November 10. és 14. között rendezik meg a 8. Koreai Filmfesztivált, amiben az ország négy nagyvárosa (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) is részt vesz. A fesztivál szervezői az animáció szerelmeseire is gondoltak, mivel idén két koreai animációt is vetítenek majd, amikről egyébként korábban már írtunk a koreai animációs játékfilm történetét bemutató cikksorozatunkban.

A tyúk, aki repülésről álmodott (Leafie, a Hen Into The Wild / 마당을 나온 암탉)

2015. november 11. | szerda 18:00 Sugár Mozi
2015. november 14. | szombat 16:45 Szeged, Belvárosi Mozi

A koreai animációs játékfilm 2000-es évekbeli mérsékelt kereskedelmi sikerei után a 2011-es A tyúk, aki repülésről álmodott (r: Oh Sung-Yoon) című animáció elsöprő sikere jelentette a biztatást. Hazájában 2,2 millió nézője volt és Koreán kívül még 40 országban mutatták be. A Leafie a rendező gyerekeknek szánt bestselleréből készült, így számítani lehetett a sikerre, de ez nem jelenti azt, hogy a készítők ne dolgoztak volna meg érte. Hosszú előkészítés és átgondolt marketing előzte meg a gyártási folyamatot, így lett belőle igazi családi film, ami szívbe markoló története mellett vizuálisan is gyönyörű. A főszereplő tyúkocska, Leafie egy telepen tengeti napjait, de minden vágya, hogy kikelthesse saját tojásait. Miután sikerül megszöknie, örökbe fogad egy magára maradt kiskacsát, akit sajátjaként szeret, de különbözőségük mindenféle konfliktushoz vezet az állatvilágban, ráadásul a félszemű menyét is feni rájuk a fogát. A film képi világa színekben gazdag, festői, mégis részletes, érzékletesen mutatja be a természeti jelenségeket, az idő múlását. A mozgások simák, folyamatosak, a CGI-al készült speciális effektek látványosak és belesimulnak a film egészébe.

Oszeam (Oseam / 오세암)

2015. november 13. | péntek 17:30 Debrecen

Az Oseam (r: Sung Baek-yeop, 2003) egy népszerű mesekönyv adaptációja és egy tradicionális koreai népmesét dolgoz fel. A történet egy testvérpárról, a kíváncsi Gil-sonról és vak nővéréről, Gam-i-ról szól. Miután a házuk leégett és árván maradtak, egy buddhista kolostorban húzzák meg magukat. Az édesanyjukat gyászoló Gam-i békére lel a szent helyen, Gil-son azonban nyughatatlan. Egy napon a szerzetessel tart a hegyre, hogy választ találjon kérdéseire. A film lírai képekkel mutatja be kolostort körülölelő békét és a tiszta szívű Gil-son világát, és különös hangsúlyt fektet a karakterek érzéseinek finom ábrázolására. A film egyike a kétezres évek elején készült új alkotásoknak, melyek a kortárs koreai animáció mintaképévé váltak. Sung Baek-yeop filmje 2004-ben elnyerte az Annecy-i Animációs Filmfesztivál nagydíját.

A részletes programot a fesztivál honlapján lehet olvasni.

Forrás: Koreai Filmfesztivál

Az Amerikai Filmakadémia tegnap bejelentette, hogy a 88. Oscar-gála legjobb egészestés animáció kategóriájába 16 alkotást neveztek. A nevezéshez különböző kritériumoknak kell megfelelnie az egyes filmeknek, többek közt műsoron kell lenniük Los Angelesben, amit viszont a 16 animációból néhány még nem teljesített. Ez azért fontos, mert ahhoz, hogy 5 film kerüljön be a végső jelöltek közé, minimum 16-nak kell indulnia a kategóriában. Ha 16 alá csúszik a nevezett filmek száma, akkor viszont már csak 3 animáció kerülhet a döntőbe.

A 16 filmből Magyarországon eddig hatot mutattak be, kettő pedig év végéig fog a mozikba kerülni. Ezen kívül néhányat már láthatott, illetve láthat a közönség animációs fesztiválokon: a Muminék a Riviérán és a Fiú és a világ című filmeket vetítették az idei KAFF-on (utóbbit tavaly a Primanimán és az Anilogue-on is), az Anomalisa és a Kahlil Gibran’s The Prophet című alkotásokat pedig a november 25-én kezdődő Anilogue-on tűzik műsorra.

UPDATE: A When Marnie Was There és a The Boy and the Beast című filmeket is láthatja a közönség az idei Anilogue-on.

Anomalisa (Charlie Kaufman & Duke Johnson)

A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet 2015. november 9. és 15. között rendezi meg a 9. Bukaresti Magyar Filmhetet, ahol kiemelt szerepet kap a magyar animáció. A Filmhéten láthatóak lesznek az idei KAFF díjnyertes animációi, a fesztivál ideje alatt megtekinthető a Magyar Animáció 100 című kiállítás, vetítenek MOME animációkat, előadást tart a MOME animációs mesterprogramjának vezetője, Bánóczki Tibor, a blokkok közt szerepel egy Cakó Ferenc retrospektív és egy Magyar Média Mecenatúra által támogatott kisfilmekből álló válogatás, a Magyar népmesék pedig élő szaxofon-kísérettel elevenednek meg. 

Alább az animációs filmeket érintő programok szerepelnek, a teljes program a Balassi Intézet oldalán olvasható.

november 9., hétfő

13:00 MAGYAR ANIMÁCIÓ 100
magyar animációtörténeti kiállítás
helyszín: Balassi Intézet-Bukaresti Magyar Intézet

november 10., kedd

18:00 Best of KAFF 2015
A 2015-ös Kecskeméti Animációs Fesztivál legjobb magyar filmjei
54 perc, angol felirattal
Q&A

19.00: Magyar népmesék szaxofon-narrációval
Tóth Viktor jazzkoncertje

november 11., szerda

18.00: Kisjátékfilmek I.
97 perc, angol felirattal
A Magyar Média Mecenatúra programban támogatott alkotások
Q&A

november 12., csütörtök

10.00: MOME ANIMációk
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animációs tanszékének filmjei
56 perc, angol felirattal
helyszín: UNATC
Q&A

16.00: Cakó Ferenc retrospektív
animációs filmek és élő homokanimációs előadás

A Bukaresti Magyar Filmhét helyszíne:
Román Nemzeti Parasztmúzeum Horia Bernea Stúdiója ( Str. Monetăriei 3).
A vetítésekre a belépés díjtalan.
A filmeket román és angol felirattal vetítik.

Forrás: Balassi Intézet

A magyar animációs filmek képezik a kiemelt témáját a bukaresti 9. Magyar Filmhétnek, amelyet a Balassi Intézet román fővárosban működő központja szervez.

A november 9. és 15. között zajló filmhétnek az idén is van meghívott fesztiválja, a bukaresti közönség ezúttal a Kecskeméti Animációs Filmfesztivállal ismerkedhet meg közelebbről - mondta az MTI-nek Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója. A filmhéten bemutatják a kecskeméti fesztivál legjobb magyar filmjeiből készült válogatást.

Az igazgató hozzátette: a témaválasztásban az is szerepet játszott, hogy az idén száz esztendős a magyar animáció, így a filmhét első napján megnyílik a Magyar Animáció 100 című kiállítás. A tárlatot korábban Budapesten, Pécsett, Milánóban és Tokióban mutatták be, most Bukarest lesz a következő állomás - mondta az igazgató.

Tóth Viktor jazzszaxofonos magyar népmesékhez kapcsolódó animációkra fog improvizálni, a filmhéten jelen lesz Cakó Ferenc animációs művész is, akinek filmjeit egy külön blokkban vetítik. A művész élő homokanimációt tart a Román Parasztmúzeumban, amely otthont ad a Magyar Filmhétnek.

A program szerint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) is részt vesz egy animációs blokkal, és Bánóczki Tibor, a MOME animációs tanszékének magiszteri programvezetője előadást tart a bukaresti I. L. Caragiale Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

A filmhéten tíz magyar játékfilmet vetítenek, ezek nagy része új alkotás, és többnyire fiatal rendezők munkáiról van szó - magyarázta az igazgató a válogatási szempontokat. A megnyitón a bukaresti közönség Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című filmjét nézheti meg. A következő napokon levetítik Zomborácz Virág Utóélet, Török Ferenc Senki szigete, Pálfi György Szabadesés, Miklauzic Bence Parkoló, Pejó Róbert Mancs, Fazekas Csaba Swing, Balogh György Tüskevár, valamint Szimler Bálint Balaton Method című filmjét.

A záróesten a bukaresti közönség megnézheti Kertész Mihálynak A tolonc című némafilmjét, amely 1914-ben készült. Kósa András László szerint ez utóbbi érdekes csemege lesz a román főváros filmkedvelő közönségének. "Ezzel azt kívánjuk megmutatni, hogy milyen erős filmgyártás létezett a 20. század elején Kolozsváron, és egyúttal a ma létező kolozsvári filmműhelyre is fel akarjuk hívni a figyelmet" - mondta az igazgató. A vetítéseken több film rendezője is jelen lesz.

A Magyar Filmhéten kerekasztal-beszélgetéseket is tartanak, Vass Ágnes, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja a gyermekvédelemről és a médiáról tart előadást, Kollarik Tamás, a Médiatanács másik tagja a filmtámogatási modellekről beszél.

Forrás: MTI

Mark Osborne Kis herceg-adaptációs filmjének reklámkampánya azzal indult, hogy mindenhol szenzációnak kiáltották ki, mert ez az első animációs filmváltozata Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb történetének. Ez az állítás távolról sem állja meg a helyét, ugyanis már a hetvenes években is készült Japánban egy anime sorozat (amit a nyolcvanas években Amerikában is sugároztak) és az oroszok is elkészítették a saját Kis herceg-szériájukat, de a híres angol gyurmász, Will Vinton is animált egy félórás rövidfilmet a történetből. És ez még csak a hetvenes évek.

A kilencvenes években a németek is elővették a történetet és készítettek egy tévéfilmet azonos címen (amit Magyarországon DVD-n is kiadtak az Etalon Film forgalmazásában), majd a kétezres évek végén jelent meg az első számítógépes animációval megalkotott Kis herceg-adaptáció a franciáknál olasz-svájci koprodukcióban, szintén sorozat formában, ami már a mese korszerűsítését tűzte ki célul a 3D-s grafikával és hogy közelebb hozzák a művet a XXI. századi gyerekek ízlésvilágához. 2011 környékén még egy Kis herceg 4D rövidfilmet is kitaláltak egy egész produkcióval egybekötve, a 3D-s alkotást egy mozgó székekkel felturbózott teremben vetítve a Futoroscope vidámparkjában.

Az egyéb párperces feldolgozásokról nem is beszélve: például az oroszok készítettek egy CGI rövidfilmet, egy digitális kollázsanimációt és egy, a történetet egészen extrém módon feldolgozó művet, de van még például kortárs közegbe helyezett anime és persze megannyi apró (modern) próbálkozást is találunk a neten szörfözve.  

És aztán jött 2015-ben a számítógépes animációt stop motion technikával keverő alkotás, A kis herceg.

Szóval Mark Osborne A kis herceg című filmje nem az első rajzfilmes (vö. japán, orosz, német feldolgozások), nem az első stop motion (vö. Will Vinton) és nem az első számítógépes animációval (vö. francia CGI animációk) létrehozott adaptáció. Amiben első, az a hossza, ugyanis korábban csak sorozat-, rövid-, illetve tévéfilmes formában láthattuk megfilmesítve Saint-Exupéry meséjét. 

A korábban készült Kis herceg-adaptációkból mutatunk néhányat érdekességként, hogy a különböző nemzetek hogyan képzelték el Saint-Exupéry történetét animációs formában.

A filmzenével (és szinkronnal) foglalkozó szakirodalmak száma hatalmas, a hangsáv egyéb elemeivel viszont nagyon kevés írás foglalkozik, az animációs filmek hangi világával pedig még annál is kevesebb (különösen hazánkban). Ha valakit érdekel, Varga Zoltán írásait ajánlom a Filmtetten és az Apertúrán, amik egy kis szeletét mutatják be ennek az összetett és érdekes jelenségnek.

A Primanima viszont azért is különleges hazai fesztivál, mert a sok díj között oszt egyet a legjobb hangért is, amit egy külön zsűri ítél oda. Idén négy (hang)szakmabeli, Balázs Gábor, Várhegyi Rudolf, Zányi Tamás (akit legutóbb a Saul fiáért tüntettek ki Vulcan-díjjal Cannes-ban) és Lukács Péter Benjamin (aki többek közt a Symphony no. 42 hangdizájnere) alkotta a PrimaSound zsűrijét, akik Nina Gantz Edmond című filmjének adták az elismerést az érzékenyen felépített, azonosulást segítő hangi világáért. Hogy a zsűri még milyen alkotásokat említett a kiváló hangsáv szempontjából, arról itt lehet olvasni.

A fesztivál idén azzal is kiemelte a hang jelentős szerepét, hogy a háromtagú nemzetközi zsűribe hívta Andrea Martignoni olasz hangdizájnert, aki szakdolgozatát az animációs és kísérleti filmek hang- és zenehasználatáról írta a Bolognai Egyetemen, azóta pedig előadásokat és workshopokat tart a témában, és persze animációs filmek hangtervezésében is részt vesz. Egy ilyen mesterkurzust tartott a Primanima nézőinek is a fesztivál második napján, ahol mesélt néhány filmben való közreműködéséről, hogy miként készített az egyes animációkhoz hangdizájnt, mi inspirálta, miket használt fel és egyáltalán hogyan működik együtt a hangsáv a képekkel.

Martignoni egyik leglátványosabb példája az 1979-es Every Child volt, ami ugyan a Unicef megbízásából készült (egy elhagyott, kitett gyerekről szól), viszont igen figyelemfelkeltő hangi szempontból a nyitánya és a zárása: egy stúdiót látunk, ahol két férfi és egy kisgyerek ad ki különböző hangokat, majd ez a stúdióhelyzet átvált egy animációs környezetbe, ahol a képekkel együtt ezek a hangok már értelmet nyernek. Végül mire már belemerülnénk és megszoknánk az animáció törvényeit, visszatér a stúdióbeli jelenet, ezzel egyrészt (újra) leleplezve hogyan készült a hangsáv, másrészt felhívva a figyelmet, hogy akármi szolgálhat eszközül egy animáció hangi világának megteremtésében.