Márciusban felújítva tér vissza a mozikba a David Lynch kultuszfilmje, a Mulholland Drive, melynek kísérőfilmje Buda Flóra Anna MOME Anim diplomafilmje, az Entropia.
David Lynch nyolcadik nagyjátékfilmje a Mulholland Drive, melynek története egy amnéziás nő, valamint egy szépreményű színésznő kapcsolatát és rejtélyes, sokszor félelmetes kalandját dolgozza fel Los Angelesben, Hollywoodban. Az excentrikus látásmódú Lynch filmje egyedülálló műfaji hibrid, egyszerre erotikus thriller, társadalomkritika és pszichohorror, melyet olyan darabok inspiráltak, mint az Alkony sugárút vagy az Óz, a csodák csodája. Az eredetileg tévésorozatnak szánt film kalandos úton és meglepő indokokkal került végül mozivászonra, de a film eredeti ötlete is a kilencvenes évek elején merült fel a rendezőben, ráadásul Twin Peaks spin-offként. A hipnotikus erejű Mulholland Drive nem csupán Lynch egyik csúcsteljesítménye, de számos toplista és kritikus (köztük Roger Ebert) számára is filmtörténeti klasszikus, amiért David Lynch-et a 2002-es Oscar-gálán a legjobb rendező kategóriában is jelölték.
Buda Flóra Anna: Entropia
A Mulholland Drive március 10-én, felújított képminőséggel tér vissza a mozivászonra, kísérőfilmje pedig Buda Flóra Anna MOME Anim diplomafilmje, az Entropia. Ha valakiben felmerül a kérdés, hogy miért eshetett erre az animációra a választás, a végefőcímben megtalálja a választ: az animációban felcsendül az Isle of Man zenekar Mulholland Drive című száma.
Ezen kívül egy NFI-interjúban is kifejtette a rendező, hogy miben inspirálta Lynch: "Amikor nekikezdtem a szakdolgozatomnak, még egész másról szerettem volna írni. Aztán valamikor az animatik készítés környékén nagyon sok interjút hallgattam Lynch-csel. Már korábban is nagyon szerettem a munkáit, és biztos, hogy nagyon sok minden beépült a vizuális gondolkodásomba, amit tőle tanultam. Egyik interjújában azt mondja, hogy amikor filmet készít, akkor ott van ő és ott van egy fal, a fal mögött pedig ott van az az ember, aki szintén ő, de ő tudja a megoldást arra, hogy hogyan kell megcsinálni a filmet. Szerinte a filmkészítés az, hogy áttöröd ezt a falat és megtalálod azt az önmagadat, aki már tudja hogyan kell leforgatni. Ez akkor nagyon tetszett. Alapvetően engem is nagyon foglalkoztat az álom feldolgozása, ilyen szempontból abszolút közel érzem magamhoz Lynch gondolkodását."
A tízperces Entropia egy fiatal nő három párhuzamos valóságát mutatja be. A filmben megjelenő világ egy belső univerzum, amin belül a három karakter mikrokörnyezete létezik és amelyet ők éltetnek, de egyikük sem tud boldogan funkcionálni a másik nélkül, a környezetük teremtette egyoldalúság pedig frusztrációt szül, vágyaikat képtelenek kielégíteni. Az egyikük egy állatias ösztönlény, a másikuk a fogyasztói társadalom kritikája, a harmadik pedig a fejünkben ragadt gondolatokat szimbolizálja. Az Entropia (jelentése: belső változás) hipotézise azon kérdést járja körbe, hogy mi történik egy emberrel, ha egy hiba folytán találkozik önmagával, vagy akár önmaga többféle kivetülésével.
Az Entropiát Buda Flóra Anna írta és rendezte, dramaturgja Ruttkay Zsófia, vágója Gorácz Vanda, zenéjét és hangdizájnját Matos Gergely szerezte, producere pedig Fülöp József. A kisfilm több mint 110 fesztivál programjában volt látható, a Berlinale LMBTQ filmeket elismerő Teddy-díján kívül elnyerte többek közt a New York-i Dumbo Filmfesztivál legjobb rövidfilmjének díját, a szintén amerikai GLAS fesztiválon a zsűri különdíját kapta, a BuShón pedig a legjobb animációnak szavazta a diákzsűri. Vetítették többek közt a Friss Húson, a cseh Anifilmen, a zágrábi Animafesten, a francia Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztiválon, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, az Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztiválon, a Viborgi Animációs Fesztiválon, a lengyel Zubroffka, a holland Go Shorts és az osztrák Tricky Women fesztiválon is.
