Öt fiatal rendezőnek biztosít lehetőséget első animációs, dokumentum- vagy játékfilmjének elkészítésére a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) első alkalommal meghirdetett inkubátor programja.
Eddig a Filmalap sok elsőfilmest indított el, akik szinte mind A-kategóriás fesztiválokon tudtak bemutatkozni vagy 100 ezres fölötti nézettséget elérni olyan filmekkel, mint a Viharsarok, az Isteni műszak, az Utóélet, a Liza, a rókatündér vagy a Cannes-ban díjazott Saul fia - idézte fel a program csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten a Filmalap vezérigazgatója.
Havas Ágnes közölte: az MNF új pályázatára diplomával rendelkező, de egész estés alkotást még be nem mutatott filmrendezők jelentkezhetnek szeptember 15-ig. Öt tagú szakmai zsűri - Enyedi Ildikó, Kerékgyártó Yvonne, Pataki Ági, Petrányi Viktória és Pusztai Ferenc - jelöli ki azt a tíz filmtervet, amelyeknek kidolgozásában aztán mentorként is segítenek.
A pályázók a november 10-i pitch fórumon mutathatják be terveiket, amelyek közül kettőt a zsűri, még hármat pedig a meghívott szakmai közönség (rendezők, producerek, kritikusok, filmes szakemberek) választ majd ki.
Havas Ágnes elmondása szerint forgatókönyv-fejlesztésre 2 millió, filmgyártásra játékfilmeknél 62 millió, dokumentumfilmeknél 22 millió, animációs filmeknél pedig 82 millió forintig nyújtanak támogatást, a fiatal alkotók emellett a filmkészítés minden fázisában igénybe vehetik a Filmalap szakmai támogatását. Az alkotásoknak a gyártás megkezdésétől számítva egy éven belül kell elkészülniük - fűzte hozzá.
Havas Ágnes az MTI kérdésére elmondta, hogy a kezdeményezés sikere esetén a következő esztendőkben is folytatódik majd az inkubátor program, amely mellett a pályakezdő rendezők természetesen a Filmalap többi pályázatán is indulhatnak a jövőben is.
Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos felidézte: egyéves folyamat volt, míg eljutottak a programig. Mint hozzátette, próbálják "kitágítani" a piacot, mert az egyetem után az első filmig nem találják a helyüket a fiatal rendezők. "Sokan nem tudják, hogyan kell hozzákezdeni, ebben támogatjuk őket" - fogalmazott.
Pataki Ági producer a programot méltatva kiemelte: mivel alacsony költségvetésű filmek készülnek majd, az elsőfilmes rendezők mellé kezdő vagy fiatal producerek is be tudnak szállni.
Pusztai Ferenc producer szerint is nagy szükség volt az inkubátor programra, hiszen az komoly segítséget nyújt az elsőfilmeseknek, akik ebben a rendszerben egyfajta védőhálóval dolgozhatnak majd.
A 12. Kecskméti Animációs Filmfesztivál idei zsűrijében magyar részről Kriskó János, Süveges Gergő és Szoboszlay Péter, mellettük az Egyesült Királyságból Paul Bush, Japánból pedig Koji Yamamura értékelték a pályaműveket. Az animációs filmeket készítő zsűritagok filmjeit panorámaprogramokban ismerhette meg a közönség.
Koji Yamamura, japán animációs filmrendező, festő szakon diplomázott és eleinte háttérfestőként dolgozott a Mukuno stúdiónál. 1993-ban saját céget alapított Yamamura Animation néven, filmjei között felnőtteknek és gyerekeknek szóló animációs munkákon kívül reklámfilmek is találhatóak, emellett rajzolóként és könyvillusztrátorként is dolgozik. Munkái sokszínűségéhez rengeteget ad hozzá az is, hogy az animációs technikák szinte mindegyikét alkalmazza, legyen az gyurma, festmény, színes ceruzarajz vagy tusrajz, de van, hogy fotókat is használ filmjeinél. 2002-ben Oscar-jelölést kapott egyik kisfilmje, a Fej-hegy, melyet sok más fesztivál is díjazott, 2003-ban Annecyben, Zágrábban, 2004-ben Hiroshimában nyerte el a fesztiválok fődíját.
A KAFF panorámaprogramjában helyet kapó filmek között az Oscar-jelölt film is látható volt, és az összeállítás kísérletet tett arra, hogy bemutassa a szerző sokszínűségét, érdeklődését, humorát és gondolkodásmódját, olyan filmeket láthatott a közönség, amik összefoglalják a szerző eddigi életművét. A vetítés előtt Yamamura köszöntötte a közönséget és pár szóban foglalta össze mindazt, amit szem előtt tartott a válogatáskor, mivel a program felépítését ő maga alakította ki.
Kiemelte, hogy fontos számára a különböző technikák alkalmazása különböző témákhoz, a válogatás során arra törekedett, hogy olyan alkotások kapjanak helyet, amik reprezentatívak lehetnek ebből a szempontból. Hogy mi alapján választja ki a megfelelő animációs technikát, ahhoz sok minden hozzájárul, például a The Old Crocodile című filmnél rajzanimációt használt, a karakterek felépítésénél pedig kiindulásként az adaptált mese írójának illusztrációihoz nyúlt vissza.
Yamamura vimeo és youtube csatornáján több alkotása is elérhető, ezért akik nem voltak jelen a vetítésen, azok is belepillanthatnak az életműbe. A programban szerepelt Yamamura egyik legkorábbi animációs filmje is, az Aquatic, 1987-ből. Mivel a rendező festő szakon végzett, nem is meglepő, hogy ehhez a technikához nyúlt filmjének elkészítésében, melyet diplomamunkájaként készített el. A film elején egy fiú almát dob a vízbe, amivel felbolygatja annak felszínét. A fiú a vízben egy halat lát és elkezdi beleképzelni magát a helyébe, illetve hogy mit láthatna, hogyan látná magát a hal perspektívájából. A rendező előszeretettel kísérletezik a különféle technikákon belül is, ebben a filmben például a beállítások közötti váltások hangsúlyosak, illetve fontos még az irreális, lehetetlen kameramozgások beemelése az animációba.
Yamamura leghíresebb filmje, a Fej-hegy, 2002-ben készült, a kortárs független japán animáció egyik fontos határköve lett.Miután egy spórolós férfi megeszik egy tál cseresznyét, a magokat sem akarja elpazarolni, ezért elfogyasztja azokat is. Emiatt egy fa nő a férfi fejére, ami rengeteg bajt hoz rá, míg végül arra az elhatározásra jut, hogy tövestül kitépi a fát a fejéből. A film egy hagyományos Rakugo történetet adaptál a jelen Tokiójába. A rakugo 400 éves hagyományra tekinthet vissza, olyan előadásforma, melyben egy vidám történetet egyetlen ember beszél el, aki mindenféle díszlet és kellék nélkül, csupán gesztusaival, saját stílusával eleveníti meg a szereplőket, jeleníti meg az eseményeket. Ez az előadói műfaj elég távol áll az animáció műfajától, Yamamura filmjében mégis jól kiegészítik egymást a különféle médiumok jellegzetességei. A hang erősíti a képi világot és fordítva. A filmet Oscar-díjra jelölték, azóta a rendező leginkább felnőtteknek szóló animációkat készít, főleg fesztiválokra.
A The Old Crocodile is egy inkább felnőtt nézőknek szóló animáció. Az itthon kevésbé ismert Leopold Chauveau Historie du Vieux Crocodile című gyermekeknek írt meséjét adaptálja. Az egyik japán kiadásban a szerző illusztrációival jelent meg a történet, ebből indult ki Yamamura a film készítésekor. Az egészen abszurd mese egy vén krokodil istenné válásának történetét mutatja be. Az animáció egyszerű, szinte minimalista stílusa jól passzol a történethez, kiemeli szürreális eseményeket.
Egy interjúban így nyilatkozott a filmről Yamamura: "Az illusztrációk, akárcsak a történet maga, nagyon tetszettek és a karakterterveim alapját is ezek képezték. Ez volt az egyetlen olyan alkalom, hogy nem a saját karaktereimből készítettem animációt. Sok olyan jelenetet kellett megalkotnom, ami a könyvben nincs illusztrálva, ezért a két főszereplőt, a krokodilt és a polipot lemodelleztem 3D-ben, hogy kiderüljön, miként festenek különböző látószögekből. A krokodil karakterében érdekesnek találtam, hogy tiszteletet parancsoló kora ellenére környezete elkezdi meggyűlölni. Hasonlóképp azt is, hogy ő és a polip egyaránt képtelenek számolni, de ugyanakkor ahhoz sem rendelkeznek elég intelligenciával, hogy ezt beláthassák. A filmet Irak amerikai megszállása idején kezdtem el készíteni, és látva a Bush-kormányzat ijesztően kiterjedt hatalmát, azt is megpróbáltam belecsempészni a történetbe. Mondjuk, nem hiszem, hogy bárki is észrevette volna.”
A teljes interjú a rendezővel, illetve egy rövid ismertető a japán független animációról itt olvasható.
A rendező egyik legújabb alkotása, a Muybridge húrjai is látható volt a vetítésen. A filmet a Kanadai Nemzeti Filmalappal készítette el. Yamamura több filmjében is foglalkozik az idő témakörével, itt az idő megállíthatóságával, visszafordíthatóságával játszik el. A szürreális atmoszférájú rövidfilm két párhuzamosan futó történetet mesél el. Az első 1877-ben játszódik és Edward Muybridge életét mutatja be. A mozgókép megjelenése előtt Muybridge megalkotta a Zoopraxiscope-ot amivel állatokat mozgás közben fényképezett le, hogy tanulmányozza azok mozdulatait. Többek között elkészítette a híres képsort, melyen egy ló vágtat megállíthatatlanul. A másik történetszál egy személyesebb téma, a szerző családjába enged bepillantást, anya és gyermeke kapcsolatát fejti fel a jelenben. A visszafordíthatatlan felnövést, a múlt pillanatainak megélését, felidézését, a megállíthatatlan időt szimbolizálják a képsorok. A két történet egymásra reflektálva bomlik ki.
A rendezővel a KAFF-on több interjú is készült, az egyikben elmondta azt is, hogy milyennek találta az idei mezőnyt: "Számomra nagyon erős filmnek tűnt a Fürdő, Ducki Tomek alkotása, ahol minden kocka a helyén volt, de úgy látom, összességében nagyon erős volt ez a válogatás."
A 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon mutatták be a régóta várt Macskássy Gyula-könyvet. A Katona József Könyvtárban tartott bemutatón jelen volt a könyv szerkesztői és író közül Orosz Anna Ida, Orosz Márton, Bakos Katalin, Fazekas Eszter, Moldován Márton és Varga Zoltán.
A könyvnek már 2013-ban elkészült egy korai változata, viszont az elmúlt két évben folyamatos alakuláson ment keresztül, hiszen egyre több új információ derült ki, amiket a szerkesztők mindenképp fontosnak tartottak hozzátenni. A megjelenés csúszásának okát a DVD jelentette, ami csak pár hete lett kész, mivel a rajta található filmeket nehéz volt összeszedni és felújítani, de így már teljes lett a Macskássy-kiadvány.
A könyv négy nagy fejezetből áll, ezek a rajzfilmkészítés egyes fázisai után lettek elnevezve (Kulcsrajzok, Fázisrajzok, Kifestés, Hátterek). A szerkesztői előszó mellett – melyből kiderül, hogy a kötet megjelenését a rendező lánya, az azóta elhunyt, szintén animációs rendezőként működő Macskássy Kati kezdeményezte – Jankovics Marcell emlékezései is olvashatók Macskássy Gyuláról, valamint található benne egy Macskássy által írt útmutató a rajzfilmkészítéshez, illetve Macskássy Kati is elmeséli, hogy mit jelentett számára az édesapja munkássága.
Orosz Márton Macskássy alkalmazott animációiról, reklámfilmjeiről szóló írása nyitja a kötetet. Az szerző elmondta, hogy még 2006-ban, egy diplomamunkával kapcsolatban kezdett el foglalkozni ezzel a témával és még a rendező lányát is felkereste, hogy minél több információt megtudjon. Akkoriban Macskássy Kati épp szerkesztőt keresett apja életművének feldolgozásához, így gyakorlatilag egy véletlen egymásra találás folytán indult útnak a könyv. Macskássy Kati 2008-ban bekövetkezett halála után Verebély Tibor, Macskássy Gyula unokája vette át a szervezést és 2014-ben pályázat útján pénzt is kaptak a kiadásra.
Fazekas Eszter, Orosz Márton, Moldován Márton, Varga Zoltán
Macskássy a harmincas években, húsz éves korában alapította meg a Coloriton-t, mely az első színes reklámfilmeket gyártó stúdió volt Európában. Ugyan őt tartja a hazai rajzfilmgyártás megteremtőjének minden filmtörténeti írás, de igazából csak egy ember volt a csapatban: mellette dolgozott még John Halas (akkor még Halász János), aki a technikai részletekért volt felelős, a karaktereket Kassowitz Félix csinálta, a reklámok zenéit pedig Ilosvay Gusztáv komponálta (munkásságával Kurutz Márton foglalkozik a könyvben). Miután John Halas Angliába emigrált, új taggal, Szénásy Györggyel bővült a csapat, akivel egy váltás is következett a stúdió életében: bejött a báb- és stop motion animáció. A kutatás során az ő életpályáját is rekonstruálták a szerkesztők.
Varga Zoltán Macskássy Gyula születésének 100. évfordulója (2012) óta foglalkozik a rendező életművével, aki akkoriban a Filmvilághoz írt róla rendezői portrét. Az általa írt részben különösen Macskássy mesefilmjeivel foglalkozik és tanulmányában nagy szerepe van a mesék összefüggésrendszerének, hogy mit is rajzolnak ki ezek a művek és hogy milyen áldatlan körülmények közt vívták ki Macskássyék az autonóm animációs filmkészítést. Másik vizsgálati iránya a filmek stilisztikai vizsgálata és a kép és a hang viszonyának elemzése volt. Elmondta, hogy Macskássy vezette be a klasszikus rajzanimációt a magyar filmkészítésbe és később a modern rajzanimációt is, de nincs éles határvonal a klasszikus mesei és a karikaturisztikus Macskássy-filmek közt.
Macskássynak nem minden ötlete valósulhatott meg, sőt, volt, amit be is tiltottak. Ilyen volt például a Tihanyi rege című film, aminek csak a fázisrajzai maradtak meg. A forgatókönyvét Mészöly Miklós írta és végül politikai indok miatt tiltották be. Helyette készült el a kor politikai szellemiségéhez jobban igazodó Erdei sportverseny. Ugyanakkor kétféle verzióban is léteznek a filmjei: egyrészt reklámok formájában, másrészt azok alapján saját filmekként (ilyen például az Okos lány).
Orosz Anna Ida és Bakos Katalin
Bakos Katalin, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa felelős a Macskássy-plakátokért, ő egyébként a Bortnyik Sándor által szervezett iskolával is foglakozott, aminek Macskássy is a tanulója volt. A kötetben kb. 1500 színes kép szerepel (például plakátok, forgatókönyvek, beszkennelt filmcsíkok), ami miatt még értékesebb a kiadvány, ugyanis ezzel nem csupán egy tényanyag kerül a közönség elé, hanem valóban gazdagon illusztrált képes album is. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben található a Macskássy-örökség, amik közt nemrég megtalált, 1945 előtti kópiák, plakáttervek, szinopszisok, képes forgatókönyvek, megvalósulatlan tervek is vannak, ezek közül is sok került a most megjelent könyvbe.
Fazekas Eszter, a MaNDA munkatársa elmondta, hogy Macskássy 100. születésnapja alkalmából két válogatás-DVD is megjelent a rendező filmjeiből a forgalmazásukban, de a könyvhöz készült lemezen csak hat volt, ami ezeken is megtalálható. A korongra került filmek egyfajta mozgó illusztrációként szolgálnak a könyvhöz. Nagyon sok film volt rossz állapotban, ennek a felújításához több helyről is próbáltak forrást szerezni, végül Moldován Márton retusálta a régi filmeket. Moldován elmondta, hogy már ő is egy felújított negatívról dolgozott, de még így is kihívást jelentett számára. Két kritérium volt a felújítás során: egyrészt autentikus legyen az anyag, másrészt folyamatában nézhető legyen, mint film. Mesélt a felújítás folyamatáról és részleteiről, például hogy az ötvenes években a sárga-narancs felé tolódott el a színvilág, ami a filmanyag sajátossága volt akkor és hogy miért kerültek a filmek végül 5:4-es képaránnyal a DVD-re.
100 évnek kellett eltelnie, hogy végre méltó könyv szülessen a magyar filmgyártás legszínesebb területének egy kiemelkedő alkotójáról. Ha van könyv, ami nem hiányozhat egy animációval foglalkozó ember polcáról, az biztosan ez, hiszen a szerkesztők egy olyan információdús és színvonalas kötetet hoztak össze, amivel a magyar animációval foglalkozó (szak)könyvek (rövidke) sorában eddig nem találkoztunk. Olyan kiadványt tarthat az olvasó a kezében, amiben a szakértők olvasmányos és egyben részletgazdag tanulmányai mellett 1500 színes kép is szerepel, amiknek nagy része a Macskássy-örökségből került ki, ráadásként pedig egy 34, többségében korábban nem látható filmből álló válogatás-DVD is található a kötetben.
A június 24. és 28. között zajló 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál és az ezzel párhuzamosan megtartott 9. Európai Animációs Játékfilm Fesztivál díjait szombat este osztották ki a kecskeméti Otthon moziban. A két fesztiválon összesen 30 ország 342 alkotása volt látható, ezek közül a magyar versenyprogramban 18 rövidfilm, 13 diákfilm, 17 tévésorozat, 10 videoklip és 20 alkalmazott animáció szerepelt, az európai versenyprogramban pedig 7 egészestés animációt és 9 TV-speciált vetítettek. A KAFF idei díszvendége Latin-Amerika volt, ahonnan 56 alkotás volt látható a fesztivál ideje alatt. Ugyanebben az időben tartották a 4. Szabad Animációs Filmkészítők Találkozóját is, ahol független, stúdióháttér nélküli animációs filmkészítők munkái versenyeztek, amikre nem csak a zsűri, hanem a közönség is szavazhatott.
A 9. Európai Animációs Játékfilm Fesztivál zsűrijének tagjai Olivier Cotte animációsfilm-történész és filmrendező, Alejandro R. González egyetemi tanár, a cordóbai Anima Nemzetközi Animációs Filmfesztivál művészeti vezetője, Hirsch Tibor egyetemi tanár, filmkritikus és -esztéta, dr. Muhi Klára filmesztéta, dramaturg és Zalán Vince egyetemi tanár, filmkritikus és -esztéta voltak.
A 9. Európai Animációs Játékfilm Fesztiválon Kecskemét városának díját a lett elsőfilmes, Signe Baumane kapta a Kövek a zsebemben című alkotásáért, melyben a rendező saját családja nőtagjainak történetét meséli el, akik depresszióval és öngyilkossági hajlammal küzdenek. A film súlyos problémákat feszeget meglehetősen személyes módon és szürreális képi megoldásokkal, de a nehéz témát fekete humorral teszi befogadhatóbbá. A zsűri szerint Baumane filmje "egyaránt szól a társadalomtörténet fojtogató szorításairól, de méltóképpen az egyes ember, a személyiség felelősségéről is" és "segíti megértenünk a kelet-európai emberek küzdelmét a személyes szabadságukért, fizikai és szellemi értelemben egyaránt."
A fesztivál legjobb egészestés filmjeSam Orti Megszállva című gyurmaanimációja lett, ami az Ómen és az Ördögűző narratívájának keverékére építi fel történetét és fűszerezi olyan horrorklasszikusok megidézésével, mint például az Alien, a Hellraiser, a Gonosz halott vagy a Ragyogás. A gyurmaanimációs forma keverve a horror és a vígjáték, illetve a paródia műfajaival olyan egyveleget ad ki, amikben egyik sem veszít értékéből, sőt, egymást erősítve jelennek meg, valamint a filmklasszikusok előtti tisztelgés sem válik öncélúvá és nem húzza szét a cselekmény szerkezetét. A zsűri szerint "a horrorfilm jellegzetes eszközei és fordulatai egyszerűen dermesztővé fokozzák a társadalmi ellentmondásokat, s leplezik le az ideológiák materiális önzését, a társadalmi szervezetek haszonlesését. Brutális képformálásai félresöprik a magyarázatokat, miközben megkísérli új felismerésekkel megajándékozni nézőit."
A holland Mascha Halberstad Az igazi Munya című alkotása kapta a legjobb TV-speciálnak járó díjat, mely egy tíz éves kislányról szól, akivel az anyja nem sokat törődik, a szomszéd gyerekek pedig a külseje és az édesanyja miatt szekálják. Magányát és szomorúságát csak a kedvenc énekese tudja elfeledtetni. Halberstad bábanimációval készült keserédes filmje a zsűri szerint "érzékenyen és átélhetően jeleníti meg fiatal lány főhősének drámáját. Remekül kommunikál célközönségével, a tinédzser korosztállyal, szókimondóan beszél mindennapi konfliktusairól. Külön érdeme, hogy aktuális társadalmi problematikája kitűnő formai megoldásokkal párosul, a televíziós és média idézetek pompásan simulnak be a televízió nyelvét jól beszélő filmbe…"
A 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválzsűrijét alkotta Yamamura Koji Oscar-jelölt animációsfilm-rendező, Paul Bush és Szoboszlay Péter animációsfilm-rendezők és Kriskó János és Süveges Gergő televíziós szerkesztők, műsorvezetők.
A 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál Nagydíját és a Magyar Filmkritikusok DíjátDuckiTomek Fürdő című rövidfilmje kapta, amiben két öregasszony úszóversenyét látjuk miközben a jelen eseményeivel párhuzamosan megjelenik a múlt (vagy a képzelet) is. A két világ stílusban és perspektívában is eltér egymástól, a csúcspont felé haladva egyre feszesebb tempót, egyre erősebb színeket és hanghatásokat alkalmaztak a készítők. Ducki Tomek a 2007-es KAFF-on is elnyerte a zsűri nagydíját és a kritikusok díját is, akkor az Életvonal című, szintén pazar képi világú és létbeli kérdéseket feszegető alkotásával.
Hertelendi Amanda és Ottlik Anna Peron című közös filmje a legjobb karakteranimációért járó különdíjat nyerte el a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon.
A 2013-ban készült bánanimáció szakmai konzulense Fischer Ferenc volt, az alkotók tavaly diplomáztak Animáció alapképzésén. Ottlik Anna jelenleg a MOME Animáció mesterszakának hallgatója, HertelendiAmanda pedig a Magyar Rajzfilm KFT produkciójában Gyulai Líviusz rendezésében készülő Egy komisz kölyök naplója című animációs tv-sorozatban dolgozik. (Ez a mű a rendezvényen a legjobb televíziós sorozat díját kapta.)
A kritikusokból, alkotókból és animációs szakemberekből naponta összeülő szakmai fórum a zsűri által is díjazott BKF-es alkotáson kívül kiemelte Kolop AnitaIll-Breeding című művének magas művészi-szakmai kvalitását és Ottlik AnnaKiút című alkotásának problémaérzékenységét, egyedi grafikai világát. A szakmai grémium Gauder ÁronKojot és a szikla című új filmjét is kiemelten méltatta. Paul Bush, Oscar-jelölt animációs rendező, a zsűri tagja, szintén elismeréssel nyilatkozott a BKF animációs műhelyének négy év alatt elért színvonaláról és erőteljes fesztivál-jelenlétéről.
A BKF által különdíjként felajánlott digitális Wacom-rajztáblát a Gyermekzsűri által legjobbnak ítélt film alkotója, Kovács Márton nyerte el a Bab Berci köve című Lázár Ervin-meséből készült filmjéért.
Főiskolánk a KAFF „ifjúsági“ társrendezvényének a SZAFT-nak (Szabad Animációs Filmkészítők Találkozója) is ajánlott fel díjat. Nagy Izabella, a Váratlan vendég a változás című film alkotója e díj nyerteseként ingyenesen vehet részt az animáció szak 2016-os felvételi előkészítő tanfolyamán.
Gratulálunk minden programban szereplő hallgatónknak és kollégánknak színvonalas alkotói és felkészítői munkájához!
Korábbi részvételekről és sikerekről ITT, ITT, ITT és ITT adtunk hírt.
Idén negyedik alkalommal várta az ország független, professzionális háttér nélkül dolgozó, underground, azaz szabad animációs filmkészítők munkáit a SZAFT azaz a Szabad Animációs Filmkészítők Találkozója!
A felhívásra 53 nevezés érkezett, melyeket háromtagú szakmai zsűri bírált el. Az általuk legjobbnak ítélt 3 alkotás díjazásban részesült. A zsűri tagjai:
Deák Dániel, a Daazo rövidfilmes portál alapítója, ügyvezetője
Traub Viktória, animációsfilm-rendező
Fritz Zoltán, az Umbrella kreatív műhely művészeti vezetője, a Magyar Képregényszövetség tagja
1. helyezett: Rascal Redemption - Mariai Gábor (100.000 Ft + Umbrella ösztöndíj)
Koji Yamamura, japán animációs filmrendező, festő szakon diplomázott és eleinte háttérfestőként dolgozott a Mukuno stúdiónál. 1993-ban saját céget alapított Yamamura Animation néven, filmjei között felnőtteknek és gyerekeknek szóló animációs munkákon kívül reklámfilmek is találhatóak, emellett rajzolóként és könyvillusztrátorként is dolgozik. Munkái sokszínűségéhez rengeteget ad hozzá az is, hogy az animációs technikák szinte mindegyikét alkalmazza, legyen az gyurma, festmény, színes ceruzarajz vagy tusrajz, de van, hogy fotókat is használ filmjeinél. 2002-ben Oscar-jelölést kapott egyik kisfilmje, a Fej-hegy, melyet sok más fesztivál is díjazott, 2003-ban Annecyben, Zágrábban, 2004-ben Hiroshimában nyerte el a fesztiválok fődíját.
