A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és Tévékritikus Szakosztálya minden év elején megszavazza és kiosztja a Magyar Filmkritikusok Díját, melyet az előző évben bemutatott legjobb filmeknek adnak. A filmkritikusok a 2019-es év legjobbjainak járó díjakat ma osztották ki, a legjobb magyar animáció a Candide című sorozat lett, ez az elismerés pedig nagyon kijárt már neki.

Voltaire klasszikusát adaptálta kortárs viszonyokra egy csapat magyar animációs Kreif Zsuzsanna látványvilágával és rendezésében, a forgatókönyvet Bera Nándor és Turai Balázs jegyzi, akik az egyes epizódok társrendezői is voltak. Voltaire 18. századi műve egyszerre kalandregény és filozófiai gúnyirat, a sorozat pedig megőrzi a szatirikus felhangját és a kortárs társadalmi-politikai állapotok iránti kritikus attitűdjét. A szabad adaptációban Candide megpróbálja elnyerni szeretett Kunigundája szívét különböző kortárs helyszíneken, miközben nehéz helyzetekben találja magát, és szembe kell néznie a világ kegyetlenségével. Azonban Pangloss mester utasításait követve mindig próbál optimista maradni, miközben körbeutazza a világot egy kaliforniai start-up cégtől kezdve Észak-Optimisztánon keresztül az űrig.

A remake-ek korát éljük. 2020-ban már nem újdonság, ha például egy klasszikus Disney animációt remake-elnek, általában élőszereplős módon és nem sok újat hozzátéve az eredeti sztorihoz, aztán mégis kasszát robbantva vele. A klasszikus animációk remake-hullámából A dzsungel könyve (2016) és Az oroszlánkirály (2019) lóg ki, melyek nem élőszereplős feldolgozások, hanem fotórealisztikus számítógépes animációs technikával készültek. A Disney nemrég újabb filmet jelentett be, a Bambi-remake-et, melyet ugyanezzel a módszerrel, a fotórealisztikus animációval gyártanak majd.

Most az animációs filmiparon kívülről jött egy hirtelen remake-bomba: a Toy Story 3. IRL. Egy iowa-i testvérpár, a 20 és 23 éves Morgan és Mason McGrew nyolc év alatt remakelte a 2010-ben megjelent Toy Story 3-at, méghozzá nem akármilyen módon: a film eredeti hangsávját használva kockáról kockára konstruálták újra az egész filmet. Ráadásul nem akárhogy: a filmben keveredik a bábanimáció, a bábfilm, a gyurmaanimáció, a papírkivágásos animáció, a pixilláció és még élőszereplős szekvenciák is vannak benne, vagyis a játékokat TÉNYLEG játékok játsszák, az embereket pedig valódi, hús-vér emberek.

Toy Story 3. IRL

Tegnap este tartották az Annie Awards díjátadóját, ahol a Netflix Love, Death & Robots antológiájának The Secret War című epizódja nyerte a Best FX for Media/TV kategóriát, a kisfilmet pedig a magyar Digic Pictures készítette.

A Netflix 18 részes Love, Death & Robots című rövidfilm-sorozatának minden epizódját más alkotócsapat készítette különböző országokból, az Annie-díjra jelölt The Secret War című kisfilmet pedig teljes egészében a budapesti Digic Pictures csapata, rendezője Zorkóczy István. A 16 perces animációban a Vörös Hadsereg elit alakulatai ördögi erőkkel csapnak össze Szibéria ősi erdőinek mélyén.

A Digic Pictures főként a játékokhoz készült videóiról ismert, de gyártanak 3D animációt és vizuális effektusokat egész estés filmekhez is, a Netflix produkciója volt az első egyedi filmes munkájuk. Az Index májusban beszélgetett Rabb Sándor Alex-szel, a Digic Pictures ügyvezető igazgatójával és Lendvai Gábor vezető animátorral a kisfilm elkészültéről. "Nekünk kellett kitalálni az elejétől a végéig mindent. Volt egy írott sztori, az abból készült forgatókönyvet megkaptuk, de onnantól kezdve minden a stúdió falai között jött létre. Nagyon jó volt ez a szabadság, jó átvezető projekt volt ahhoz, hogy a játékok kötöttségéhez képest megízleljük az egész estés filmek szabadságát." – mondta Rabb Sándor.

Az idei Annie Awards díjátadó a Netflixről szólt, ugyanis a 32 kategóriából 19-ben nyert díjat a streaming szolgáltató. A Love, Death & Robots szériából egyébként több epizód is díjazott lett, így a sorozat összesen 4 szekcióban nyert.

Tegnap jött a szomorú hír, hogy 78 éves korában elhunyt Richly Zsolt, olyan népszerű animációk rendezője, mint A kockásfülű nyúl, a Kíváncsi Fáncsi, a Háry János vagy a Fabulák. A Magyar Nemzeti Filmarchívum Richly életműve előtt tisztelegve a hétvégére elérhetővé tette egyik korai egyedi filmjét, a különös líraisággal megformált Szvitet (1968), melyben öt magyar népdal csendül fel Kodály Zoltán énekkari feldolgozásában.

Varga Zoltán így ír Richly stílusáról A magyar animációs film című könyvében: "Richly Zsolt egyedi filmjei különösen erősen kötődnek a magyar folklórhoz, illetve vele összefüggésben olyan szépirodalmi és zenei áramlatokhoz, amelyek ugyancsak merítenek a népművészetből: József Attila, Bartók Béla és legkivált Kodály Zoltán munkássága folytatódik Richly vonatkozó animációiban. Népi ihletésű költészet, látvány és zene olvad egybe olyan Richly-animációkban, mint A páva, a Molnár Anna, a Medvetánc, a Szvit, az Este a székelyeknél és a Kőműves Kelemen. A Richly-filmek ikonográfiájában a népművészet képi motívumai – miként eredeti változataikban is – hangsúlyozottan síkszerű kompozíciókba rendeződnek; a képtartalom ábrázolásmódja a figuratív kidolgozás és az absztrakció között ingadozik (mint már a folklorisztikusnak kevéssé nevezhető Indiában című József Attila-vers adaptációjában is). Védjegyszerű jellegzetesség, hogy a hangsáv nem tartalmaz szereplőtől származó beszédet; a Richly-filmeket rendre énekes-verses kommentár kíséri."

Richly Zsolt: Szvit

78 éves korában elhunyt Richly Zsolt rajzfilmrendező és grafikus – értesült az Infostart.

Richly Zsolt 1941-ben született Sopronban, középiskolai tanulmányait is a városban, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban végezte el. 1962-ben felvették az Iparművészeti Főiskola (ma MOME) díszítő festő szakára, és a szakon akkor egyszeri alkalommal indított animációs osztály tagjaként szerzett diplomát 1966-ban. Diplomamunkája az Indiában című animációs film volt, mely számos fesztiválon szerepelt sikerrel. Diplomája megszerzése után a Pannónia Filmstúdió munkatársa lett, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, több mint huszonöt éven át dolgozott.

Richly Zsolt meghatározó szereplője volt a Pannónia 70-es, 80-as években elért hazai és nemzetközi sikereinek. Több mint 50 éves munkássága alatt számos rövidfilmet (Medvetánc, A hétpöttyös autó, Árgyélus királyfi) készített, olyan sikersorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Marék Veronika-meséjét adaptáló A kockásfülű nyúl (1975-től, mely 2018-ban kapott folytatást), a Tordon Ákos Miklós meséje alapján készült Kíváncsi Fáncsi (1984-től), és a Heltai Gáspár állatmeséiből rendezett Fabulák széria (1985), melyeken generációk nőttek fel. Egyetlen egész estés filmje az 1983-ban bemutatott Háry János, mely Kodály Zoltán daljátékát önti animációs formába és melyet nemrég újítottak fel, azóta pedig már online is elérhető. A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából készített 10 részes animációs sorozatot Luther Márton élete címmel, amit a magyaron kívül számos egyéb nyelven vetítettek szerte a világon. Legutolsó munkája Jankovics Marcell jelenleg is gyártás alatt lévő Toldi című sorozata volt, melyben színdramaturgként dolgozott.

Richly Zsolt 2017-ben, a Luther-kiállításon a Klebelsberg Kultúrkúriában (Forrás: evangelikus.hu)

Keresztes Tamás és Szamosi Zsófia főszereplésével készül Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című sci-fi animációja, melyhez újabb jelenetfotót is kaptunk. 

Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta első mozifilmje egy ambiciózus sci-fi animáció, mely egy olyan jövőben játszódik, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, ám emberi húsból táplálkozó növényt kísérleteznek ki. A szinopszis szerint 2121-re a termőföld eltűnik a Föld teljes felszínéről, a flóra és a fauna pedig a végleges kipusztulás előtt áll. Budapest teljes elszigeteltségben él. A tudósok egy különös növényt kísérleteznek ki, melynek rendkívül tápláló levelei vannak, viszont ez a növény kizárólag emberi húsból képes táplálkozni, halálos szimbiózisban élve a gazdatesttel. A város minden polgárának beültetnek egy ilyen növényt az 50. születésnapján. Stefan, egy 28 éves pszichiáter teljes mértékben hisz a rendszer szükségességében, mígnem felesége, Nóra önként jelentkezik a beültetésre.

A Műanyag égbolt című filmterv az Inkubátor Program nyerteseként kapott először támogatást 2016-ban, a fejlesztését jelentős külföldi érdeklődés is övezte,  2018-ban például szerepelt a 20. Cartoon Movie-n is. Ugyan már a gyártás előtt lehetett tudni, hogy a 82 millió forint egy egész estés animációs filmre nem lesz elég, de több mint három évet kellett várni, hogy a Nemzeti Filmintézet (korábban Magyar Nemzeti Filmalap) Filmszakmai Döntőbizottsága még megtámogassa 216 millió forinttal, ami egy egész estés animációhoz képest még mindig nem sok (vö. a Ruben Brandt, a gyűjtő több mint 1 milliárd forintból készült). A koprodukcióban készülő alkotás a Szlovák Audiovizuális Alap gyártási támogatását is elnyerte.

Jelenetfotó a Műanyag égboltból, a képen Szamosi Zsófia és Keresztes Tamás