, melyet azzal kommentált Réka, hogy "Még soha nem kaptam ekkora elismerést a munkámért." 2020-ban pedig nem versenyfilmmel, hanem a rövidfilmes zsűri egyik tagjaként vesz részt a medvés fesztiválon.

A 70. Berlinalét február 20. és március 1. között rendezik meg, az idei zsűri elnöke Jeremy Irons lesz. A rövidfilmes zsűriben Bucsi Réka mellett Fatma Çolakoğlu török kurátor, valamint a dél-afrikai származású Lemohang Jeremiah Mosese filmkészítő vesz részt. Ők hárman fogják a rövidfilmes versenyben odaítélni az Oscar-kvalifikáló Arany Medvét, az Ezüst Medvét, a 20.000 euróval járó Audi Short Film Award-ot, valamint ők választják ki azt a berlini rövidfilmet, amely indulhat az Európai Filmdíj rövidfilmes kategóriájában.

Bucsi Réka a 2018-as Berlinalén